Önkormányzati gazdálkodás modernizációja, avagy a dinamikus szintentartás (1991-2007)

1. Önkormányzati gazdálkodás modernizációja, avagy a dinamikus szintentartás (1991-2007) Előadó: Pitti Zoltán közgazdász

2. Önkormányzati törvény, mint új fejezet a helyi közösségek életében 3200 választott testület megyei funkciók átrendezése finanszírozás modernizációja (forrás- szabályozás) helyi adózás bevezetése tulajdoni reform (vagyonhoz juttatás) + környezeti feltételek változása

3. Emlékezetpróba: 1990. évi „ideák” • Önszerveződés (önálló működési keret, illetve helyi érdekfeltárás és érdekérvényesítés); • Önrendelkezés - önszabályozás (törvényi keretek között saját működési normák, feladat- és hatás-körök helyi sajátosságokhoz igazodó szabályozása); • Önfinanszírozás (teljesítménytől függő saját forrás és települési tulajdon működtetése); • Önmegvalósítás (helyi társadalom önálló céljainak helyi erőforrásokkal történő megvalósítása); • Önellenőrzés (szabályszerűségi és célszerűségi ellenőrzés – önvédelmi megfontolásból).

4. Az önkormányzatok folyó áron és1990 évi áron számoltGFS kiadásainak alakulása (1991-2007)

5. Önkormányzati kiadások a GDP százalékában (1992-2006)

6. Az EU-27 országok jövedelemcentralizációja (áht bevételek) a GDP százalékában, 2006 44,6%

7. Az önkormányzatok tárgyévi összes bevétele, saját (folyó) bevétele és hitel bevétele (1991-2006)

8. Önkormányzati saját bevételek és ebből a helyi adóbevételek részesedése (1991-2006)

9. Az EU-25 országok adóterhelése a GDP százalékában és a helyi adók részaránya, 2006 Az összes adóterhelés nem emelkedhet, csak a belső megoszlás módosulásával lehet számolni

10. Néhány összegző megállapítás: • Önkormányzati feladatok és finanszírozási feltételek szabályozásának összhangja megbomlott; • Nem igazolódott a „mellérendelt” filozófiára épülő önkormányzati modell – az önkormányzatok „befelé fordulóak” lettek; • A normatív támogatás: sem nem normatív (feladatfüggő), sem nem támogatás (valójában szolgáltatás-vásárlás); • A megyék újraelosztó szerepkörébe a minisztériumok léptek (lásd: szabályozás centralizációja); • Nincs még egy olyan gazdálkodási forma, ahol a kiadások majd kétharmada személyi jellegű ráfordítás; • Egyfelől túl „jól sikerült” a vagyonhoz juttatás – másfelől nem piackonform a vagyongazdálkodás szabályozása; • A területi különbségek nem mérséklődtek, hanem erősödtek (mind a társadalmi-gazdasági környezetben, mind az önkormányzati gazdálkodásban – kistérségek működésében)

11. A gazdaság ördögi körei Finanszírozási feltételek romlása Növekvő költségvetési terhek Gazdasági teljesítmények mérséklődése Az önkormányzati kiadások között megduplázódtak a szociális juttatások Erősödő szociális feszültségek Romló foglalkoztatás Csökkenő jövedelmek

12. Melyek a legvitatottabb kérdések? • A közszükséglet fogalma; a közfeladatok kiterjedtsége; a közbevételek köre és a közszolgáltatás szervezeti keretei; • Mellérendeltség, vagy hierarchikus tagolódás (önkormányzatok számának csökkentése, vagy mező szint rendezése); • Bevételek centralizációja és újraelosztása (állami, önkormányzati szinteken); • Önkéntes, vagy kötelező kistérségi szerveződés, illetve a kistérségek közötti differenciák kezelése(méretgazdaságossági szempontok érvényesülése); • Fejlesztési tanácsok és önkormányzatok viszonya (két komoly veszélyforrás van); • Érdekérvényesítő mechanizmusok (kevesebb több lenne)

13. Előjáróban néhány alapelv • A finanszírozási rendszer modernizációja időigényes, de nem halasztható feladat; • A finanszírozás megújítása nem lehetséges a szervezeti rendszer (vertikális és horizontális tagolódás), valamint a feladat- és hatáskörök pontosítása nélkül; • A modernizáció nem merülhet ki az állam által elosztott források növelésében; • A hazai várakozásokkal egyenrangú követelmény a közösségi harmonizáció;

14. Az önkormányzati finanszírozás megújításának „illesztődési” kötelezettségei • A közigazgatás intézményi rendszere és a „mélységi tagolás” kérdései; • Gazdaságpolitikai program tartalma és az Új Magyarország Fejlesztési Terv mozgástere (lásd: alternatív növekedési pályák); • Jövedelemcentralizáció mértéke (központi és/vagy helyi közteherviselés megoszlása); • Területfejlesztési (rendezési) törvény és a közigazgatási működési mechanizmusa (kettős kihívás veszélye);

15. A reál GDP éves változása és az alternatív növekedési pályák (2000-2013)

16. Mely területeken és milyen jellegű módosításokra van szükség • Saját bevételek növelése (később részletezendő magyarázat); • Pályázati rendszer (ország, EU); • Állami juttatások elosztása (normativitás és/vagy differenciálás); • Önkormányzatok saját támogatási politikája (a „tényleges költség és méltányos nyereség” elv alkalmazása); • Vagyongazdálkodás és az elhasználódott vagyon pótlása; • Önkormányzatok és a gazdasági szereplők egymásra-utaltsága;

17. Miért fontos a saját bevételek növelése? • Nélküle nincs elmozdulás az önfinanszírozás irányába; • Nélküle nincs országos, illetve nemzetközi (EU) pályázati lehetőség; • Nélküle nem mérsékelhető az ÖNHIKI-s probléma; • Nélküle nem javítható az önkormányzatok hitelképessége (saját bevétel=hitelfedezet); • Nélküle nincs pótlási fedezet az elhasználódott vagyon visszaforgatására; • Nélküle nincs „önmegvalósítási” lehetőség (a kocsmában rend van: „aki fizet, az rendel!”)

18. Miként növelhető értelmezhető és érzékelhető módon az önkormányzati saját bevételek súlya? • Központi adók mérséklése és a helyi adóztatás jogosítványainak jelentős bővítése; • Az amortizáció beépítése a szolgáltatási költségekbe, illetve a szolgáltatási díjakba; • Egyes megosztott források önkormányzati saját forrássá minősítése; • Az új gépjárművek nyilvántartásba vételével kapcsolatos regisztrációs díj, illetve ÖKO adók önkormányzati bevétellé minősítése; • A normatív állami juttatások egy részének garantált támogatássá minősítése;

19. Kistérségek működési feltételeinek biztosítása a.) Működési normatíva az államigazgatási feladatok finanszírozhatósága érdekében; b.) Közszolgáltatási normatíva a társuló önkormányzatok ellátási kötelezettségeinek részleges finanszírozásához; c.) Fejlesztési normatíva – részben a max 180 kistérség egyszeri elhelyezése érdekében, részben közös érdekeltségű fejlesztési feladatok „ösztönző” támogatása érdekében;

20. Az EU támogatáspolitika 2007-2013. évi dilemmája Versenyképesség javítása és/vagy Foglalkoztatottság növelése és/vagy regionális kiegyenlítés?!

21. Befejezés helyett egy ajánlás: „Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell hogy helyben maradjunk!”

22. A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem E-mail: zoltan.pitti@uni-corvinus.hu Tel.: 30-9/603-208