Társadalmi szerkezet Munkamegosztás

1. Társadalmi szerkezet Munkamegosztás

2. Társadalmi pozíciók • Az a hely amelyet egy egyén egy adott társadalomszerkezetben egy adott időben elfoglal. • Munkamegosztás. • Hatalommegosztás

3. Társadalmi pozíciók • Ehhez kapcsolódó anyagi, szimbolikus, hatalmi erőforrások. • Minden társadalmilag releváns tényező mentén elemezhető, de minden társadalmilag releváns tényező váltakozó mértékben meghatározó.

4. Társadalomszerkezet (struktúra) • A társadalmi pozíciók funkcionális és hierarchikus elrendeződése. • Valószínűségi összefüggések (életmód, attitűdök). • Az esélyek, stratégiák valószínűségi alapon összefüggenek

5. A társadalmi differenciáció • Életesélyek egyenlőtlensége • Horizontális heterogenitás a népesség megoszlása nominális csoportok, pl foglalkozási kategóriák között • Vertikális heterogenitás a népesség megoszlása státuszcsoportok között - rétegződés

6. Életesélyek • Titanic túlélők • Férfiak: 20% • Nők / gyereke: 71% I osztályII osztályII osztálySzemélyzet Gyerek/nők 93% 81% 47% 87% F.fiak 31% 10% 14% 22% Összesen 60% 42% 25% 24% N 130 166 536 85

7. MUNKAMEGOSZTÁS, Vertikális heterogenitás, funkcionális elkülönülés • A munkamegosztás időbeni alakulása. • A munkamegosztás és a komplex társadalmak intergálása. • A modern munkamegotszás ipari szervezése.

8. MUNKAMEGOSZTÁS, Egyszerű társadalmak • Vadászó gyűjtögető életmód • Nemek közötti munkamegosztás • Területi és szervezeti szempontból fragmentált társadalmak

9. MUNKAMEGOSZTÁS, Agrártársadalmak • Mezőgazdaság megjelenése: állattenyésztők, növénytermesztők. • Elkülönülő kézművesrétegek, a kereskedelem megjelenése. • A szellemi és katonai funkciók fokozatos elkülönülése. • Területi szervezkedés, városok, háborúk, technológiai fejlődés.

10. MUNKAMEGOSZTÁS, Agrártársadalmak • Felhalmozódás • Komplex árúcsere. • Területi szervezkedés: városok, kapcsolt településhálózatok, komplex közigazgatási jellegű szervezetek: államok

11. MUNKAMEGOSZTÁSIpari társadalmak • Globalizáció, a nemzetközi gazdaság integrációja (a világpiac kialakulása). • A hatalom átrendeződése. • Transznacionális részvénytársaságok • Nem állami szereplők befolyásának a növekedése

12. MUNKAMEGOSZTÁSIpari társadalmak • A termelési folyamatok jelentős fragmentációja, komplex szakosodás. • A termelés növekedése: egyszerre a szegénység felszámolása illetve radikális leszakadás. • A termelés helyszíne elkülönül a lakóhelytől, elválik a munka és a magánélet.

13. MUNKAMEGOSZTÁSés gazdasági szerkezet • A három szektor: • Primér – nyersanyagtermelő (mezőgazdaság, bányászat, , halászat, erdészet). • Szekundér – ipari késztermék előállító. • Tercier – szolgáltatói.

14. Románia gazdasági szerkezete • A fejlődés trendje a primer szektor arányának a csökkenése és a tercier növelése.

15. Szerep és státusz • Hogyan jelenik meg a társadalom szerkezet az egyének és csoportviszonyok szintjén? • Szerep -

16. Szerep • Megszabott cselekvési modellek rendszere amelyeken keresztül megvalósul az egyén kapcsolódása a közösséghez. • Az egyén bizonyos pozíciókhoz kötődő elvárásoknak felel meg. • Ezáltal valósul meg az egyéni viselkedések koordinált jellege, és így körvonalazzák a konkrét interakciók a társadalom rendszerjellegét.

17. Státusz • Önmaga az egyén által elfogat pozíció. • Az illető pozíciónak a szerkezeti hierarchiában elfoglalt helye. • Az illető társadalmi pozícióhoz kapcsolódó megbecsülés.

18. Szerzett. Meritokrácia Örökölt. Státusz Arisztokrácia

19. Szerep • Interakciós forma. • Koordináció. • Kiszámíthatóság • A társadalmi ellenőrzés.

20. Szerepelvárások .... • A környezet az egyén által betöltött társadalmi pozíciók kapcsán a személyek igényeket fogalmaznak meg, kikényszerítik a megfelelő szerepviselkedést. • Szerepküldés • Szerepnyomás

21. ….. szereprezentációk • Egy adott pozíció kapcsán milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg. • Egy adott időpontban és egy adott társadalomban létezik egy viszonylag konszenzusnak örvendő elvárásrendszer. • Pl. a falusi tanító • Szerepteljesítmény

22. Szerepkészlet • Merton – Egy adott státus a társadalmi rendszerben más szerepek viszonylatában komplex módon tagolódik be. • Szerepkészlet – változó, de komplementer tartalmú alakítások rendszere.

23. Szerepkészlet

24. Szerepkomplexum • Egy egyén változatos státusokat tölt be. • Ezek integrált egysége a szerepkomplexum. • Minnél komplexebb: annál integráltabb az egyén • Szereptípusok. • Szerepkonfliktusok.

25. Szereptípusok • Milyen mértékben határozzák meg az egyén életvitelét? Menyire átfogóak? • Prevazív – teljesen átfogó (pl. nemi) • Rokonsági, családi • Foglalkozási (hivatás prevazív) • Szituációs

26. Szereptípusok (Buda Béla) • pervazív szerepek: amelyek az egyén minden más szerepviszonylatába belejátszanak, és befolyást gyakorolnak rájuk, pl.: életkor, nem • Családi (és rokonsági) szerepek: a család a társadalom alapvető intézménye, a családban betöltött pozíció a személyiség alapvető jellemzője

27. Szereptípusok (Buda Béla) • Organizációs vagy foglalkozási szerepek: a modern társadalomban az egyén életét organizációs relációk hálózata veszi körül, a szervezeti rendszerekben elfoglalt helyhez sajátos szerepek tartoznak, pl. pap, orvos

28. Szereptípusok (Buda Béla) • Szituációs vagy „passzazsér” szerepek: bizonyos társadalmi helyzetekben átmenetileg magára vesz az egyén bizonyos szerepeket, és ezekben addig van, amíg a szituációban tartózkodik, illetve ezek normái csak addig érvényesek rá, pl. vevő, járókelő, vendég, kliens

29. Szereptípusok (Buda Béla) • Privátszféra szerepei: nem a társadalmi szisztéma erővonalai helyezik ide az embert, hanem saját akciói révén vállalja el őket, a privátszerepek viszonylatain belül 2 adott személyiség tényleges viszonyát kapcsolatnak nevezzük, pl. ismerős, barát, szerető

30. Szereptípusok • Miként ruházódik az egyénre az illető szerep. • Veleszületett (ascriebed) - • Szerzett (achieved) – mobiltás útján megszerezhető • A társadalomszervezés függvénye. Meritokrácia – társadalomeszmény.

31. Szereptípusok • Az elvárások rögzítettségének a mértéke • Formális – pontosan körülírtak, a teljes személyiséget alárendelik egy bizonyos jól meghatározott elvárásnak. • Informális.

32. Szerepkonfliktus • Az egyéni szerepkomplexum nem mindig integrált, konfliktusmentes vagy koherens. • Nem mindig van konszenzus a szerepelvárásokban. • A szerepelvárásokban nem mindig tartják szem előtt az egyének tényleges képességeit, képzettségét.

33. Szerepkonfliktusok • Szerepkomplexum ellentmondásai – a sebész meg kellene műtse a feleségét. • A szerepelvárások inkonzisztens jellege – az apa üss oda az anya légy kedves. • Szerepelvárás – képesség

35. Könyvészet • Csepeli György (1997) Szociálpszichológia Budapest: Osiris Kiadó, pp.189-211