380 likes | 452 Views
A t udás társadalmi percepciója. tudomány a média- környezetben Dr. habil Fábri György PhD ELTE PPK 2011. december 9. a klasszikus tudás- és tudományeszmény pozíciója a szociális reprezentációban (Durkheim/Popper/Moscovici – posztmodern relativizmus – konzervatív forradalom).
E N D
A tudás társadalmi percepciója tudomány a média-környezetben Dr. habil Fábri György PhD ELTE PPK 2011. december 9.
a klasszikus tudás- és tudományeszmény pozíciója a szociális reprezentációban (Durkheim/Popper/Moscovici – posztmodern relativizmus – konzervatív forradalom) a tudományos tudás társadalmi kommunikációt determináló hatása A tudomány medializálódva képes betölteni szerepét a szociális reprezentációban a nyugati racionalitás, vagyis a civilizatorikus és társadalomszerveződési modellünk ereje
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Szociális reprezentáció • Az egyének közötti érintkezésben keletkező fogalmak • A világ jelenségeinek kezeléséhez és kommunikálhatóságában ad eszközt. • Kommunikációs platform a hiedelmek és mítoszok helyén • A tudás közgondolkodássá transzformálódik • Bázisa a tudományos tudás
Közgondolkodás és tudomány “Science was before based on common sense and has made common sense less common; now common sense is science become common.” Serge Moscovici (1984)
A szociális reprezentáció folyamata Klasszikus elmélet: • Rögzítés (anchoring) – tárgyiasítás • Perszonalizáció – figuráció Kiegészítés: • Ahhoz, hogy a tudományos tudás a közgondolkodásban betöltse szerepét, a perszonalizáció és figuráció folyamatában versenyképesnek kell lennie: Medializáció!
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Új tudás-átadási környezet • A tudásértékhez való hagyományos viszony drámaian átalakult • A tudás tartalmának értékét megelőzi a megszerzés relevanciájának igazolása! • Tudásterjesztés feladata átalakul: inkább kell az elsajátításra magára rávenni a fogyasztót, mint a tudást átadni Versenyképes média-jelentét: a tudás iránti érdeklődés felkeltésének esélye!
Új fejlemény: a digitális médihasználat dominánssá válik Forrás: NHH 2009-2011
Technológia-szkepticizmus térnyerése • Atomenergia-ellenes kampányok sikere világszerte • A GMO alkotmányos tiltása Magyarországon • Erősödő bizalmatlanság az orvostudománnyal szemben
Relativizmus Tudomány- Tudás- Érték- Tudomány- és érték-ellenesség Újpogány Áltudományos Ideológiai-politikai Tudás-élmények a médiában Nyerésre állnak az ‘újmédiában’!
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
Az ‘újmédia’ kínálata az érték-tartalom számára: • Közvetlen út a közönséghez • A hagyományos média-struktúrát ki lehet kerülni! • Talákozási pont azértéktartalom és a média-disszidensek számára!
Illúziók nélkül az újmédia használatáról: • Költséges • Professzionalitást igényel • Más megformáltságú tartalom: “micro-content”
Az újmédia világának tartalmi kérdése Hogyan alakul át a tekintély a web2.0 közegében? a tudástermelés forrás nélkül marad, relativizálódik a tekintély a tudás demokratizálódásának bűvöletében
Tartalom • Miért és hogyan érdekes a közgondolkodás számára a tudomány? • Az információszerzés forrásai: továbra is a televízió a meghatározó • Tudástartalom a televíziós médiában: visszaszorulás és egy nagy bukás • Az új média: kihívás • A közmédia esélye: az újmédiában a kereskedelmi versenytársak megelőzése
5+1 képernyő Sugárzás / Értékesítési csatornák Internet: virtuális enciklopédia mobil-tartalom digitális tábla televízió nyilvános displayek „+1”: tudomány – interaktív pedagógiai megoldások – oktatás-fejlesztés – reáliák iránti érdeklődés felkeltése – értékelvű tartalom kézbeadása – „trendi” tudás-közvetítés – mms/ mobilinternet megoldások – műsorfolyamban elhelyezhető időtartam – dinamikus képi világ – magyar vonatkozású tartalmak – internetes tudástár – rendszerezett ismeretek – kereshető tudásbázis – közösségi tartalom-építés – hitelesség – bankok, hivatalok, kórházak, közlekedés – háttérvizualitás a mindennapi környezetben – általában hangnélküli megoldások – interdiszciplináris együttműködések kommunikációja – prezentációs szolgáltatások
Az újmédia világának kereskedelmi kérdése • Hogyan finanszírozható az ingyenes fogyasztás? Ezért: • Amíg kiépül a kereskedelmi modell, a közmédia képes lehet előnyt szerezni! • Ehhez szabad, professzionális és nyitott szellemű közmédia működés szükséges!