ÉRTÉKPAPÍR PIACI MŰVELETEK

1. ÉRTÉKPAPÍR PIACI MŰVELETEK 2 EA.

2. Értékpapírok adásvétele 1,OTC- Over the Counter Market (pulton keresztüli piac) • Egymástól földrajzilag elkülönült helyeken 2.      Tőzsde • Földrajzilag központosított helyszín

3. Értékpapír fogalma: Nagy Ferenc század elejei nagy szerző „Az értékpapír olyan okirat, amelyben valamely követelés, illetve tartozás úgy van megtestesítve, hogy az elvileg csak papírban és papír által létezik.” (általános megfogalmazás)

4. Értékpapír • Rövid lejáratú papír: követelést testesítenek meg, • az értékpapírnak értéke van: az értékpapírba foglalt követelés összességével azonosítják. • Hosszú lejáratú papírok is követelést testesítenek meg, de a vagyongyűjtés, vagyonátruházást is szolgálják: • (kötvény, részvény)

5. Hilferding: • A „ finánctőke” című könyvében • Az értékpapírokat olyan „értékes papíroknak” nevezi, melyek pénzösszeget képviselnek • Pénzutalványokamelyeknél a követelés a bennük foglalt pénzösszegről szól (pl. váltó), • itt a pénzösszeg elsődleges (primer) • Amelyek nem pénzösszeget, hanem hozadékot képvisel (pl. kötvény, részvény). • Itt a pénzösszeg másodlagos, azaz a hozadék, az évi jövedelem a papír értékelésének kiinduló pontja.

6. FOGALOM Az értékpapíroknak nem az a lényege, hogy jelenben pénzösszeget képviselnek, hanem az is, hogy jövőbeni pénzösszeget képviselnek, függetlenül, attól hogy ez törlesztés vagy hozadék

7. ÉRTÉKPAPÍR JELLEMZŐI • Az értékpapír olyan okirat, amely úgy testesít meg (inkorporálja) a benne körülírt jogot (pénzkövetelés, egyéb szolgáltatás, üzletvitelbe való beleszólás), hogy az csak papír által létezik • Egy igazolás, a benne körülírt jog érvényesítésének az eszköze • A benne foglalt jog nem választható el a papírtól, a jogot külön nem lehet érvényesíteni • Ezeket a jogokat gyakorolni, illetve a jogokat átruházni csakis okmány átadással, illetve átruházásával lehet

8. Az értékpapírok forgalomképességük szerint lehetnek • forgalomképtelen, amelyeknek átruházhatóságát a jogszabály tiltja. • Pl. rektavaltó • korlátlanul forgalomképesek • Bemutatóra szóló értékpapír

9. Az értékpapírok forgalomképességük szerint lehetnek • korlátozottan forgalomképesek • Névre szóló értékpapírok átruházása: cedálással történhet, magyarul engedményezésnek nevezzük. • Rendeletre szóló értékpapírok átruházása forgatmány útján történik. • Üres forgatmány: Csak a régi jogosult aláírását tartalmazza, az újat nem jelöli meg • Teljes forgatmány: Az átruházó(a régi jogosult)aláírásán felül az új jogosultat is megjelöli aki a forgatmány által új jogosulttáválik.

10. Az értékpapírok forgalomképességük • Forgatmány • Nem kelléke az átruházó nyilatkozat keltezése • Az aláírás már átruházásnak minősül • Névre szóló papírnál: az első tulajdonost meg kell nevezni, azután már nem (üres forgatmány) • Dematerializált értékpapírok átruházása: értékpapírszámlán való jóváírás

11. Az értékpapírok forgalomképességük • Névre és bemutatóra szóló értékpapír • A tőkepiaci törvény a terrorizmus elleni küzdelemről és a pénzmosás megakadályozásáról szóló jogszabályok alapján új kibocsátású sorozatpapír kizárólag névre állítható ki.

12. Értékpapírok Tőkepiaci tőrvény szerint, • sorozatpapír az, amely alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névértékre) osztva testesíti meg • Külön szabályok a nyomdai vagy dematerializált előállításra • Egyedi és sorozatos kibocsátás • Egyedi: a váltó, csekk, közraktári jegy • Sorozat: ún. sorozatpapír pl. részvény, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, vagyonjegy, jelzáloglevél, befektetési jegy

13. Az értékpapírok tulajdonságai: • Különleges és szigorú alakszerű okirat (fajtánként jogszabályban előírt) • Valamilyen vagyoni jogot foglal magába, amely általában valamilyen pénzkövetelésre irányul (azért mondjuk hogy az értékpapír jövőbeni pénz) • Az okirat a benne foglalt jogokat nem csak bizonyítja (deklaratív okirat), nemcsak érvényességi feltétele a jog keletkezésének (érvényességi okirat), hanem mintegy megtestesíti( inkorporálja) úgy, hogy nélküle a vagyoni jogot sem biztosítani, sem érvényesíteni nem lehet.

14. Az értékpapírok tulajdonságai • Forgatható, forgalomképes okirat: a benne foglalt jogok másra átruházhatóak • Anonim, absztrakt papír: • forgatás útján az alanyi jog függetlené válik az alapügylettől, • az eredeti jogosult, illetve kötelezett névtelené válik, • sőt névtelen az értékpapír jogosultja is, mert nem lehet tudni, hogy kinél van az értékpapír ( kivéve névre szóló)

15. Értékpapír csoportosításai lehetőségei • Fólia

16. Dematerializált értékpapír • Ellenőrzéshez: • kibocsátó köteles a központi elszámolóháznál az értékpapírról kiállított okiratot elhelyezni, mely tartalmazza a szükséges kellékeket • Pl. Sorszámot és eredeti aláírását nem tartalmazza. • Tőkepiaci törvény: • 2003 január 1.-től nyilvánosan kizárólag dematerializált értékpapírok hozhatók forgalomba • Korábban okirati formában kibocsátott papírok, 2004 dec. 31-ig át kell alakítani dematerializálttá.

17. Értékpapírok megjelenése Nyomdai úton előállított értékpapírok megjelenése, külseje • Köpeny rész: • maga a tényleges értékpapír • Előlap:értékpapír jogszabályban meghatározott kellékeit tartalmazza • Hátlap : átruházó nyilatkozat • Szelvényív: • esetleges kapcsolódó vagyoni részjogosultságok (kamat, osztalék) • A szelvényt kormányrendelete szerint a szelvényt el nem választható módon kell az előlaphoz csatolni

18. Sorozatban kibocsátott értékpapírok • Nyomdai előállítás • Csak engedéllyel rendelkező nyomdák végezhetik az előállítást • Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal megadott engedélyével • Csak az kapja, aki szakmai és technikai képességek mellett anyagilag is helyt tud állni.

19. Nyomdai előállítás • Nyomdákat a felügyelet nyilván tartja, félévente a hivatalos lapban közzé teszi (Magyar Tőkepiac) • 100 M forint saját vagyonnal és káreseményként legalább 50 M forintos felelősségbiztosítással • Biztosítani kell a selejt hulladék zártrendszerű megsemmisítést. • Sorozatpapírok kelléke: 1997. Január 1-től az értékpapírkód (ISIN), mely a papír-sorozat nemzetközi azonosítását szolgálja • A kódot a központi elszámolóház adja ki.

20. Értékpapírok megsemmisítése • Jogi megsemmisítés • Magyarországon közjegyzők folytatják, 1952-es jogszabály alapján • Csak akkor van lehetőség, ha a papír nincs meg • A helyi bírósági hirdetőtáblán a hirdetményben felkéri a befektetőt, hogy 1 éven belül mutassa be, ha nem akkor semmissé nyilvánítja • Fizikai megsemmisítése • A bennünk foglalt jogok és kötelezettség lejárata után 6 hónapig nem szabad fizikailag megsemmisíteni • Érvénytelenítés következik • Utána lehet csak egy megsemmisíteni, jegyzőkönyv felvétele mellett

21. VÉGE