A tőkés gazdaság és kereskedelem fejlődése Magyarországon

1. A tőkés gazdaság és kereskedelem fejlődése Magyarországon

2. A reformkor törekvései • A föld polgári tulajdonának megteremtése • A szabad munkaerő létrehozása • A hazai tőkés ipar és az önálló vámterület kialakítása • A hitelélet fellendítése (takarékpénztárak, bankok) • A kereskedelmi tőke felhalmozása nagykereskedők kezén, valamint a kereskedelmi tőke ipari vállalkozásokba áramlása, az ipari vállalkozások létrejötte

3. Megkésett tőkés fejlődés az 1848-1849-es szabadságharc után • Az ipari forradalom előfeltételeinek kialakulása: • A külföldi tőke beáramlása (vasútépítésbe, hajózásba, bányászatba, cukoriparba) • Az infrastruktúra kialakulása: modern bankrendszer, vasúthálózat, hajózás • Mezőgazdaság tőkés fejlődésének porosz útja • Tőkés ipar kezdetei: vasöntödék, gépgyárak

4. Felgyorsuló tőkés fejlődés az 1867-es Kiegyezés után • Periféria lévén a fejlődés sajátosságai: • A külföldi tőke meghatározó szerepe, tőkebeáramlás • Modern infrastruktúra kialakítása • Bankrendszer: 5 nagybank dominanciája • Biztosítási üzletág kiépülése • Pest központú vasúthálózat kiépülése. 1880 MÁV létrejötte • 1894 – Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Rt. • Modern úthálózat, postai szolgálat, telefonszolgálat létrejötte

5. A századforduló gazdasága • Magánmonopol kapitalizmus időszaka • Az első és a második ipari forradalom összefonódása • Villamossági ipar • Autógyártás: Győri Vagongyár • Fogyasztási iparágak: élelmiszeripar, textilipar, bőr-és papíripar Az századforduló után Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari országgá, félperifériává fejlődött. • Jellemzője:duális gazdaságszervezet: kisipar – nagyipar, marad az agrártúlsúly • A monopolkapitalizmus jellemzői:kartellek létrejötte, finánctőke létrejötte: ipari + banktőke + a nagybirtokos arisztokrácia tőkéjének összefonódása.

6. Trianon hatása a magyar társadalomra, gazdaságra • A Monarchia az első világháborús vereség következtében megingott • Magyarország a legkisebb, gazdaságilag, katonailag a leggyengébb, a legkiszolgáltatottabb állam lett • Újrarendeződött az ország gazdasági szerkezete • Új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki a korábbi egységes piac helyén

7. Magyarország a két világháború közötti időszakban • Új nemzeti valuta: Pengő • Fő feladata: a stabilizáció megteremtése • Át kellett szervezni a belső és külső politikai és gazdasági kapcsolatokat • A világgazdasági válság megtörte a fejlődést • 1924-től rövid és hosszú lejáratú hitelek formájában érkezett be külföldi tőke: amerikai, angol, német és francia

8. A külkereskedelem sajátosságai • Önálló külkereskedelmi politikát kellett kialakítani • Ausztria központúság az Anschlussig • 1934 gazdasági megállapodások: magyar – olasz – osztrák • 1935-1936 Németország a legfontosabb kereskedelmi partner

9. A kor nagy magyar közgazdászai

10. Földes Béla (1848-1945)

11. Élete • Születés: Lugoson, Krassó vármegye • Tanulmányok: Budapest, Bécs, Lipcse – egyetem • 1872 a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese • Pedagógiai pályára lép: a Kereskedelmi Akadémia tanára • 1874 Budapesti Tudományegyetem: magántanári képesítés • Nagyváradi Jogakadémia • 1882 ismét a Budapesti Tudományegyetemen tanít

12. Élete • 1892 Nemzetgazdasági-és Pénzügytani tanszék • 1917 az egyetem rektora • 1893 az MTA levelező tagja – 1903-tól rendes tagja • 1905 politikai pálya • 1917 átmenetgazdasági miniszter • 1918 végéig tagja a magyar képviselőháznak • 1940-es évek: zsidó származása miatt mellőzik • 1945 budapesti gettó

13. Munkássága • Egyetemi hallgató: „A sociális kérdés” – munkapiac szabályozásának szükségessége • Élete fő műve: „Társadalomgazdaságtan” • Gazdaságpolitika • Értekezések a valuta-és jegybankpolitikáról • Rámutat a gazdaságpolitika, az általános politika és a nemzeti élet közötti összefüggésekre • Pénzügytan • Legfontosabb munkája: „Államháztartástan”

14. Munkássága • Szociálpolitika és társadalompolitika • 1936 „ A szociális igazság felé” • Társadalomerkölcsi problémák elemzése és megoldása • Statisztika • Bűnügyi és demográfiai statisztikai kutatások • Gazdaságstatisztika • Tökéletesítette a statisztika módszerét • Morálstatisztikai, demográfiai és gazdaságstatisztikaiértekezések

15. Munkássága • Gazdaságtörténet • Gabonaárak alakulása • Gabonaárak a házasságkötésekre, a halandóságra, a munkabérekre, a megélhetési költségekre gyakorolt hatását vizsgálta • Ausztria és Magyarország „közös ügyei” A magyar közgazdaságtudományt megerősítette és továbbfejlesztette.

16. Heller Farkas (1877-1955)

17. Élete • Tanulmányok:budapesti jogi kar • 1898 tisztviselő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál, majd a Földművelésügyi Minisztériumban • 1914 a Műegyetem „nyilvános rendkívüli tanára” • A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke • 1925-től szerkeszti a Közgazdasági Szemlét • Az osztrák iskola követője • 1948 a marxista Közgazdasági Egyetemnek csak az alkalmazottja lehetett • 1949 megfosztják az MTA tagságától

18. Munkássága • Első jelentős szakmai sikere: a határhaszon elméletéről írt könyve • Agrár-és kereskedelempolitika és a tőzsdereform gyakorlati kérdéseivel foglalkozott • 1919 közgazdaságtan tankönyvének első kötete • Kvantitatív, korszerű elemzési eszközöket alkalmazó tanulmányok • Élete fő műve: A közgazdasági elmélet története (1943) • 1945 és 1947 Elméleti, ill. Alkalmazott közgazdaságtan tankönyv • Figyelme olyan jelenségekre is kiterjedt, amelyeket a hagyományos közgazdaságtan képviselői elhanyagoltak A két világháború közötti időszak legkiemelkedőbb magyar közgazdásza

19. Navratil Ákos (1875-1952)

20. Élete • Tanulmányok:jogi tanulmányok Pesten majd Berlinben • 1902 magántanári képesítés közgazdaságtanból • Tanári pályafutás: Kassai Jogakadémia, Kolozsvári Egyetem • 1918-1948 Pázmány Péter Tudományegyetem tanára • 1927-től az MTA levelező, 1939-től rendes tagja • 1945-1946 az Akadémia igazgatótanácsának tagja

21. Munkássága • 1895 első publikációja • 1895 Smithről írott dolgozatával egyetemi pályadíjat nyer • Legjelentősebb műve: „Közgazdaságtan” – I. kötet (1933), II. kötet (1939) • A gazdasági élet tágabb értelemben vett jelenségeivel is foglalkozik: erkölcsi, jogi, szociálpolitikai és technikai természetű vonatkozások • Elemi és másodlagos gazdasági jelenségek megkülönböztetése A két világháború közötti időszak egyik meghatározó jelentőségű közgazdásza

22. Gaál Jenő ( 1846-1934)

23. Élete és munkássága • Műegyetemi tanár, politikus, az MTA tagja • 1872-től az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara titkára, az Aradi Gazdasági Egyesület alelnöke • 1878-1893 országgyűlési képviselő • Konzervatív szemléletű gazdaságtörténeti, agrárpolitikai és szociálpolitikai munkát írt • Néhány műve: A nemzetgazdaságtan rendszere(1899-1900), Gróf Széchenyi István nemzeti politikája(1903), Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén(1907), Birtokpolitika(1912)

24. Karvassy Ágoston (1809-1896)

25. Élete és munkássága • Közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja • 1830 jogi doktori oklevél • Munkásságára elsősorban Adam Smith és Friedlich List tanai hatottak • Ő írta az első magyar nyelvű közgazdasági és jogi tankönyvet • Néhány műve: A magyar váltójog(1846), A közönséges váltórendszabály(1850), A közrendészeti tudomány(1862), Az alkotmány és igazságügyi politika(1862), A magyar váltójogi eljárás(1964), Az ausztriai általános polgári törvénykönyv(1870)