220 likes | 377 Views
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak. Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga.i @neobee.net. Definíció:. Lepárlásnak nevezzük azt a műveletet, amely során az illékony folyadékelegy részleges elpárologtatásával kapott gőzt kondenzáljuk.
E N D
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ)Alapfogalmak Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga.i@neobee.net
Definíció: Lepárlásnak nevezzük azt a műveletet, amely során az illékony folyadékelegy részleges elpárologtatásával kapott gőzt kondenzáljuk. • A kondenzálás eredményeképpen keletkezett folyadékfázis összetétle különbözik az eredeti kiindulási elegyétől.
A lepárlás (desztillálás) tehát szétválasztási művelet, amelyben a két vagy több illékony alkotót (komponenst) tartalmazó homogén folyadékelegyet alkotóira lehet bontani. • ILLÉKONYSÁGalatt a komponensek meghatározott, de egymástól eltérő gőznyomását értjük a gőzfázisban.
A szétválasztás alapja az elegy komponenseinek azonos hőmérsékleten eltérő gőznyomása, aminek következtében a lepárlás során mindegyik komponens illékonyságával (fugacitásával) arányos mennyiségben kerül gőzállapotba. • Legegyszerűbb esetben a kiindulási elegy biner, azaz csak két alkotót tartalmaz. Ennek lepárlása során a gőz nagyobb mennyiségben tartalmazza a nagyobb illékonyságú , alacsonyabb forráspontú alkotót, mint a kiindulási elegy.
A lepárlás után visszamaradt folyadékot maradéknaknevezzük, míg a gőzők kondenzálásával kapott folyadékot párlatnak, vagy desztillátumnaknevezzük.
A lepárlás módjai Két, elvileg különböző lepárlási mód ismeretes: • Egyszerű lepárlás; • Rektifikálás.
Egyszerű lepárlás • A folyadékelegyet csupán egyszer, részlegesen párologtatják el, és az így kapott gőzöket kondenzálják. Csak olyan elegyek szétválasztására alkalmas, amelyek alkotóinak illékonysága nagymértékben különbözik. • A művelet lehet: • Folyamatos és • Szakaszos üzemű.
Rektifikálás • A rektifikálást akkor alkalmazzák, amikor az elegy alkotóinak forráspontja kismértékben tér el egymástól, és egyszerű lepárlással az alkotókat nem lehet egymástól különválasztani. • A művelet lehet: • Folyamatos és • Szakaszos üzemű.
A kétfázisú FOLYADÉK-GŐZ rendszer jellemzői • Biner elegyek fázisegyensúlya: Ha az elegy két komponenst (K= 2) tartalmaz, és ezek között nem megy végbe kémiai kölcsönhatás, akkor folyadék és gőzfázis jelenléte esetén a fázisok száma (F= 2). A fázisszabálynak megfelelően az ilyen rendszerek szabadsági foka: Sz = K + 2- F = 2 + 2 – 2 = 2
A rendszer állapotát három független paraméter határozza meg egyértelműen, ezek a : • Hőmérséklet (t), • Nyomás(p) és az • Egyik fázis koncentrációja(c). • A három paraméter közül kettő tetszőlegesen megválasztható, ezek ismeretében a harmadik paraméter értéke meghatározható.
A biner elegyek felosztása A kölcsönös oldhatóságtól függően megkülönböztetünk: • Egymásban korlátlanul elegyedő, • Nem elegyedő és • Korlátozottan elegyedő folyadékelegyeket.
A korlátlanul elegyíthető alkotók elegyei még feloszthatók: • Ideáliselegyekre, mint amilyenek pl. a benzol – toluol, benzol – xilol, ciklohexán – toluol, klórbenzol – anilin, nitrogen – oxigen stb. • Reális(valóságos) elegyekre
Ideális elegyek • Az olyan elegyeket, amelyeknek alkotói minden arányban oldják egymást, az elegyedési hő értéke nulla, továbbá az elegy térfogata gyakorlatilag állandó, és viselkedésükben követik Raoult- és Dalton törvényét, ideális elegyeknek nevezzük.
Raoult- törvénye: Minden komponens parciális nyomása, pl. az alacsonyabb forráspontúA komponens pAparciális nyomása a gőzfázisbanarányos e komponensxAfolyadékfázisbeli móltörtjével. Az arányossági tényező a komponensnek az adott hőmérséklethez tartozó PAgőznyomása.
pA = PA·xA illetve a B komponensre : pB = PB· xB mivel xA + xB = 1 , felírhatjuk: pB = PB (1 – xA)
Dalton törvénye: Az elegy fölötti gőznyomás, P egyezik a komponensek parciális nyomásának összegével. P = pA + pB = PA·xA + PB (1 – xA)
p – x diagram t = const. p Az elegy fölötti össznyomás PB PA 0 XA
A Dalton törvénynek megfelelően, adott A komponens pAparciális nyomása arányos az yA gőzfázisbeli móltörtjével. pA= P·yA P– gőznyomás az elegy fölött.
A forráspontgörbe • A forráspontgörbe az elegy forráspontját, illetve kondenzálódási hőmérsékletét ábrázolja az elegy összetételének (koncentrációjának) függvényében.
Kondenzációs görbe Az abszcisszatengelyre felmérjük a folyadékelegy összetételét, (X3) ebből a pontból függőlegest húzunk a forráspont-görbéig. Ezután a metszéspontból vízszintes egyenest húzunk jobbra a kondenzációs görbe metszéspontjáig. Ez utóbbi metszéspontnak megfelelő abszcisszaérték adja meg az egyensúlyi gőz összetételét (y3).
Az elegy komponenseinek relatív illékonysága A folyadékelegy alkotóinak relatív illékonysága alatt a tiszta alkotók azonos külső nyomáshoz tartozó gőznyomásának hányadosát értjük. A relatív illékonyság ismeretében kiszámítható és megszerkeszthető az ideális folyadékelegy egyensúlyi görbéje.
Az egyensúlyi görbey – x diagram Az alacsonyabb forráspontú komponens egyensúlyi folyadék- (xA) és gőz- (yA) összetétele közötti összefüggést ábrázolja: