80 likes | 168 Views
A közcélú munka hatása a települési tartós munkanélküliségre. Köllő János. Munkaerőpiaci Tükör 2011, MTA KTI – OFA. Szerk. Fazekas Károly - Kézdi Gábor. Közelkép: szerk. Kézdi Gábor.
E N D
A közcélú munka hatása a települési tartós munkanélküliségre Köllő János Munkaerőpiaci Tükör 2011, MTA KTI – OFA. Szerk. Fazekas Károly - Kézdi Gábor. Közelkép: szerk. Kézdi Gábor. Köllő János – Scharle Ágota: A közcélú foglalkoztatás kibővülésének hatása a tartós munkanélküliségre, 145-160. oldal
„A közmunka a valódi munkaerőpiacra visszavezető út első lépése” • Más célok is, de ha nem igaz, akkor egy önmagát újratermelő, drága rendszer (2010: 170 mdFt, 2012: 132 + ? mdFt) • Vajon igaz-e?
Előzmények • A közmunka elhelyezkedésre gyakorolt hatásáról lényegében semmit sem tudunk • Egyéni szintű adatok hiányában nem folytak kutatások 2001 óta (Galasi-Nagy 2001) • Kivétel: Firle-Szabó (2007), MEF, de az adatok nem alkalmasak a meg nem figyelt heterogenitás hatásának kiszűrésére
Kísérlet települési szintű adatok felhasználásával • Kérdés: azonos mértékű rövid távú munkanélküliségből (UR) eltérő mértékű tartós munkanélküliség (UT) keletkezik-e a közfoglalkoztatás eltérő szintjétől függően? • Előny: a települési szintű meg nem figyelt heterogenitás figyelembe vehető települési fix hatásokkal (ci) • Hátrány: a közmunkás/segélyezett arány azonos értéke mögött eltérő közfoglalkoztatási gyakorlatok állhatnak: sok ember dolgozik keveset vagy fordítva
Fontos feltételek az identifikációhoz Legyen jelentős a közmunkás arány települések közötti szórása Legyen jelentős a kistérségen (azonos munkapiacon) belüli szórás Közmunkás arány kistérségek közötti szórása: 10.9 % (2005) Közmunkás arány kistérségeken belüli szórása: 13.7 % (2005) Legyen nagy a településen belüli intertemporális szórás 2003-2008-ban: 9%
Különféle modellek • Szintben becsült egyenletek: KC befolyásolja-e a tartós U szintjét azonos (korábbi) rövid távú U esetén? • Differenciákban becsült egyenletek: KC változása befolyásolja-e a tartós U szintjének változását azonos (korábbi) rövid távú U-változás esetén? • Késleltetések: adott évi és előző évi KC, illetve KC • Autokorreláció: a tartós U különösen magas/alacsony szintje összefügghet azzal, hogy az előzőleg is különösen magas/alacsony volt. Kísérlet ennek figyelembe vételére
Eredmények Nagyrészt precízen becsült nullák, és inkább pozitív paraméterek A közfoglalkoztatásban meglévő különbségek nem hatnak a tartós munkanélküliség különségeire Ha van hatás, az inkább pozitív: több KC nagyobb tartós U, de a nagyságrendek jelentéktelenek A legerősebb becsült hatás (3. oszlop): egy szórásegységgel magasabb közmunkás arány 1/20 szórásegységgel magasabb tartós U
Tükör 2011: hatásvizsgálatok. Ez az? • Ha valaminek: előzetes hatásfelmérésnek tekinthető • Nem ártott volna/ártana ilyeneket végezni az ÚMFT-hez vagy a Magyar Munkatervhez hasonló programok bevezetése előtt • Nem pótolhatja az egyéni adatokon végzett vizsgálatokat *** • Egy egyéni adatfelvétel költsége kb. 50-70 mFt. Ez az elmúlt 10 évben KC-re költött összegnek nagyjából 0.003 százaléka. Az egy munkaórára eső KC összkiadás 2010-ben: 71 mFt • 2000 áprilisa óta legalább hétszer-nyolcszor reformálták meg a tartós munkanélküliek segélyezését (+KC), úgy, hogy még csak aggregált adatok sem álltak a döntéshozók rendelkezésére