Piaci kereslet és kínálat

1. p p D’ D S D S p S D S’ Egyensúly p* p1 p2 Q Q1 Q2 Q Q1 Q2 Q Q* Piaci kereslet és kínálat - Mi a piaci kereslet? - Mi a piaci kínálat? - Pozitív és negatív meredekség - melyiknek és miért? - Mit jelent a keresleti görbe eltolódása? Ezt milyen tényezők okozhatják? - Mit jelent a kínálati görbe eltolódása? Ezt milyen tényezők okozhatják? - Mit jelent a piaci egyensúlyi ár és mennyiség? Ezek hogyan változnak a keresleti és kínálati görbék eltolódásával? Kereslet nő: keresleti görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet veszünk). Ugyanez más szemszögből a keresleti görbe feljebb tolódását is jelenti. (Ugyanazt a mennyiséget magasabb árakon is megvesszük.) Kínálat nő: kínálati görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet kínálunk eladásra). Ugyanez más szemszögből a kínálati görbe lejjebb tolódását is jelenti. (Ugyanazt a mennyiséget alacsonyabb árakon is hajlandóak vagyunk eladni.) p2 p1

2. Ármaximalizálás és minimálárak D S p Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. p D D S S Maximált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Pegyensúlyi Pmax HIÁNY Pmax Q Q p Qúj : az egyensúlyinál alacsonyabb maximált áron a lecsökkent kínálati mennyiség a szűk keresztmetszet. Qegyensúlyi p Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. D S Minimált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. TÚLKÍNÁLAT Pmin Pmin Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Q Q Qúj : az egyensúlyinál magasabb minimált áron a lecsökkent keresleti mennyiség a szűk keresztmetszet. Qegyensúlyi

3. Közömbösségi görbék Y U2 U1 X - Mi a közömbösségi görbe? - Milyen tulajdonságai vannak? - negatív meredekség - origóból nézve konvex - minél távolabb van az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képvisel - Mit jelent a helyettesítési határráta? - Hogyan változik a helyettesítési határráta a közömbösségi görbe mentén? A csökkenő mennyiségű jószág egyre értékesebb számomra, a bővülő mennyiségű egyre értéktelenebb. - Hogyan határozható meg grafikusan a közömbösségi görbe adott pontjában a helyettesítési határráta? A köz. görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége.

4. Y termék Ezeket nem tudom megvenni Ezeket meg tudom venni úgy, hogy minden pénzem elköltöm Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem Y a drágább Y Y Y Emelkedik a jövedelem, de az árarányok változatlanok Y X termék X drágul X X X X Költségvetési egyenes és fogyasztói optimum: - Mi a költségvetési egyenes? Azt mutatja meg, hogy adott árak és adott pénzjövedelem mellett mely fogyasztói kosarakat lehet - a pénzjövedelem teljes elköltésével - megvásárolni. - Mi tudna mondani az egyenes alatt, az egyenesen, ill. az egyenes felett elhelyezkedő jószágkombinációkról? Egyenes alatt - megvásárolható, de még marad pénzem. Egyenesen - megvásárolható és minden pénzem elköltöttem. Egyenes fölött - nem tudom megvenni. - Mit fejez ki a költségvetési egyenes meredeksége? A relatív árarányokat. - Mi történik, ha a költségvetési egyenes párhuzamosan kifelé tolódik? És ha a meredeksége változik? Tekintse a lenti ábrákat! - Mi jellemzi a fogyasztói optimumot? Ez az adott pénzjövedelem által megvásárolható jószágkombinációk közül a maximális hasznosságú. A helyettesítési határráta itt megegyezik a relatív áraránnyal, vagyis a költségvetési egyenes meredeksége a köz. görbe érintőjének meredekségével: a költségvetési egyenes tehát ebben a pontban érinti a közömbösségi görbét.

5. A Q Q(L) G I L A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék Q APL MPL L Parciális termelési függvény, átlagtermék, határtermék:

6. Q K Q(L,K) Termelési függvény L K K Technikai helyettesítés aránya (RTS): az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. RTS =  —ΔK / ΔL K L L Q ΔK L Hosszú táv: Isoquant, Isocost, optimális tényezőkombináció Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: Isoquant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Isocost-egyenes: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyek összköltsége azonos. Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (pL/pK) Technikai helyettesítés határrátája: Azt mutatja meg, hogy milyen arányban lehet az egyik inputot a másikkal helyettesíteni úgy, hogy a termelés mennyisége változatlan maradjon. MRTS= ΔK / ΔL, vagy MRTS = dK / dL Optimális tényezőkombináció: az isoquant és az isocost érintési pontja. Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezik a relatív tényezőár-arányokkal. Helyettesítési határráta (MRTS): az isoquant görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL Y K Q L ΔL X

7. Költségfüggvények: Költségek AC MC=ACmin AVC MC=AVCmin MC AFC Q

8. C, S C=DI C Fogyasztás változása Rendelkezésre álló jövedelem változása S Fogyasztási határhajlandóság = DI Megtakarítási határhajlandóság = Megtakarítás változása Rendelkezésre álló jövedelem változása Aggregált kereslet - fogyasztási és megtakarítási függvény Figyelem! Ez ilyen formában nem volt benne a tankönyvben, bár a konzultációk során többször elhangzott. Azt viszont a könyvből is tudnia kell, hogy a fogyasztásnak van egy kis nem-jövedelemfüggő része, a többi pedig jövedelemfüggő: a fogy. Függvény meredeksége a fogy. Határhajlandóság. Fogyasztási függvény: C = CA + DI*c Rendelkezésre álló jövedelem = megtermelt jövedelem - nettó adók DI = Y-T c = ΔC / ΔDI 0 < c < 1 Megtakarítási függvény: S = DI - C s = 1-c = ΔS / ΔDI - Jellemezze a fogyasztási függvényt ! - Mi a rendelkezésre álló jövedelem (DI)? - Mi a fogyasztási határhajlandóság? - Mi a megtakarítási határhajlandóság? - Mi a kapcsolat a kettő között? - Hogyan változik a fogyasztás és a megtakarítás a jövedelem növekedésével?

9. r - Ha G nő - Ha T csökken - Ha Iegz. Nő - Ha Cegz. nő Exp. Fisk. Pol. IS IS’ Y IS-görbe Az IS-görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik a beruházási kereslet, s így a multiplikátor-hatáson keresztül nő az egyensúlyi jövedelem. Ennélfogva az IS görbe mentén alacsonyabb reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik. A reálkamatláb csökkenésével pedig azért emelkedik a beruházási kereslet, mert így a beruházások finanszírozása olcsóbbá válik. Ha a reálkamatláb változik, az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás. Az IS görbe jobbra tolódik, vagyis változatlan reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik az alábbi esetekben: - A kormányzati vásárlások emelkedése - Az adók csökkentése - A fogyasztási és a beruházási kereslet egzogén növekedése (például kedvező profitkilátások a beruházások esetében, vagy „élj a mának” mozgalom népszerűsítése a fogyasztás esetében). Expanzív fiskális politika - Mi az IS-görbe? - Miért negatív meredekségű? - Milyen változások tolják el az IS görbét és milyen irányban?

10. r - Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika, vagy az árak esése a gazdaságban LM LM’ Y LM-görbe Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkereslet automatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat. Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly. Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P) - Mi az LM-görbe? - Miért pozitív meredekségű? - Milyen változások tolják el az LM görbét és milyen irányban?

11. Transzformációs görbék Y termék X termék Transzformációs görbe (=termelési lehetőségek határa görbe): két termék megtermelhető kombinációit mutatja a rendelkezésre álló termelési tényezők teljes kihasználása és a legjobb technológia mellett. 60 • A transzformációs görbék negatív meredekségűek. • A transzformációs görbék meredeksége • a termelés alternatív költségét fejezi ki. • Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), • akkor a termelés alternatív költsége állandó, • vagyis független a termelés mennyiségétől. • Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), • akkor a termelés növelésével egy termék alternatív • költsége egyre emelkedik. +10 40 -20 20 0 10 20 30 Y termék +1 -0.4 +1 -1.4 X termék

12. Y termék Autarchia és kereskedelem állandó alternatív költségek mellett Autarchia 60 (Mivel az alternatív költségek állandóak, ezért a fogyasztói preferenciák nincsenek hatással az alternatív költségekre, így a termékek árarányára sem.) Termelési és fogyasztási pont. 40 X termék 0 40 120 Y termék Kereskedelem Állandó alternatív költségek esetén a komparatív előnyök kihasználásával teljes specializáció (szakosodás) alakul ki: 120 Isoincome egyenes Fogyasztási pont. - Isoincome (egyenlőjövedelem) egyenes: az ország kereskedelmi lehetőségeit fejezi ki. Az ország költségvetési egyenese, meredeksége a világpiaci cserearányt mutatja. 60 40 Termelési pont. X termék 0 40 120

13. Y termék Autarchia és kereskedelem növekvő alternatív költségek mellett Autarchia (Növekvő alternatív költségek esetén a transzformációs görbe mellett a fogyasztói preferenciák is szerepet játszanak az autarch árarány meghatározásában.) Termelési és fogyasztási pont. A X termék 0 Y termék Kereskedelem 120 Isoincome egyenes - Mindaddig érdemes X termék termelését növelni, amíg a világpiaci cserearány nagyobb, mint az X termék hazai termelésének alternatív költsége. - B pontban a termelés alternatív költsége megegyezik a világpiaci cserearánnyal. - Az isoincome egyenes mentén fog az ország kereskedni - az egyenes és a legmagasabb köz. görbe C érintési pontja a fogyasztási pont. - A komp. előnyös kereskedelem következtében az ország magasabb közömbösségi görbére került Fogyasztási pont. C 68 60 A Termelési pont. 40 Növekvő alternatív költségek esetén kivételes esetektől eltekintve a komparatív hátrányos termék előállítása sem szűnik meg, vagyis általában nem alakul ki teljes specializáció. B

14. Kis ország vámkivetése 5.) Az áremelkedés hatására a fogyasztói többlet csökken . . . 6.) . . . ennek egy részét a hazai termelők veszik el termelői többlet-növekedés formájában . . . 7.) . . másik része az államhoz kerül az import után befizetett vámbevétel formájában P D S 8.) A fogyasztókat ért veszteségnek van olyan része is, amit nem nyer meg senki más többlet-bevétel formájában: ezt holtteher - veszteségnek hívjuk. Ha holtteher veszteség keletkezik , akkor biztos, hogy össztársadalmi jóléti veszteség keletkezik. A. : Fogyasztói holtteher-veszteség: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, így el sem fogyasztott mennyiség. A. 120 B. : Termelői holtteher-veszteség: a hazai termelők költségeinek növekedése; a vámkivetés lehetőséget adott a komparatív hátrányos termék termelésének növelésére. B. 1.) Kis országban a vám teljes összegével megemelkedik az ár Vám nagysága B. A. 2.) Az áremelkedés hatására csökken a kereslet . . . 3.) . . . és emelkedik a hazai kínálat Q 2 6 14 18 4.) Így az import visszaesik.

15. Nagy ország vámkivetése Importőr kormány vámbevétele S’x Fogyasztói holtteher-veszteség az importőr országban: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, el sem fogyasztott termékek mennyisége Sx A fogyasztói ár emelkedése az importőr országban Az exportőr ország cserearány-vesztesége Dm Termelői holtteher-veszteség az exportőr országban: a vám nem engedi teljesen kiaknázni a komparatív előnyt az exportőröknél. Kivetett vám nagysága

16. Nagy ország vámkivetése / 2 P P P S’x S’x S’x Sx Sx Sx Dm Dm Dm Kis ország esete: az exportkínálat végtelenül rugalmas, mivel az exportőröknek mindegy, hogy a kis ország vásárol-e tőlük, vagy sem. Így a vámteher egészét az importőr ország viseli a fogyasztói árszínvonal növekedése formájában. Rugalmas exportkínálat, rugalmatlan importkereslet: a vámteher nagy részét az importőr ország viseli a fogyasztói árszínvonal növekedése formájában. Rugalmatlan exportkínálat, rugalmas importkereslet: a vámteher nagy részét az exportőr ország viseli cserearány-veszteség formájában. Q Q Q