Politikai véleményárfolyam

1. Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Politikai véleményárfolyam Kiről beszélnek a legtöbbet a Facebook-on? Milyen események borzolják a kedélyeket a neten? Fókuszban a Jobbik webes „lábnyoma” monitoring és trendelemzés Hogy áll a pártok népszerűsége cyber-térben? Kivel foglalkoznak a legtöbbet a hírportálok? Milyen a politikusok online megítélése? Hogyan alakul a pártok véleményárfolyama?

2. A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Neticle Technologies egy, a hazai piacon teljesen egyedülálló kutatást indít útjára, amely innovatív módszerekkel eddig ismeretlen szemszögből láttatja a hazai politikai folyamatokat. A Neticle Technologies saját fejlesztésű webes szöveganalízisére építve az MPK havi rendszerességgel publikál a fő politikai manőverek, taktikai lépések és a véleményalkotás összefüggéseire fókuszáló elemzéseket. Nem csupán az internetes szféra véleményreflexióira világítunk rá, hanem feltárjuk a háttérben meghúzódó ok-okozati kapcsolatokat is. Így amit kínálunk, az több mint hagyományos közvélemény-kutatás és egyben meghaladja a klasszikus politikai elemzés kereteit is. Fókuszban a Jobbik webes „lábnyoma” A Politikai véleményárfolyam alapvetően két részre tagolódik. Az első részben hónapról hónapra a pártok és pártvezetők webes megítélésének és említési gyakoriságának alakulását vizsgáljuk, míg a második részben olyan specifikus és aktuális politikai kérdéseket járunk körül empírikus módszerek alkalmazásával, amelyek a közbeszéd középpontjába kerültek/kerülhetnek. Ebben a hónapban a fókusz-téma a Jobbik webes „lábnyoma”. Megvizsgáljuk, hogy a radikális párt szubkulturális alapokra épülő internetes hátországa milyen csatornákat használ, s mennyire erős az online térben, vagyis összességében mennyire képes befolyásolni a Jobbik webes megítélését.

3. I. Pártok és vezetőik internetes megítélése Véleményárfolyam A webes szféra politikai szereplőkkel kapcsolatos véleményreflexióit először annak a két pártnak a viszonylatában elemezzük, amelyek rendszeresen szignifikánsan több internetes említést gyűjtenek be, mint vetélytársaik, vélhetően azért, mert jóval hosszabb ideje jelentős szereplői a politikai porondnak, mint a „fiatal” pártok. A Fidesz és az MSZP véleményárfolyam-görbéje áprilisban összesen három alkalommal, 2-án, 3-án és 9-én keresztezte egymást, és általánosan elmondható, hogy a korábbi hónapokkal szemben, áprilisban relatíve szinkronban mozgott a két párt online megítélése. Meglehetősen érdekes, hogy az empírikus adatok alapján a közbeszédet a hónap második felében egyértelműen tematizáló két ügy, a Portik-Laborc találkozó, illetve a vitatott trafik-pályázat sem idézett elő igazán erőteljes árfolyamesést egyik politikai erő megítélésében sem, vagyis érdemi politikai veszteséget vagy nyereséget egyelőre nem termeltek ki ezek az ügyek, holott a politikusok, véleményformálók és elemzők is az elmúlt évek legjelentősebb botrányai közé sorolják ezeket.

4. Az Említés-gyakorisági grafikon alapján elmondható, hogy habár jelentős véleményárfolyam-romlást nem váltottak ki a pártok vonatkozásában az említett ügyek, de a Fidesznek egyértelműen a hónap vége felé generálódott a legtöbb említés a weben, ami egybeesik a trafik-ügy kirobbanásával és eszkalálódásával (pl.: Hadházy Ákos fideszes képviselő nyilatkozata a trafikpályázatok visszás elbírálásáról április 30-án), valamint a Balogh József kormánypárti honatya körüli bántalmazási botrány kipattanásával. Az MSZP-vel kapcsolatban pedig az április 27-én létrejött és megállapodással záruló Bajnai-Mesterházy találkozó ösztönözte leginkább véleménynyilvánításra az aktív internet-használókat. Összességben az láthatjuk, hogy a kormánypártról arányaiban a szocialistákhoz viszonyítva áprilisban még többet beszéltek a weben, mint márciusban, vagyis a Fidesz fölénye tovább nőtt az említés-gyakoriság dimenziójában. Említés-gyakoriság

5. Véleményárfolyam A „fiatal” pártok véleményárfolyama márciushoz hasonlóan áprilisban is meglehetősen „csapongó” volt. Érdemes kiemelni, hogy a rendkívül magas említésszám ellenére is a második legjobb megítéléssel a Jobbik rendelkezett, az Együtt 2014 után. A Véleményárfolyam-grafikon alapján szembeötlő továbbá a DK megítélésében bekövetkezett negatív fordulat április 23-át követően. Eme trendforduló valószínűleg több tényező együttes hatásaként következhetett be, de a Gyurcsány Ferenc vezette párt frakcióalakításával kapcsolatos alkotmánybírósági határozat kiemelt szerepet játszhatott benne. Az Együtt 2014 véleménygörbéje alapján pedig elmondható, hogy a szervezet relatíve jó megítélését leginkább vélhetően a szervezet társelnökének, Juhász Péternek egy drogliberalizációt célzó rendezvényen tett látogatása és az azt követő jobboldali kommunikációs offenzíva befolyásolta negatívan, amit viszont a Bajnai-Mesterházy találkozó hatására pozitív korrekció követett.

6. Említés-gyakoriság Az említésgyakorisági-grafikonról leolvasható, hogy az Együtt 2014 érte el a legtöbb egy napra jutó említésszámot,méghozzá április27-én, köszönhetően a sokak által az ellenzéki összefogás következő lépcsőjeként értelmezett Bajnai-Mesterházy megállapodás létrejöttének. Az említések számát tekintve érdekes, hogy a DK-ről háromszor (!) annyit beszéltek a weben áprilisban, mint egy hónappal korábban, miközben az összes „fiatal” pártnak csökkent az említésszáma márciushoz képest. Az LMP viszont ebben a dimenzióban továbbra is gyengén teljesít, valószínűsíthetően erőforrások szűkében az ökopárt nem volt képes magára irányítani a politikai reflektorfényt, sőt míg márciusban három alkalommal is 100 fölötti említésszámot produkált, áprilisban ezt egyetlen alkalommal sem sikerült véghezvinni.

7. A pártvezetők internetes megítélését is – hasonlóan a pártokéhoz – két részletben elemezzük: külön a két legtöbb említéssel rendelkező politikus véleményárfolyamát, és külön a többi pártvezetőjét. Bajnai Gordon véleményárfolyamában április 10-én következett be egy erőteljes negatív irányú elmozdulás, ami nem vezethető vissza egyetlen konkrét eseményre, de valószínűsíthetően a Fidesz szóvívője, által tartott április 10-ei sajtótájékoztatóval hozható összefüggésbe, melynek során Hoppál Péter Bajnai és korábbi vitatott ügyek (pl.: Hajdú-Bét, Dataplex) kapcsolatáról beszélt. Bajnai árfolyamában 17-én újabb fordulat következett be, elsősorban a Medián friss felmérésének publikálását követően, melyben a válaszadók többsége jobbnak ítélte meg a Bajnai-kormány teljesítményét, mint a regnáló kabinetét. Véleményárfolyam

8. Említés-gyakoriság A legtöbb említést Orbán Viktorral kapcsolatban a miniszterelnök április 16-án tett Strasbourg-i látogatása generálta, amikor a kormányfő részt vett az Európai Néppárt frakcióülésén, ahol a jobboldali EP képviselők negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatos kérdéseire válaszolt. Bajnai említési „rekordját” 27-én érte el, pártjához hasonlóan. Viszont még ez a csúcspont is bőven elmaradt a 400-as említésszámtól, amelyet márciusban az ex-miniszterelnök több alkalommal is elért.

9. Véleményárfolyam A többi pártvezető megítélését ábrázoló grafikonról leolvasható, hogy Gyurcsány Ferenc továbbra is politikai céltáblája a kormánypártok és bizonyos ellenzéki erők kommunikációs manővereinek, hiszen rengeteget beszélnek róla a weben, de inkább negatív felhanggal. Ami szembeötlő a véleményárfolyam-görbék láttán az, hogy Mesterházy Attila a magas említésszám ellenére is egészen a hónap végégig meglehetősen pozitív megítélésnek örvendett. A fordulópontot április 27-e, a Bajnai Gordonnal kötött megállapodás jelentette. Attól kezdve ugyanis meredek esésnek indult a véleményindexe (párhuzamosan az említésszám felfutásával), vagyis azt láthatjuk, hogy Bajnaival szemben, akinek a megítélését inkább pozitív irányba befolyásolta az MSZP-nél tett látogatása, a szocialisták vezetőjének viszont egyértelműen „vitt” mintsem „hozott” volna a Bajnaival folytatott egyeztetés.

10. A pártvezetőkre vonatkozó említésgyakorisági-grafikon alapján elmondható, hogy elsősorban Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila tudott a legtöbb említést generálni egy adott napon. Az ex-miniszterelnöknél a „csúcs” április 25-e volt, ami nem hozható ok-okozati kapcsolatba csupán egyetlen eseménnyel, hanem több különálló politikai akció és ügy együttes hatásaként jöhetett létre: ezekben a napokban foglalkozott kiemelten a média a Portik-Laborc találkozóval, és kerültek napvilágra azok a Wikileaks-iratok, melyek szerint a 2006-os őszi rendőri akciókban izraeli katonák is részt vehettek, illetve a DK is tüntetést tartott Gödöllőn az alaptörvény ellen, ami szintén a Gyurcsánnyal kapcsolatos említések számát növelhette. A szocialista pártelnök „említéscsúcsa” pedig éppen arra a Bajnai-találkozóra vezethető vissza, amelyiknek köszönhetően a megítélés dimenziójában veszteséget szenvedett el. Említés-gyakoriság

11. Fókuszban a Jobbik webes „lábnyoma” Már-már közhellyé váló tézis, hogy a Jobbik rendelkezik a legerőteljesebb internetes jelenléttel, sajátos szubkulturális alapokon nyugvó online közösséggel, és a radikális párt aknázza ki a leghatékonyabban a közösségi médiafelületekben rejlő potenciált politikai céljainak eléréséhez. Ahhoz, hogy eme hipotézis helytállóságát igazoljuk, vagy cáfolni tudjuk három kérdést érdemes fókuszáltan megvizsgálnunk: a Jobbik facebook-közösségea legaktívabb a pártok között? a közösségi médiafelületeken és fórumokon jobban alakul-e a Jobbik megítélése, mint a többi párté? a közösségi médiafelületek és a különböző fórumok felülreprezentáltak-e a radikális párt említésmegoszlásában más pártokéhoz képest?

12. Facebook-szimpatizánsok száma és aktivitása A Facebook-szimpatizánsok számát tekintve a Jobbik igen jól áll a pártok közötti versenyben, mindössze az Együtt 2014 előzi meg. Az látható tehát, hogy a Jobbik egy meglehetősen vonzó politikai brandnek számít a pártpolitikai palettán, és ha a szimpatizánsok aktivitásának abszolút értéket vesszük, amit a Facebook úgy jelöl, hogy „ x ember beszél erről”, akkor is a radikális párt az előkelő második helyen áll. Viszont ha az úgynevezett relatív aktivitást nézzük, vagyis azt, hogy az adott párt szimpatizánsainak aktivitása miképpen aránylik a közösség létszámához, akkor a Jobbik az utolsó előtti a rangsorban, egyedül az LMP-t előzi meg. Ebből arra következtethetünk, hogy a Jobbik meglehetősen erőteljesen van jelen a Facebookon (sok szimpatizánssal és magas abszolút aktivitással), ugyanakkor a követői számához képest, az egyértelműen a párthoz köthető közösségi aktivitás meglepően alacsony.

13. A Jobbik Facebook-említésfolyamát szemlélve szembetűnő, hogy a relatíve magas említésszámmal együtt is egyedüliként a vizsgált pártok közül egész hónapban a pozitív tartományban maradt a megítélése. Ez azt jelenti, hogy nem csupán erőteljesen van jelen a Facebookona radikális párt, hanem összességében inkább pozitív kontextusban említik a Jobbik nevét. Facebook-említésfolyam (pártok)

14. Fórum-említésfolyam (pártok) A fórumok vonatkozásában viszont már jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki a Jobbik megítéléséről. Egyrészt az említésszámban a fórumokon csak a harmadik a radikális párt, éppen hogy megelőzi a DK-t. Másrészt ez a relatíve alacsonyabb említési gyakoriság összességben inkább negatív irányba tolja a párt véleményindexét. A különböző fórumokon tehát úgy tűnik, hogy kisebb hatással bírnak a Jobbik webes közösségéhez tartózó internet-felhasználók a párt megítélésére, mint ahogy azt a Facebookesetében láthattuk.

15. A Jobbik reprezentációja a Facebookon és a fórumokon Az Facebookon és az egyéb fórumokon keletkező említések számát összevetve a pártokkal kapcsolatos összes webes említéssel azt láthatjuk, hogy a Jobbik egyértelműen felülreprezentált a közösségi médiafelületen, hiszen arányaiban magasan a Jobbikról beszélnek a legtöbbet a Facebookon. Ellenben a különböző fórumokon a Jobbik már egyáltalán nem képes arányaiban hasonló mennyiségű említést generálni, hiszen ebben a dimenzióban a Fidesz, az MSZP, és a DK is megelőzi. Igazolódott tehát, hogy a Jobbik valóban „uralja” a Facebookot, mind az említésszám, mind a véleményárfolyam tekintetében, viszont az internet másik fontos szegmensét, a fórumokat a radikális szimpatizánsok az adatok alapján egyelőre nem „szállták meg”. Facebook-említésmegoszlás

16. Kétségtelen tehát, hogy a Jobbik és szimpatizánsai az internet bizonyos szegmenseit rendkívüli hatásfokkal hasznosítják a párt népszerűsítésére, és politikai brandjének megerősítésére. Ezt jól példázza a Facebook tudatos használata, melynek köszönhetően nem csupán a Jobbiknak van a második legtöbb követője, de a véleményindexe is tartósan pozitív tartományban maradt a közösségi médiafelületen. A radikális párt általános webes véleményárfolyama is elsősorban a Facebooknak köszönhetően a második legjobb a „fiatal” pártok között, hiszen ezen a felületen felülreprezentált a párt az említésgyakoriság tekintetében, és jóval pozitívabb a megítélése is itt, mint generáliasan. Ez azt is jelenti, hogy a szubkulturális hátterű online politikai kommunikáció igazából egyetlen csatornán is képes az adott pártról kialakult összképet pozitív irányba korrigálni. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy pont eme nagy belső kohézióval rendelkező webes szubkulturális hátország, ami most előnyt jelent a Jobbiknak, idővel nem válik-e a politikai brandet gyengítő tényezővé, mivel éppen összetartó zártsága miatt ellehetetleníti más internetes csoportok integrációját. Egyszerűbben: fennáll a veszélye annak, hogy a Jobbik idővel éppen a saját jelenlegi online közösségének rabjává válik, vagyis egyfajta „internetes buborékba” szorul.

17. Módszertan Kutatás tárgya: magyar politikai pártok és politikusok kulcsszó magyar nyelvű weben keletkezett említései lettek vizsgálva a Neticle rendszerrel. A vizsgált időszak: 2013.02.01. – 2013.02.28. Vizsgált források: Magyar nyelvű fő hírportálok Magyar nyelvű blogok Magyar nyelvű fórumok Nyilvános Facebook posztok Twitter posztok Google+ posztok A Neticle rendszer a vizsgált időszak webes tartalmaiban kereste meg a szinonimákat tartalmazó említéseket (cikkeket, blogokat, hozzászólásokat, közösségi média tartalmakat), a megtalált tartalmakat automatikusan véleményelemezte: minden említés kapott egy pontszámot, ún. polaritásindexet, mely jelzi, hogy az adott szöveg mennyire pozitív vagy negatív a kulcsszóra vonatkozóan. A számszerűsítés alapja az egyik legpontosabb magyar nyelvre készített saját véleményelemző algoritmus, mely 75-80%-os pontossággal képes megállapítani egy említés véleményét. A pontszámozott említések folyamatos kumulálásával ún. véleményárfolyamot (WOI - Web Opinion Index) alkotott a rendszer. A véleményárfolyam a Neticle saját mutatója, mely a web véleményét egyetlen dinamikusan változó mutatószámmal fejezi ki. A Neticle másik saját mutatója, az említésfolyam grafikon egyszerre mutatja a kulcsszó említések polaritását és mennyiségét. Neticle Technologies http://www.neticle.hu Kapcsolattartó: Szekeres Péter peter.szekeres@neticle.hu Méltányosság Politikaelemző Központ http://www.meltanyossag.hu/ Kapcsolattartó: Csizmadia Nóra csizmadia.nora@meltanyossag.hu