1 / 14

QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen

QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen. Malicskó László Gábor (malicsko@allianz.hu). Vázlat. Standard modell vázlatos felépítése U/W kockázat: Díj, tartalék és katasztrófa Cégspecifikus adatok figyelembe vétele

genica
Download Presentation

QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen Malicskó László Gábor (malicsko@allianz.hu)

  2. Vázlat • Standard modell vázlatos felépítése • U/W kockázat: Díj, tartalék és katasztrófa • Cégspecifikus adatok figyelembe vétele • Viszontbiztosítás hatása a díjkockázatra: katasztrófa kockázatok kezelése, „belső” modell példa • Piaci kockázatok: VB hitelkockázat • Kitekintés a QIS 4- re: hitel és CAT kockázat változás • Eredmények, Solvency I-II összehasonlítás • Kitöltés nehézségei, időszükséglet • Tapasztalatok – belső modell motiváció

  3. Standard modell – QIS3 • Nem-élet releváns kockázat kategóriák • Díj és tartalékolási (U/W) • Katasztrófa • Piaci • Hitelkockázat (VB) • Működési kockázat (csalás, jogi kockázatok stb.)

  4. U/W kockázat • Nettó díjjal és a nettó tartalékokkal arányos, üzletágfüggő faktor alapú szorzó • A faktor értéke feltételezi, hogy a nettó kárráfordítás lognormális eloszlású, melynek szórását piaci adatokból merítik • A díjhoz kapcsolódó faktorok megfelelő hosszúságú kártörténet alapján módosíthatók (súlyozás) • Katasztrófák: természeti és „man-made”, nettó hatás • Korrelációs mátrix alapú aggregáció

  5. U/W kockázat II • VB hatása leginkább a CAT-en keresztül érvényesül • XL típusú VB szerződések hatása marginális lehet a nettó díjra és a tartalékokra • Cégspecifikus paraméterek: 10% SCR csökkenés! • Lényeges a CAT jellegű kockázatok kiszűrése a díj és tartalék kockázatok közül; persze ez megfelelően hosszú kártörténetet feltételez • Belső modellekben szimulációs alapú VB hatáselemzés ill. aktuális VB struktúra alkalmazása a bruttó kártörténetre

  6. CAT elkülönítése - VB hatás • Díjtétel: biztosítási összeg 1%-a, 0,5% az 5% alatti károkra + 0,5% 200 évenkénti 100% CAT kárra • A direkt biztosító VB struktúrája: • XL az 5% feletti károkra -> VB díj 0,5%; ekkor a Gross/Net SCR_díj = 2, pedig SCR_CAT estén ez az arány 20! • 5%-95% QS -> SCR_díj=SCR_CAT! • Nem megfelelő elemzés esetén félrevezető SCR eredmény, ami a hitelkockázat értékelésnél tovább gyűrűzhet • Probléma: több XL szerződés esetén az összefüggések kezelése (jelenleg a korreláció 0 v. 1)

  7. Belső modell – VB optimalizáció

  8. VB hitelkockázat értékelés • „Replacement cost” (RC_i): partnerre eső VB tartalék+ helyettesítési költség • Probléma: amennyiben nem volt kár ez év végén 0 lehet! • „Probability of default” (PD_i): Pl. S&P rating alapján • Def_i : SCR követelmény • Probléma: kitettséghez képest jelentősen alulbecsülheti a hitelkockázatot • Katasztrófa esetén még a vb-re képzett tartalékkal együtt sem lehet elég, ha nem diverzifikált a vb portfolió

  9. QIS 4 kitekintés – néhány változás • CAT kockázatok kezelése: többszintű modell, bár az újonnan bevezetett első szint „büntető” jellegű • Tűz és elemi kockázatok esetében gyk. 75% nettó díj alapú SCR követelmény csak a CAT-re – (CAT VB díj 10-20% között jelentős védelmi szint különbség, ez nem tükröződik)! • VB hitelkockázat: jelentős változás, mivel a vb tartalékokon felül a bruttó és nettó U/W SCR közötti különbséget (CAT-tel együtt!!) tekinti kitettségnek • Reálisabb kép, (jóval) nehézkesebb számítás • Hitelkockázat jelentősége erőteljesen nőhet, mivel a faktorok változatlanok, de a vetítési alap nagyságrendekkel nőtt!

  10. QIS 3 eredmények Solvency I vs. II • Tőkemegfelelési mutató Solvency I-ben mértnek kb. 80%-a (de így is >1, tehát szolvens maradt a cég); • A tőkekövetelmény kb. kétszeres; • A tartalékok szintje kb. 20%-kal csökkent

  11. QIS 3 eredmények II.

  12. Kitöltés nehézségei, időigény • Nettó adatok előállítása – főleg hosszabb időtávra – körülményes lehet • Pl. U/W year alapú vb elszámolás, de kárbekövetkezés időpont alapú bruttó adatok; • LoB bontás eltérhet • Időigény: kb. 2 emberhét (jelentősen csökkent a QIS 2-ben már megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően)

  13. Összefoglaló – a részvétel előnyei • Gyakorlat szerzés • „Gap analysis” • Felkészülés az összetettebb belső modellek használatára: • Kockázatok pontosabb modellezése, kockázati kultúra fejlődése • QIS 3 study: ~25% csökkenés a standard modellhez képest • Standard modell u/w kockázati modul: 10 éves kártörténet alapján a saját paraméterek figyelembe vétele önmagában ~10% csökkenést hozhat • Nem-élet: • az u/w kockázat kb.70%-a az alapvető tőkeszükségletnek (élet ~75% piaci kockázat) • Stabil (ritkábban igényel újraszámolást, proxy-k használata) • Nagy nyereség várható • Diverzifikáció ~20%, belső modellel javítható

  14. Köszönöm a figyelmet!

More Related