A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban

1. A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban Készítette: Borsos Ildikó Diplomás Ápoló Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet Csecsemő- és gyermekosztály

2. Magasvérnyomás fogalma a WHO megfogalmazásában „ Normálisnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapodása alapján a 135/90 Hgmm, az új mértékrendszer szerint pedig a 16/11 kilopascal (kPa) körüli vérnyomást szokás tekinteni. A tört első száma a szív összehúzódásakor (systole), a második szám a szív elernyedésekor (dyastole) fennálló értéket mutatja. Az e feletti értéket magasvérnyomásnak, hypertoniának minősítik”.

3. A hypertonia felosztása 1. Elsődleges – Primer hypertonia A hypertonia oka és eredete ismeretlen, a vérnyomás emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem lehet kimutatni. Másodlagos – Secunder hypertonia Másodlagos hypertonia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat.

4. A hypertonia felosztása 2. Terhességi hypertonia Terhesség alatt magas vérnyomásnak a 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb értéket tekintjük, ha a fenti értéket 6 óránál nagyobb különbséggel két alkalommal észleljük. Gyermekkori hypertonia A fiatalkori hypertonia gyakrabban észlelhető kisebb születési súly esetén, a családban halmozottan jelentkező magasvérnyomású betegek gyermekei körében, azonban az esetek közel 80%-ában renális eredet igazolható.

5. A hypertonia epidemiológiája • Fejlett országokban népbetegségnek számít, • A szív – és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője, • Évente közel 5000 magyar ember hal meg ebben a betegségben, • Mortalitás - 65 éves kortól nagy mértékben megemelkedik. • A hypertonia incidenciája rohamosan emelkedik évről évre.

6. Hypertonia jellemző tünetei 1. Központi idegrendszeri tünetek • Tarkótáji feszülés – fejtető irányába sugárzik • Feszülő érzés a nyakban • Fülzúgás • Fejfájás ébredéskor jelentkezik • Szédülés • Syncope • Látási zavarok • Végtagzsibbadás • Gyengeségérzet • Orrvérzés • Tudatállapot megváltozása

7. Vizsgálat Célja: • Felmérni, hogy a magasvérnyomásban szenvedő betegek milyen táplálkozási szokásokkal rendelkeznek valamint milyen fő rizikótényezők játszanak még szerepet a betegség kialakulásában. Probléma: • Miért fordul elő gyakrabban a magasvérnyomás-betegség az elhízott betegeknél? • Miért alakul ki magasvérnyomás azoknál a személyeknél, akik ételeiket túl sózzák? • Miért gyakoribb a hypertonia előfordulása azoknál, akik inaktív életet élnek? • Miért alakul ki hypertonia azoknál a személyeknél, akik valamely károsszenvedélynek hódolnak?

8. Vizsgálat helye Vizsgálat helye: • Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet • Fekvőbeteg osztályai • Kórház dolgozói között • Szegedi iskolaorvosi és családorvosi ellátás keretében A vizsgálat ideje:2005. június-október között. Elemszám: • Felnőtt: 400/274 (68,5%) • Gyermek: 430/391 (97,75%)

9. Vizsgálat módja Minta kiválasztása: véletlenszerű, részvétel önkéntes és név nélküli. Módja:Kérdőív formájában – többnyire zárt kérdéseket tartalmazott • Gyermek:15-18 éves korosztály (Fiú 225 Lány 166/fő) • Felnőtt:20-70 éves korosztály (Férfi 46 Nő 228/fő) Részei: 5 részből tevődik össze • Általános (testméretek) • Táplálkozásra vonatkozó • Testmozgás • Stressz • Káros szenvedélyek

10. Hypertonia aránya a vizsgált populációban

11. 1. Feltételezem, hogy a megkérdezettek közül a túlsúllyal rendelkező egyének esetében magasabb a magasvérnyomás előfordulásának száma, mint azoknál, akik ideális testsúllyal rendelkeznek.

12. Obesitas aránya hypertoniás betegek körében

13. 2. Feltételezem, hogy a betegség kialakulása nagyrészt összefügg a só túlzott fogyasztásával.

14. Feltételezem, hogy a betegség kialakulása nagyrészt összefügg a só túlzott fogyasztásával.

15. 3. Feltételezem, hogy szoros összefüggés mutatható ki a testmozgás hiánya és a magasvérnyomás között.

16. Feltételezem, hogy szoros összefüggés mutatható ki a testmozgás hiánya és a magasvérnyomás mögött.

17. 4. Feltételezem, hogy a mindennapi életünkben egyre fokozottabban megjelenő stressz nagyban szerepet játszik a magasvérnyomás kialakulásában.

18. 5. Feltételezem, hogy a magasvérnyomásban szenvedő betegek nagyobb része alkalmaz valamilyen élvezeti szert. Gyermekek: • Dohányzás: 40% • Alkoholfogyasztás: 89,5% Felnőttek: • Kávé fogyasztás: 75% • Dohányzás: 38,5% • Alkoholfogyasztás: 14%

19. Szakmai javaslat 1. Elsődleges megelőzés • Rizikótényezők felmérése a lakosság és családon belöl, • Testsúly ideális szintre való csökkentése, • Fizikai aktivitás növelése, • Só – és zsírszegény , rostdús táplálék fogyasztása, • Na bevitel napi 2,3 g-ra, a konyhasóbevitelt napi 6 g-ra csökkenteni,

20. Szakmai javaslat 2. • Megfelelő kalcium-, magnézium és káliumbevitel fenntartása, • Káros szenvedélyek csökkentése, mellőzése – alkoholfogyasztás mérséklése, dohányzás teljes abbahagyása, • Stresszoldó technikák elsajátítása, • Ismeretterjesztő – és szűrő programok megszervezése iskolák és lakosság részére, tájékoztatás, ismeretek felmérése. • Közös együttműködés kialakítása a családdal, háziorvosi szolgálatokkal, szakemberek bevonásával – dietetikus, gyógytornász-,és más civil szervezetekkel.

21. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET