A környezeti gondolkodás fejlődése

1. A környezeti gondolkodás fejlődése

2. Néhány gondolat a globalizációról A globalizáció csak új szó (fogalom), de nem új jelenség. Más volt a tartalma és más volt a sebessége régen. Az emberiség közgondolkodásában az elmúlt évszázadokban a globalizációt meghatározó tényezők folyamatosan változtak: vallás ­ kultúra - tudomány - gazdaság - környezet Globalizációs robbanás: 1988-1990. (Rendszerváltások, a kétpólusú világpolitika vége, technológiai liberalizálás, …)

3. A globalizáció ma már szinte minden szférát áthat. • A megvalósulás szintjei: • Termelés • Piac • Pénzmozgás („ellenőrizhetetlen”) • Információ • Környezet (globális problémák) • Mindennapi élet (élelem, vegyes házasságok, munkaerőmozgás, stb.)

4. Történeti előzmények, jellemzők: Kezdetei a nagy földrajzi felfedezésekkel. Hosszú időn keresztül a nyersanyag- és árucsere dominált, az információ csere jelentősége kisebb volt (megváltozó „hangsúlyok”). • A globalizáció feltételei: • műszaki fejlődés (közlekedés/szállítás, információáramlás), • gazdaságpolitikai változás (tőke, anyagi javak „szabad” áramlása), • politikai feltételek/szándékok (az ún. cocom lista eltörlése, politika globalizáció),

5. A globalizáció gyorsulása és kiterjedése • közlekedés fejlődése ( 103 x-os) • műszaki tudományok fejlődése  a környezet-átalakítás felgyorsulása • tudomány fejlődése  a környezet-átalakítás veszélyének fokozódása (vegyi anyagok, nukleáris technika, biotechnológia, számítástechnika) • pl.: fegyverek hatékonyságának növekedése ( 106-7 x-os) • egészségügy fejlődése  népességnövekedés ( 101-2 x-os) • gazdasági globalizáció: először csak árú csere, később hatékonyságon alapuló export-import, nemzetközi vállalatok, árucsere globalizáció, multik, világgazdaság recessziója és élénkülése (pl. orosz válság, brazíliai problémák, USA kamatlábak, stb.)

6. A globalizáció gyorsulása és kiterjedése (folyt.) • információ sebessége és globalizációja (Monte Cristotól a világ tőzsdei összefonódásáig, pl. az „első” iraki háború a TV-ben) • környezeti problémák kiterjedése (határon átnyúló szennyezések, savas esők, ózon, globális felmelegedés, nukleáris szennyezés, világtengerek szennyezése, túlhalászás, stb.) • politikai globalizáció (ENSZ szerepének változása, politikai-katonai akciók: Koszovó, Indonézia, ...), környezetpolitikai glob. • a nemzetközi kommunikáció nyelve  angol

7. A globalizáció erőteljesen élénkítette a nemzetek közti együttműködést sok egymáshoz kapcsolódó területen, a technológia által vezényelt egymásrautaltság és a gazdasági szakosodás terén. A technológiai haladás és a kereskedelem liberalizálása azonban nem kedvez valamennyi csoportnak és egyénnek. Aggályok, ellenérzések • A globalizáció kockázatai: • Rövid és hosszú távú érdekek gondja • Nyitott gazdaságok kiszolgáltatottsága • Humánum ellenes cselekedetek (terrorizmus, bűnözés, számítógépes vírusok) • Környezeti problémák • „Ellenőrizhetetlenség” • Alacsony jövedelműek (országok, társadalmi csoportok, ill. egyének) perifériára szorulása

8. Globalizáció lényegének megfogalmazása: A hozzáférés szabadságától a világgyarmatosításig. (Sok lényegi, sokszor egymással ellentétes megfogalmazás – de mindnek van igazságtartalma!)

9. A globalizáció: világgyarmatosítás György Lajos ökofilozófus úgy véli, hogy a globalizáció: világgyarmatosítás. Szerinte a legveszélyesebb a folyamatban a nemzetek szolidaritásának, a kultúrának, az anyanyelvnek, a tradícióknak, az erkölcsnek az elvesztése. A globalizációról azt mondják, hogy szabad kereskedelmet jelent, ami teljesen félrevezető. A kereskedelem jelentős része központilag irányított, az cégeken belül zajlik. A nemzetközi "szabad kereskedelmi" egyezmények magukkal hozzák a liberalizáció és a protekcionizmus bonyolult együttesét, sok fontos esetben (például a gyógyszereknél) lehetővé teszik az óriásvállalalatok számára a hatalmas haszon bezsebelését, ugyanis az állami támogatással kifejlesztett gyógyszerek árát monopolhelyzetük révén határozhatják meg. A pénzhatalom felszámolja a kormányok szabad tervezési lehetőségeit, ennélfogva a népek szuverenitását. A termékek főleg a gazdag országokba áramlanak. A társadalmi, gazdasági és politikai életről egy központosított, rejtélyes hatalom hozza a határozatokat. A sajtó az egész világon a nemzetek feletti vállalatok kezében van, azt írják és sugározzák, hogy a globalizáció nagyszerű dolog. (Ezért használja helyette a világgyarmatosítás kifejezést használni – mondván, ezt nehezebb dicsőíteni). Az egyik oldalon a spekulációs tőke ezermilliárdjai, megvásárolt, megvesztegetett politikusok és kormányok, fényűző lakóparkok, bevásárlóközpontok, bőség, - ennek a másik oldala a munkanélküliség, a hontalanok, az éhezés, a filléres munkabérek, a szakszervezetek szétverése vagy bomlasztása, a munkavédelem, az egészségügyi határértékek felszámolása, a zöld figyelmeztetések semmibe vétele.

10. GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VILÁGGAZDASÁG A kereskedelem összetétele drámai változáson ment keresztül különösen a mezőgazdasági és ipari termékek arányában. 1950-ben a mezőgazdasági export közel 47 %-át tette ki a teljes fogalomnak, ezzel szemben aránya 2006-ra 10% alá csökkent, miközben az ipari termékek részaránya 38-ról 77 %-ra nőtt..

11. A nemzetek feletti vállalatok Hogy mennyire a nemzetek feletti vállalatok (multik) kezében összpontosul ma már a hatalom, jól mutatja, hogy a világ 40 legnagyobb gazdasága között 25 transznacionális vállalat és mindössze 15 ország szerepel. A világ 100 legnagyobb gazdasági egysége között több vállalat van, mint ország – írja az Institute for Policy Studies kutatóintézet egy jelentésében. A világ 100 legnagyobb gazdasági egysége között több a cég, mint ország. Az arány egész pontosan 51:49 az éves eladások és az éves nemzeti össztermék, a GDP összehasonlításában. A felmérésből az is kiderül, hogy az elképesztő ütemben növekedő cégek dominálják a világgazdaságot, és elképesztő ütemben növekednek.

12. A nemzetek feletti vállalatok Amerika vezet Az amerikai cégek közül kerül ki a legtöbb nagy. A kétszáz legnagyobb vállalat közül 82 amerikai. A második Japán (41 cég), harmadikok a németek (20), és a negyedikek a franciák (17). (Lehet, hogy a világban nem is az amerikaira, hanem a multikra haragszanak? – az iraki beavatkozás „bekavart”)

13. A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története • A környezeti gondolkodás kezdeti konkrét lépései a természetvédelemben: • 1872 Yellowston Nemzeti Park, majd ezt követően még a 19. sz-ban NP-ok Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, 1909 Svédország, 1914 Svájc, 1925 Kongó: Albert (Virunga) NP //Kezdetben „érintetlen” tájak elve.// • 1922 Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság (ICBP) London • 1928 Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal (Brüsszel) • 1933 Nemzetközi Konferencia Afrika Növény- és Állatvilágának védelmére (London) Egységes kritériumok a NP-ok kialakításánál. • 1942 Washingtoni (Pánamerikai) Egyezmény. A NP mellett további 3 védettségi kategória

14. A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története (folyt.) • 1948 IUPN (International Union for the Protection of Nature) – 1956-tól IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Rescources), ill. ennek Nemzetközi Nemzeti Park Bizottsága (1958)  Javaslat az ENSZ-nek nemzetközi lista összeállítására. Első lista 1961. Gyors növekedés (1914: 40, 1939: 300, 1967: 1200 db NP vagy rezervátum) • 1962 A NP-ok első világkonferenciája (Seattle) • 1966 Red Data Book (Vörös Könyv) első két kötete (következménye a Washingtoni Fajvédelmi Egyezmény - érvényes 1975-től)

15. A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története (folyt.) • 1969 U Thant (ENSZ főtitkár) beszéde: • „Ennek a szervezetnek még egy évtizednyi ideje van arra, hogy tagjai elfelejtsék régi pereiket, és elkezdjenek egy világot átfogó együttműködést, hogy megállítsák a fegyverkezési versenyt, megjavítsák az emberiség életterét, megfékezzék a népességrobbanást, és a kibontakozáshoz megadják az első impulzust. Ha az elkövetkező tíz esztendőben nem jön létre ilyen összefogás, akkor attól félek, ezek a nehézségek olyan méreteket öltenek, hogy a megoldásuk meg fogja haladni az emberiség képességeit”. • 1970 Ember és Bioszféra program MAB) indulás – UNESCO • 1972 2. NP Konferencia (Grand Teton NP, USA): átfogó védett területi besorolás (10 kategória) • 1972 Párizs: Egyezmény a világ kulturális és természeti értékeinek védelméről. • 1972 Stockholm: ENSZ környezetvédelmi konferencia  UNEP (United Nations Environmental Programme, központ: Nairobi)  igen változó politikai reakciók • 1980 Világ környezetvédelmi stratégiájának kidolgozása.

16. A környezetvédelem, mint kényszer megjelenése • Félelmetes mértékeket öltő folyószennyezések a fejlett országokban • Londoni szmog 1952 telén: 4000 halott • É-Amerika: DDT „bomba” az 1960-as évek elején (Carlson: A néma tavasz) • Japán: Cd és Hg szennyezések, nagyvárosi szmog •  kutatások, társadalmi mozgalmak • 1968 Római Klub • 1972 Párizs: EGK önálló környezeti politika meghirdetése

17. A globális gazdaság és globális környezeti problémák szorossága: a környezeti problémák a gazdaságból fakadnak, s a megoldásuk is annak lehetőségeitől függ (az egyik világmodell pl. a szegény országoknál nem is számol környezetvédelmi költségekkel) • Az elmúlt évtizedekben megfordult a kapcsolat a globális ökonómia és ökológia között: • a múltban a gazdasági fejődés környezetre gyakorolt hatásai miatt aggódtunk, ma az ökológiai stressz miatt fellépő gazdasági társadalmi hatások megoldásaira kell figyelni, • a közelmúltban az országok kereskedelmi függése volt meghatározó, napjainkban egyre inkább a kölcsönös környezeti függőség jelenthet gondot.

18. Az első időszakban (az 1960-as években) jelentkező globális problémákat négy csoportba oszthattuk: • rohamosan növekvő népesség, • éhség problémák (egyes országokban a rohamosan növekvő népességgel a mezőgazdasági termelés nem tud lépést tartani, jelentős népesség éhezik, s több korábban gabonaexportáló ország importra kényszerült) • az ipari termelés nagy arányú növekedése a nyersanyagok felhasználásának rohamos növekedését idézte elő, a jelentkező nyersanyaghiány miatt a gyarmati rendszer idején „értéktelen” termékeknél érvényesülni kezdett a kereslet-kínálat törvénye (a látványos változást a 1970-es évek eleji árrobbanás hozta meg) • regionális mértékű környezetszennyezések (először látványos folyószennyezések, regionális léptékű légszennyezések a nagyobb iparvidékekhez kapcsolódva). A környezetrombolást kezdetben csak az iparilag fejlettebb országok bajaként, a gazdag nemzetek gazdaságának mellékhatásaként könyvelték el, de napjainkra már a fejlődő országok életben maradásának fontos pontjaként tartjuk számon, ugyanis mára ezek nagy része az ökológiai és gazdasági hanyatlás lefelé futó spiráljának csapdájába került.