SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC

1. SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC Schindler Rózsa 2009. 05. 21. Sepsiszentgyörgy MSZT alelnök, regionális igazgató

2. Amiről szó lesz! 1 • A munkaerőpiac kihívásai, elvárásai • Európai Unió és a nemzeti szakképzés-politika • Szakképzés Magyarországon • A munkaerőpiac és a szakképzés • Kitekintés, megállapítások, javaslatok 2 3 iskolai rendszerű szakképzés iskolai rendszeren kívüli szakképzés 4 az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások A felnőttképzés előtt álló kihívások 5

3. Szakképzés Magyarországon 3 1 Iskolai rendszerű szakképzés + TISZK + szakképzési társulások lokális regionális

4. Szakképzés Magyarországon 3 2 Iskolai rendszeren kívüli szakképzés Állami intézmények Nem állami intézmények iskolai rendszerű szakképzés intézményei profitorientált intézmények nonprofit intézmények állami felnőttképző intézmények felsőoktatási intézmények

5. Szakképzés Magyarországon 3 Iskolai rendszeren kívüli szakképzés (Felnőttképzés) 2

6. Miskolc Nyíregyháza Eger Vác Tatabánya Debrecen Bp. Észak-Pest Bp. Belváros Szombathely Székesfehérvár Cegléd Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Kaposvár Pécs Szakképzés Magyarországon 3 TISZK-ek Magyarországon

7. Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Közös jellemzők: szakmacsoportos, moduláris jellegű (kompetencia alapú, gyakorlat-orientált), szakmai- és vizsgakövetelmények (rendelet!), szakképesítési struktúra-rendszer (egymásra épülő, beszámíthatóság), vizsgarendszer. Szakképzési törvény (1993. évi LXXVI. törvény). 26/2001. (VII.27.) OM rendelet (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről). 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről). 1/2006. (II.17.) OM rendelet az OKJ-ről és az OKJ-be történő felvétel és törlés eljárási rendjéről.

8. Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Szakképzési hozzájárulási kötelezettség Szakképzési hozzájárulási kötelezettség (Bruttó bérköltség 1,5%-a) Tanulók, hallgatók, illetve a saját dolgozók képzése Szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek adott fejlesztési támogatás Államháztartáson kívüli, közvetlen felhasználás, támogatás MPA képzési alaprész (ténylegeses befizetések) Államháztartáson belüli pénzeszköz

9. Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Szakmacsoportok Szakterületek Szakmacsoportok 1 1. Humán 2. Műszaki 3. Gazdasági és szolgáltatás 4. Agrár 21

10. Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés rész-szakképesítései Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés elágazásai Géplakatos szakképesítés 4109 0099 0220 6090 3108 4108 5105 0105 0106 0107 0108 0221 6108 3095 4107 5096 0095 0095 0095 0095 0095 0225 0347 4096 6109 6109 6109 0096 0096 0096 0096 0096 0346 0359 4111 4111 4111 4111 0109 0109 0109 0109 0109 0345 0345 0345 4095 4095 4095 4095 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés követelménymoduljai Géplakatos szakképesítés követelménymoduljai 0095 0096 0099 0105 0106 0107 0108 0109 0110 0111 0220 0110 0111 3095 3108 4095 4096 4107 4108 0221 0225 0345 4109 4111 5096 5105 6090 6108 6109 0346 0347 0359 Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Moduláris jellegű (iskolai rendszerű szakképzés)

11. Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Moduláris jellegű (felnőttképzés)

12. Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Szakmai és vizsgakövetelmények kompetencia alapú gyakorlatorientált 1000 alap szakképesítés 0100 rész-szakképesítés 0010 elágazás szakképesítés 0001 ráépüléses szakképesítés

13. Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Szakképesítési struktúra - rendszer Elágazás (1) Elágazás (2) Elágazás (n) ráépülés (1) ráépülés (2) ráépülés (n) Alap szakképesítés egymásra épülés beszámíthatóság rész-szakképesítés (1) rész-szakképesítés (2) rész-szakképesítés (n)

14. 4. követel- ménymodul 2. követel- ménymodul 3. követelménymodul 1. követelménymodul Szakmai vizsga Gyakorlati vizsgatevékenység Írásbeli vizsga- tevékenység Szóbeli vizsga- tevékenység Gyakorlati vizsgatevékenység Gyakorlati vizsgarész Írásbeli vizsgatevékenység Interaktív Szóbeli vizsgatevékenység A írásbeli tantárgy vizsgatevékenység 1. gyakorlati tantárgy A szóbeli tantárgy 1. vizsgarész C írásbeli tantárgy B szóbeli tantárgy 1. feladat 2. feladat 3. feladat 2. gyakorlati tantárgy D írásbeli tantárgy 1. feladat 2. feladat Szakmai elmélet 5. feladat 8. feladat Szakmai gyakorlat 9. feladat tulajdonság 1 tulajdonság 2 tulajdonság 3 2. vizsgarész feladata tulajdonság 4 tulajdonság 5 tulajdonság 6 3. feladat 3. vizsgarész 1. feladat 1. feladat 2. feladat tulajdonság 7 6. feladat 7. feladat 10. feladat tulajdonság 8 4. vizsgarész feladata tulajdonság 9 tulajdonság 10 11. feladat 12. feladat tulajdonság 11 tulajdonság 12 Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Vizsgarendszer Írásbeli vizsgarész Szóbeli vizsgarész E szóbeli tantárgy Régi Új

15. Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei Felnőttképzés sajátosságai, előnyei • Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; • Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; • Homogén célcsoportok képezhetők; • Folyamatos lehetőség (LLL); • Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzéselmélete és gyakorlata NEM GYORSTALPALÓ képzések!). • Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); • Kiváló személyi és tárgyi feltételek; • Oktatás mellett markáns nevelési tevékenység; • Közösségi, tanórán kívüli tevékenységek szerepe; • Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) • Beiskolázások; • A tanuló számára ingyenes.

16. Szakképzés Magyarországon A szakképzés jellemzői 3 Differencia - specifikumok • időalapú, • tantervi, • egy tankönyvre épül, • tanár-vezérelt, • osztályszervezésű. • kompetencia alapú, • gyakorlatorientált, • tanulóra épít, • rugalmas, • egyéni tanulási utakat támogat 2001. évi CI. törvény 28/2004. (II.16.) Kormány rendelet 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 48/2001. (XII.29) OM rendelet

17. A munkaerőpiac és a szakképzés Az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások 4 Ha évre tervezel vess gabonát, Ha évre ültess fát, Ha tervezel egy tíz egy életre AKKOR OKTASD ÉS KÉPEZD AZ EMBEREKET! (Kínai közmondás)

18. A munkaerőpiac és a szakképzés Az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások 4 1 Tradicionális életpálya-szakaszok a múltból 2 Életpálya-szakaszok a jelenből

19. A munkaerőpiac és a szakképzés Iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások 4 Fő elvek: • Munkaerő-piaci igények kielégítése • Partnerség • Egész életen át tartó tanulás • Hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége • Fogyatékkal élők esélyegyenlősége

20. A munkaerőpiac és a szakképzés Iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások 4 A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok új szerepben újhatáskörrel Gazdaság befolyásának erősödése: • Dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatá-sokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról; • Gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről dönt, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait; • Javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára. • Döntési jogkör- összetétel változás (meghatározó gazdasági szereplők aránya, kamarai társelnök). RFKB feladatai között:

21. A munkaerőpiac és a szakképzés A felnőttképzés előtt álló kihívások 4 PREMISSZÁK: • „Szeretek tanulni, de utálom,ha oktatnak.” • Churchill • A tartós foglalkoztatás alapvető feltétele, hogy a munkavállaló folyamatosan piacképes tudással rendelkezzen. • Az egyének • csak folyamatos tanulással, képzéssel tudnak a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak megfelelni. • Minél kisebb egy vállalat, annál több kiegészítő tudást vár el az alkalmazottaktól.

22. A munkaerőpiac és a szakképzés A felnőttképzés előtt álló kihívások 4 Munkahelyváltás gyakoriságának módosulása

23. A munkaerőpiac és a szakképzés A felnőttképzés előtt álló kihívások 4 A felnőttképzés célja: • a foglalkoztatás, • a munkaerő-piaci pozíció javítása.

24. A munkaerőpiac és a szakképzés A felnőttképzés előtt álló kihívások 4 Foglalkoztatási célú képzések szerkezete: • moduláris felépítés, • kompetencia alapú, • egyéni képességstruktúra fejlesztésére irányul: általános és speciális. Modularitás előnye: • egyértelmű képzési cél, • egyértelmű képzési tartalom , • rugalmas belépési lehetőség, • PLA. egyéni haladás

25. A munkaerőpiac és a szakképzés A felnőttképzés előtt álló kihívások 4 Változások a munkaerőpiacon: • az első szakma megszerzése egyre többször a felnőttkorban kerül sor, • a második szakmai végzettség megszerzése döntően a felnőttképzés keretében történik.

26. A munkaerőpiac és a szakképzés A felnőttképzés előtt álló kihívások 4 A munkaerő kereslet és kínálat egybevetése jövőbeni kereslet: • demográfiai adatok, • technológiák és munkaszervezeti változásokból következő foglalkoztatói igények, • konjunkturális változások. mindenkori munkaerő-kínálat: • iskolai rendszerű képzésből a munkaerőpiacra először kilépők száma, szakmaszerkezete, • inaktivitásból visszatérők száma és szakma-szerkezete.

27. A munkaerőpiac és a szakképzés A felnőttképzés előtt álló kihívások 4 Munkaerőkereslet-kínálat foglalkozási – szakmacsoportok szerint 4

28. Kitekintés, megállapítások, javaslatok Kitekintés 5 A magyar szakoktatás helyzete KÁRPÁT PANEL (Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái) A szakképzés elhanyagolt terület maradt a szakképzés a mostohagyerek * a hiányzó %-ot a mesterit, doktorit, technikumot végzettek aránya adja.

29. Kitekintés, megállapítások, javaslatok Kitekintés 5 Részt vett-e felnőttképzési programban?

30. Kitekintés, megállapítások, javaslatok Megállapítások 5 Oktatáspolitikai konzekvenciák: • A foglalkoztatás-politika egyik legfontosabb eszköze a szakképzés; • A munkaerőpiac mégsem a képesítés, hanem a szakismeretpiaca; • A szakismeret mellett egyre fontosabb egyéni kvalitásokká válnak a a nyelvismeret, az információ-technikai felhasználói ismeretek, szociális érzékenység a team munkára, nyitottság. Az Új képesítések megszerzése egyre elérhetőbbé kell, hogy váljon a már munkában állók számára is.

31. Kitekintés, megállapítások, javaslatok Megállapítások 5 Gazdaságpolitikai konzekvenciák: A munkaerő munkaerő-piaci versenyképessége • A gazdaság és az intézmények (= munkaerőpiac) igényeinek való megfelelőség • mennyiségi foglalkoztatási szint, munkanélküliségi ráta; • minőségi korszerű és az igényeknek (nagyságrendileg is megfelelő) KÉPZÉSEK.

32. Kitekintés, megállapítások, javaslatok Megállapítások 5 A képzés fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából Munkaerővel szemben támasztott MINŐSÉGI követelmények: 1 • mobil, rugalmasan alkalmazkodó, • önálló vállalkozásra és innovációra, • jó munkahelyi együttműködésre képes munkaerő. Munkaerővel szemben támasztott SZEMÉLYESkompetenciák: 2 • munkafegyelem, • pontosság, • tisztaság a munkahelyen. Leértékelődik a képzetlen munkaerő

33. Kitekintés, megállapítások, javaslatok Megállapítások 5

34. Kitekintés, megállapítások, javaslatok Megállapítások 5 Amunkaerő-piaci képzés jellemzői • modulrendszerű (a modulok be- és kimeneti szintjei meghatározottak), • kimenet-szabályozásra (a tényleges munkavégzéshez szükséges - mérhető teljesítményre vonatkozó - előírásokat rögzítő DACUM alapú módszerrel készülő követelményekre) épül, • kompetencia alapú, • egyéni tanulást és haladási ütemet biztosító módszerrel rendelkezik, • szakmai tartalma a változó munkaadói igények alapján megfogalmazott, • változó időpontokban indíthatók a kurzusok az év teljes hosszában, • a modularitás miatt a képzésbe való be- és kilépés biztosított (rugalmasság), • egyes képzési formák esetén lehetőséget ad továbbképzésre, átjárhatóságra, • gyakorlatorientált, tevékenységen alapuló, tapasztalatokra építő, • a képzésbe bekerültek előzetes felkészültségéhez igazodó, • a képzés önálló, differenciált kiscsoportos és tréningmetodikai elemeket is tartalmazó formában zajlik, • napi 6 órás, instruktor által irányított intenzív csoportos és egyéni tanulást, elsajátítást biztosít, • a szakmai modulok tananyagában beépítetten szerepel az ott aktuális elmélet, a munka-, tűz- és környezetvédelem, minőségügyi ismeretek, • amennyiben a jelentkező már rendelkezik szakirányú ismeretekkel, lehetősége van előzetes tudás felmérése és értékelése alapján (PLA) a tanfolyam rövidített elvégzésére.

35. Foglalkoztatási kultúra fejlesztése , Vállalkozók foglalkoztatók tapasztalatok szakképzési Reális választás segítése Tanulók , szülők Igények és rmációs rendszer - módszerek munkavállalási képesség fejlesztése Munkaerő-piaci Munkaerő-piaci igények közvetítése info Képző intézmények ISKOLAFENNTARTÓK Kitekintés, megállapítások, javaslatok Javaslatok 5 A munkaerő-piaci képzési rendszer beavatkozási területei

36. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! r.sch@freemail.hu schindler@szrmkk.hu