Észak-Európa

1. Észak-Európa • Kapcsolataik eredete: • 1. Nyelvi rokonság-észak germán(izlandi vált le legrégebben)! Finn,lapp – finnugor nyelv(Finnországban 6% svéd, hivatalos nyelv) • 2. Történelmi előzmények-Többször egyesítette őket egy uralkodó(pl. 1397-1523 Kalmar unio)-I.vh.-ból kimaradtak – hadiszállítók-II.vh.-ban csak Svédország semleges-II.vh. végéig Európa perifériája • 3. Közös szervezetek1954 É-Európai közös munkaerőpiac1960 EFTA – ipari termékek szabad forgalma

2. Észak-Európa • 4. Hasonló fejlettség – nincs közöttük ellentéta, szerény belső piac, ezért fontos a külkereskedelemb, kiegészítik egymás gazdaságát – szakosodásc, természeti erőforrások szerepe csökken, a képzettségé növekszikd, keresők 2/3-a a tercier szektorban (szolgáltatás...) dolgozik Ma a világ legfejlettebb országai között vannak!

3. Természetföldrajzi jellemzők • 1. Földtani felépítés-Balti pajzs – fedetlen ősmasszívum (síkvidéki eljegesedés)-Skandináv hegység – megfiatalított Kaledóniai hegység-Dánia alföldje – újidei üledékes felszín-Izland – óceán közepi hátság a felszínen • 2. Növényzet – rövid tenyészidőszak!-tundra-tajga-lombos erdő (Dánia,D-Svédország) • 3. Talaj-Balti pajzsról a jég letarolta – 10-12e éve utolsó jégkorszak-Tóvidéken sovány podzol talaj, mocsár-,láptalaj-Barna erdőtalaj csak délen(szántók területe Svédországban 7%, Finnországban 7%, Norvégiában 2,5% Dániában már 62%!!!!) Hekla-Izland

4. Legfontosabb erőforrások Finn-tóvidék • 1. Tenger – hajózás, halászat, kőolaj (Botteni-,Finn-öböl befagy) • 2. Ércek – Balti pajzs, Skandináv hegység • 3. Erdők – tajga és lombhullató erdő • 4. Vízenergia – bővízű, nagyesésű folyók • 5. Szántók Jellemző ezek hagyományos használata és a szakosodás(informatika, hírközlés)

5. Svédország Lulea • Jellemzők – a legnagyobb és legnépesebb jóléti mintaállam, széleskörű szociális ellátás semleges ország volt, ma EU tag • 1. Tenger – közlekedésben fontos, bár északon befagyHajógyárai (Göteborg,Malmo,Stockholm) tankereket és kőolaj fúrótornyokat is gyárt • 2. Víznergia – energiatermelés 50%-a, de nem bővíthető(tartalékok északon, városok délen – nagy veszteség a vezetékeken)Fontos az atomenergia – ma a villamosenergia 1/3-a ebből

6. Svédország • 3. Ércek – jó minőségű hazai Fe – KirunaAcélgyártásra használják (ócskavassal együtt)Lulea – kohászati központ és kiviteli kikötő(télen a norvég Narvikon keresztül!)Gépipar – világhírű, sokoldalúVilágcégek-Stockholm,Malmo,Goteborg kp.a, SKF-golyóscsapágy (Eskilstuna)b, Asea-Braun-Boveri-elektrotechnika atomerőművi berendezések gyártásac, Volvo,Saab,Scania-auto,buszgyártásd, Ericsson-híradástechnikae, Electrolux-háztartási gépekf, Repülőgépgyártás (Grippen)

7. Svédország • 4. ErdőkFa-,papír-,gyufa(!)-és bútoripar - IKEA(régen tüzelőnek használták a kohókhoz)Göteborg • 5. Fontos a vegyipar – gyógyszer, robbanóanyag – Nobel Művek Stockholm

8. Svédország • 6. Szántó – podzolon burgonya, takarmány (hűvös nyár) – tejelő szarvasmarha délen barna erdőtalaj (Skane fsz.) búza, cukorrépa Lappföld

9. Norvégia • Jellemzők – „tengerre utalt ország”, „világtenger hajósai” viking hagyomány Nem EU tag • 1. Tengera, hajózás-belföldi közlekedés hajóépítés (kereskedelmi flotta világ VI.)Osló, Bergen, Narvik(Stavanger,Trondheim)nem fagy be – É-atlanti áramlás!Fjordok jó kikötők – gleccser helyén Narvik

10. Norvégia • b, HalászatHideg és meleg tengeráramlás találkozása – gazdag zsákmányélelmiszer és exportcikk (7-8%)Halászvizek védelme pl. EU csatlakozás akadálya A füstölt, sózott,szárított hal a hajón készülBergen – halkonzervgyártás (makói hagymával) c, Északi-tenger kőolaja a selfen, egyre mélyebben1970-től kutatják (kőolaj árrobbanás)Hajóépítés helyett több helyütt platform, tankermesterséges sziget készül Stavanger – finomítóill. NBr.-ba viszik Bergen

11. Norvégia • 2, Vízenergia – világon I. !!! Az egy főre jutó villamosenergia termelésbenOlcsó energia! – rövid, de nagy esés, sok csapadék (1-2000mm), kis párolgásErre települ – kikötőkben Al koh. (import bauxit) színesfémkoh., vasötvözetek gyártása- Stavanger elekrokémia ipar – légköri N2+4H2=2NH4 robbanóanyag,műtrágyagy. • 3. Ércek – kevés pirit ,amit kénsavgyártáshoz használnak, Fe, színesérc- fontos az import is • 4. Erdők – fa-,papíripar (régen hajógy.)Kp. Osló5. Szántó – nagyon kevésa halon kívül minden élelmiszer import!

12. Finnország • Jellemzők – A népsűrűség az éghajlathoz igazodik D-en 20fő/km2, É-on lakatlan • Tenger – A Balti tenger befagy – Hanko jégtörőkkel nyitva tarthatóÚjkeletű hajóépítés • Vízenergia – a domborzat nem élénk, kevés a csapadék + nagy veszteség a vezetékes szállításnál • Ércek – A fedetlen ősmasszivumon sokféle érc van, voszonylag kis mennyiségben – pl. Cu,Zn,Co,Fe,S,Cr ill. Pirit (FeS)A feldolgozás az öböl menti városokbanSikerágazat a telekommunikáció – NOKIA világelső mobiltelefon gyártó Tampere

13. Finnország • 4. Erdők – a területének 2/3-a tűlevelű erdőA világ I. papír-, és cellulózgyártója – Kemi fontos kp.A kivitel fele fafeldolgozással kapcsolatos pl. Gépipar isA déli lombos erdők táplálják a gyufa-,és faipart – Turku, (Tampere, Oulu) A feldolgozás víz mellé települ.Gond: az északi területek elnéptelenednek – nem éri meg a fatermelés semcsak hétvégi házak vannak + idegenforgalom növekszikLappföld – népviselete, életmód, rénszarvasok „követése” Rovaniemi Télapó lakhelye (a finnek szerint) , svéd oldalon Jokkmokk

14. Finnország • 5. SzántókCsak délen lakott sűrűbbenElaprózott földek10-15% mg-i kereső Helsinki a legnagyobb város (főváros) – Élelmiszeripari és hajógyártó kp.

15. Dánia • Jellemzők – Nagyon kedvező közlekedésföldrajzi helyzet„Öresund védnöke” – a szoroson vámot szed, kompok járnak É, K feléTerület – Jylland félsziget, két nagyobb+több 100 kisebb sziget • 1. Tenger – a legtávolabbi pontja 45 km-re van a parttóla, fontos a belföldi közlekedésben a hajózásb, Kőolaj kitermelés – hajók, fúrótornyokc, tengeren át gyarmatosítás -Grönland

16. Dánia • Koppenhága – nagy kikötő, hajógyártásélelmiszeripari és gépipari kp. • 2. VízenergiaEnergiát ésenergiahordotókat importálnincs saját • 3. Erdő, ércNincsIpara inkábbképzettségetigénylőMűszergy.Számítástech.

17. Dánia • 4. Szántók – a legfontosabb erőforrásA világon itt a legmagasabb a szántók aránya, 62%Vezető ág az állattartás ! Szarvasmarha – nemesített fajták, gondos takarmányozásSertés-, és baromfitartás is van – hús, tojás, bacon...hús, tejtermék a kivitel ¼-e Már a XIX.századtól fejlődik a dán szövetkezetimozgalomJell: egyéni gazdálkodás, de közös feldolgozás,értékesítésKözös géppark, vetőmag, műtrágya vásárlása gazdálkodást szaktanácsadás, oktatás segíti Kíváló, versenyképes Öresund-híd

18. Izland • Jellemzők: „A jég és a tűz országa” • Tenger – hajózás és halászat fontosRégen önellátó volt, ma exportál ishalat, halkonzervet(védi 200 mérföldes tengeri határait)Reykjavik-itt lakik a lakosság fele(+ a part mentén)hajógy., hal-feldolgozás Hekla

19. Izland • 2. Vízenergia – fontos + itt speciális geotermikus energia használataerre települ az ország Alkoh.-a (és turizmusa is) 3. Érc, erdő, szántó nincs – gyér legelőn juhtartás és kevés szarvasmarha