180 likes | 335 Views
GAZDASÁGPOLITIKA. VII. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE 2014. MÁRCIUS 27. PROBLÉMÁK, REFORMKÉNYSZEREK MAGYARORSZÁGON. Reformkényszer az egészségügyben Nyugdíj-rendszer módosításának szükségessége Túlköltekező állam, kevéssé hatékony közszféra Önkormányzatok finanszírozása
E N D
GAZDASÁGPOLITIKA VII. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE 2014. MÁRCIUS 27.
PROBLÉMÁK, REFORMKÉNYSZEREK MAGYARORSZÁGON • Reformkényszer az egészségügyben • Nyugdíj-rendszer módosításának szükségessége • Túlköltekező állam, kevéssé hatékony közszféra • Önkormányzatok finanszírozása • Adófizetési hajlandóság növelése, adórendszer egyszerűsítése • Fekete gazdaság kifehérítése • Túlzott mértékű lakossági fogyasztási hitelek • Társadalom gazdasági ismereteinek növelése
EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER - ALAPVETÉSEK Fontosság: • Befolyásolja egy társadalom jólétét, gazdasági teljesítőképességét • Foglalkoztatási hatás • Államháztartás egyik nagy alrendszere Szakaszok: • II. világháború után expanzív szakasz • 70-es évektől restriktív jellegű egészségpolitika, közkiadások féken tartása.
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA A közösségi finanszírozás típusai: Beveridge-i modell (költségvetésen keresztüli, adóalapú) Bismarcki modell (társadalombiztosítás, járulékalapú) A magánfinanszírozás fajtái: magánbiztosítás egészségügyi előtakarékossági számlák
PROBLÉMÁK A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN • Alacsony fizetések • Hálapénz, protekció • Infrastrukturális helyzet • Alacsony hatékonyság • Gyenge kontroll • Rossz járulékfizetési morál • Gyakori orvos-beteg-találkozás • Magas gyógyszerfogyasztás
EGÉSZSÉGÜGYI REFORM-TERVEZETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 2006-2013 KÖZÖTT • Vizitdíj, kórházi napidíj bevezetése – majd megszűnése • Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása • Patikaliberalizáció • Kórházösszevonások, bezárások • Egészségbiztosítási rendszer átalakításának terve (22 biztosító létrehozása, kisebbségi magántulajdon engedélyezése – nem kapott megfelelő támogatást). • Semmelweis-terv • Rezidens-ösztöndíj • Mérsékelt béremelés az egészségügyben
NYUGDÍJRENDSZER-TÍPUSOK Finanszírozás szerint: • Felosztó-kirovó (PayAsYou Go, umlagefinanziert) • Tőkefedezeti (FullyFunded, kapitalbedeckt) Nyugdíjkifizetések keletkezése szerint: • Járadékkal (szolgáltatással) meghatározott • Járulékkal meghatározott Gyakorlatban előforduló megoldások: többpilléres rendszer, névleges egyéni számlás rendszer
A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER 1997-98-ig Felosztó-kirovó rendszer 1997-98: Nyugdíjreform (paradigmatikus reform) Három pilléres rendszer bevezetése: 1. kötelező állami 2. kötelező magán 3. önkéntes magán 2006: Negyedik pillér – nyugdíj-előtakarékossági számla 2007-2008: Parametrikus nyugdíjreform 2010: Paradigmatikus reform – megszűnik a II. pillér
A NYUGDÍJRENDSZER PROBLÉMÁI II. • Demográfiai folyamatok • Korai nyugdíjba vonulás • Kevés foglalkoztatott • Alacsony járulékfizetési hajlandóság • Öngondoskodás hiánya • Egyes szakmacsoportok kedvezményei • „Rokkantnyugdíjasok” magas száma
VÁLTOZÁSOK A NYUGDÍJRENDSZERBEN 2006-2009 • Nyugdíjszámítási módszer megváltoztatása • Szolgálati idő szerepének növelése • Nyugdíjkorhatár emelése (1957-ben, vagy azt követően születettek számára 65 év!) • Előrehozott nyugdíj korhatárának emelése • Nyugdíj melletti munkavégzés feltételeinek szigorítása • Rokkantsági nyugdíj feltételeinek és ellenőrzésének szigorítása • Dolgozó nyugdíjba vonulási szándéka (és jogosultság) esetén előbb a munkaviszonyt meg kell szüntetni.
A 2010. ŐSZI INTÉZKEDÉSEK • A magánszemélyek kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetéseinek átirányítása 14 hónapon keresztül az állami nyugdíjalapba. • A magánnyugdíjpénztár-tagok átléphetnek az állami nyugdíjrendszerbe, a vegyes rendszerből az elmúlt években nyugdíjba vonulók utólag visszaléphetnek. A kötelező magánynyugdíjpénztár intézménye megszűnik. • Egyéni számlás rendszer bevezetésének a gondolata. • Nők 40 év munkaviszony után történő nyugdíjba vonulásának lehetősége. • Szolgálati nyugdíj rendszerének megváltoztatása.
A KÖTELEZŐ MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI PILLÉR MEGSZÜNTETÉSE (FORRÁS: HVG.HU)
MUNKAERŐ-PIACI ESZKÖZÖK Passzív eszközök: olyan ellátások, amelyek a munka elvesztéséből fakadó jövedelmi kockázatot csökkentik. Nem növelik a foglalkoztatást, csak enyhítik a munkanélküliség negatív következményeit. (pl.: munkanélküli (álláskeresési) segély, járadék) Aktív eszközök:javítják a munkanélküliek foglalkoztathatóságát, ösztönzik a munkakeresletet. Pl.: képzések, magánszektorbeli elhelyezkedést támogató programok, közfoglalkoztatási programok, álláskeresési szolgáltatások és szankciók. .