Vázlat

1. A kohéziós politika hatása a foglalkoztatási szintjére és minőségére Magyarországon (TÁRKI- Kopint-Tárki- PPH konzorcium) Az uniós fejlesztések ex-post és időközi értékelései az Európai Bizottság és a visegrádi országok megközelítésében Nemzetközi értékelési konferencia Budapest, 2010. május 6.

2. Vázlat • Az értékelés témája • Az értékelés fókuszai, módszerei • Az egyes módszerek részletesebb bemutatása • Az értékelés általános hipotézisei • Az értékelés specifikus hipotézisei • Konklúzió helyett: előzetes értékelési eredmények (megjegyzés: az értékelés október végén zárul)

3. Az értékelés témája • Mely beavatkozások növelik nagyobb valószínűséggel eredményesen és hatékonyan a foglalkoztatás szintjét? • A strukturális beavatkozások hatása • a munkahelyek teremtésére • a munkahelyek megtartására • a teremtett / megőrzött munkahelyek minőségére • a teremtett / megőrzött munkahelyek időtartamára

4. Az értékelés fókusza, módszerei • Az I. NFT GVOP és HEFOP operatív programjai (2004-2008 közötti időszak) A beavatkozások hatása • a vállalkozások támogatása esetén • az oktatás és képzés támogatása esetén • Többféle értékelési módszer kombinálása • Másodelemzés leíró statisztikai elemzésekkel és ökonometriai becslésekkel (PPH) • Kérdőíves adatfelvétel a támogatott vállalkozások körében • Fókuszcsoportos interjúk a képző intézményekkel • Esettanulmány a legjobb gyakorlatokról

5. A másodelemzéses vizsgálatok fókusza (PPH) • Korábbi nemzetközi vizsgálatok alapján benchmark-adatbázis építése a hatásossági és hatékonysági szempontok következetes vizsgálatához (a kitűzött célok elérése, illetve a szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági hatások szempontjából) • A foglalkoztatási célú és az egyéb támogatások elkülönítése • A támogatások eloszlásának vizsgálata leíró statisztikai elemzéssel: mely régiók, térségek, szektorok, vállalatok felé áramlanak? • Ökonometriai becslések: a foglalkoztatási hatások vizsgálata regresszióval (párosítással kombinált különbségek különbsége módszer)

6. A kérdőíves adatfelvétel fókusza • A teremtett, illetve a fenntartott munkahelyek száma • ágazatok szerint, • az alkalmazottak képzettségi szintje szerint • az alkalmazottak kora, neme szerint • az alkalmazottak speciális csoportjaira fókuszálva (fogyatékkal élők, hosszútávú munkanélküliségből kilábalók) Megszűnt és teremtett munkahelyek • jövedelem, illetve képzettség szerint • Lekérdezés 1000 elemű mintán • ágazatok szerinti reprezentativitással • az alkalmazottak képzettsége, kora, neme, speciális csoportjai esetében megfelelő elemszám biztosítására törekedve

7. A fókuszcsoportos vizsgálatok fókusza • A működő képzések • Ezek közül az ESzA oktatási és képzési beavatkozásainak keretében folyó képzések • Sikeresnek, illetve kevésbé sikeresnek ítélt képzések • Információk, visszajelzések az egyes képzések eredményességéről • Visszacsatolás: változtatások a képzéseken(2004-2008 között) • Képzések megoszlása érdeklődés szerint • Új, nem kielégített képzési igények • Változtatási javaslatok az ESzA oktatási és képzési beavatkozásainál • Fókuszcsoportos beszélgetés a képző intézményekkel egy fejlett, illetve egy fejletlen régióban • A magasabb, illetve az alacsonyabb képzettségű munkavállalók képzésével kapcsolatos esetlegesen eltérő szempontok feltárása

8. Általános hipotézisek (döntően a kvalitatív vizsgálatokhoz) • Általánosabb, az empirikus közgazdasági szakirodalom alapján vázolható hipotézisek amelyek elsősorban – de nem kizárólag – kvalitatív módszerekkel (itt: fókuszcsoportos interjúk, esettanulmány) vizsgálhatók • Az értékelés tényleges elkészítése során a hipotézisek és a módszerek közötti relációk természetszerűleg folyamatosan finomodnak, és a hipotéziseknek az értékelés elején szándékoltan tág köre is érdemben szűkül Megjegyzés H: hipotézis SH: segédhipotézis (a megelőző hipotézishez kapcsolódóan) • 1) A munkahelyek a foglalkoztatási támogatás nélkül nem jöttek volna létre (tehát nem volt holtteher-hatás) /H/ • 2) A vállalatoknak nyújtott foglalkoztatási támogatások észlelt foglalkoztatás-növelő hatása csak látszólagos, a vállalatok csak formálisan hoznak létre új állásokat a támogatás hatására /SH/ • 3) Ha a foglalkoztatási támogatásokkal a KKV-szektor vállalkozásait célozzák meg, akkor ezek fajlagos foglalkoztatás-növelő hatása erősebb, mintha a támogatások nagyobbrészt a transznacionális vállalatok felé áramlanak. /H/ • 4) A fiatal munkaerő alkalmazási költségeinek foglalkoztatási támogatással való csökkentésének foglalkoztatásra gyakorolt nettó pozitív hatása nem jelentős. A támogatások fő haszonélvezői az alacsony képzettségű munkavállalók. /H/

9. Általános hipotézisek (folyt.) • 5) A munkanélküliek képzésére fordított források hatékonysága (a fajlagos ráfordítás által elért foglalkoztatás-bővülés) egészében véve alacsonyabb, mint a foglalkoztatási támogatásoké. /H/ • 6) A leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek képzése az átlagosnál is csekélyebb pozitív foglalkoztatási hatással jár. /SH/ • 7) A munkahelyeken adott szakképzések foglalkoztatási hatása erősebb, mint az osztálytermi általános képzéseké. /SH/ • 8) A speciális (csak vállalat-specifikus tudást nyújtó) képzések állami támogatása jelentős holtteher-veszteséget eredményez. /SH/ • 9) A képzés inkább a munkához jutás valószínűségét javítja, mint az állás megtartásának a képességét. /H/ • 10) A munkaügyi kirendeltségek érdemi fejlesztése érzékelhetően enyhíti az érintett térség foglalkoztatási problémáit. /H/ • 11) Az egyedi beruházási támogatások nem járnak jelentős pozitív foglalkoztatási hatással, a holtteher-veszteség miatt. /H/ • 12) A városok elérhetőségének a javítása számottevően növelte a foglalkoztatottságot az érintett kistelepülésekben. /H/ • 13) Az autópálya-építések pozitív foglalkoztatási hatása az érintett területeken legjobb esetben is csekély. /SH/ • 14) A gyermekintézmények fejlesztésére fordított források érzékelhetően javították az érintett településekben a foglalkoztatottságot. /H/ • 15) A kisebb térségekre, kevés projektre jelentős forrásokat koncentráló turizmusfejlesztési programok érzékelhető foglalkoztatási hatással jártak. /H/

10. Specifikus hipotézisek (döntően a másodelemzéses vizsgálatokhoz) • A támogatások áramlásáról: • 1) A támogatás mértéke a munka-intenzívebb szektorokban magasabb. • 2) A munkaerő-intenzívebb vállalatok több támogatást kapnak. • 3) Az alacsony foglalkoztatottságú térségek több támogatást kapnak. • 4) A nem foglakoztatási célzatú támogatások eloszlása eloszlásuk egyenletes térségi illetve vállalati csoport szinten. • 5) A hazai és az EU-s pályázatok egymást kiegészítő, nem pedig helyettesítő rendszerek. • A foglalkoztatási hatásokról: • 1) A foglalkoztatási hatás mértéke eltér nullától. • 2) A foglalkoztatási hatás mértéke a más országokban megfigyelt empirikus benchmark-kal megegyezik. • 3) A foglalkoztatási hatás az NFT keretében finanszírozott programoknál meghatározott indikátorok célértékével megegyezik. • 4) A foglalkoztatási hatás a makrobecsléstől nem tér el. • A munkafókuszú transzferek hatásáról: • 1) A munkaerő-intenzív szektorokban a foglalkoztatási hatás eltér a nem munkaerő-intenzív szektorokétól. • 2) A munkaerő-intenzívebb vállalatoknál a hatás magasabb.

11. Specifikus hipotézisek (folyt.) • A kohéziós típusú (területi) hatásokról: • 1) A foglalkoztatási hatás az észak-keleti és a déli régiókban eltér a fejlett régióktól. • 2) A hatás az aktivitási rátával összefügg térségi szinten. • 3) A hatás a munkanélküliségi rátával korrelál térségi szinten. • 4) A hatás összefügg a fejlettségi besorolással térségi szinten. • 5) A hatás korrelál a HDI értékekkel térségi szinten. • A különböző típusú EU-s illetve az EU-s és hazai konstrukciók által nyújtott támogatások hatásáról: • 1) A foglalkoztatási hatás nagyobb a foglalkoztatás-javító célzatú transzfereknél, mint a nem foglalkoztatási célzatú transzfereknél. • 2) A célcsoport-orientált (tartós munkanélküliek, romák, csökkent munkaképességgel rendelkezők, nők, idősebbek csoportjait célzó) transzferek foglalkoztatási hatása megegyezik a nem-célcsoportorientált transzferek hatásával. • 3) Nincs különbség a hazai és az EU-s támogatások között a foglalkoztatási hatásban.

12. Köszönjük a figyelmet! Kopint-Tárki – PPH - TÁRKI Budapest, 2010. május 6.