A szervezeti együttműködések szintjei és szerepe a jelenkor szociális problémáinak megoldásában

1. A szervezeti együttműködések szintjei és szerepe a jelenkor szociális problémáinak megoldásában Dr Váry Annamária Klinikai és pályatanácsadó szakpszichológus, szervezetfejlesztési tanácsadó

2. Szociális problémák a jelenkorban • Szegénység • Társadalmi kirekesztődés, • Munkanélküliség Az Unió lakosságának mintegy 16% él szegénység által fenyegetve, ez azt jelenti, hogy minden 5 emberből egy.

3. Történelmi kitekintés • 1975-ben tárgyalta először az EU a szegénység kérdését, majd valamivel később a társadalmi kirekesztődést is. • 1992-ben a szociálpolitika egyik fő céljaként fogalmazták meg a társadalmi kirekesztődés elleni harcot (Maastricht-i egyezmény). • 2000 – Európa Tanács megfogalmazza azokat a közös célokat, melyek elvezettek a nemzeti cselekvési tervekhez, „a koordinálás nyitott módszere” alapján. • 2006-tól kezdődően a nemzeti tervek beszámolói szociális téren három fő témára vonatkoznak, ezek: a társadalmi beilleszkedés, a nyugdíjak és a hosszú távú gondoskodás.

4. TÁVLATOK Az inaktivitásból eredő káros gazdasági és társadalmi folyamatokért nem tehető felelőssé egyetlen intézmény sem, amely a kérdéssel foglalkozik, azonban mindegyik tehet azért, hogy csökkentse azok hatásait. A hatékonyságot ezen a területen a résztvevők stratégiai partnerségben történő együttműködése növeli. Az Unió jelenlegi álláspontja szerint[1], „az aktív integrációs politikák sikere számos szereplő részvételén és együttműködésén múlik. [1]Az Európai Közösségek Bizottsága, közlemény: A szociális védelem korszerűsítése a nagyobb társadalmi igazságosság és társadalmi kohézió érdekében: a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak aktív integrációjának elősegítése, Brüsszel, 2007.10.17. 4-5 oldal;

5. A társadalmi integráció követelményei[1]: • 2006-tól Európa-szinten követelmény: • Az alapvető forrásokhoz való garantált hozzáférés biztosítása, jogok és szolgáltatások a társadalmi részvétel biztosítására, a kirekesztődés extrém formáinak kezelése és harc a diszkrimináció formái ellen, melyek kirekesztődéshez vezetnek. • Az aktív társadalmi beilleszkedés biztosítása mindenki számára, a munkaerőpiacon való részvétel támogatása, a szegénység és kirekesztődés elleni harc. • Annak biztosítása, hogy a társadalmi befogadást támogató szociálpolitika koordinálásban a kormányzat minden szintje és a releváns érintettek részt vegyenek …beleértve a gazdaságot, a költségvetést, az oktatást és képzést, valamint a strukturális alapok felhasználást. • [1]Developing local social action, 2008 január, UNCCAS 15 oldal;

6. Társadalmi problémák megoldásialternatívái • Az egyén szintjén • Együttműködésben • Csoportok • Szervezetek • Közösség-alapú megközelítésben A fenti módok ritkán találhatók meg tiszta formában, izoláltan.

7. Individuális megoldás: Az egyén felelősségét hangsúlyozza, neki kell erőfeszítést tenni a helyzet megoldásáért.

8. Az együttműködés szintjei • Integrált együttműködés • Szinergikus együttműködések • Stratégiai partnerség • Partnerség • Rendszeres formális kapcsolat • Eseti, formális kapcsolat • Informális kapcsolatok • Izolált működés

9. Együttműködés: egy társadalmi probléma megoldásában több szervezet a saját eszközeivel tevékenyen részt vesz.

10. Formális együttműködések Kölcsönös információ csere Ügyfélkörről általában, és konkrétan (pl. havonta) Helyi munkaerő-piaci helyzetéről, pályázati lehetőségekről, programokról Saját akcióikról, stb. Közös fellépések, akciók Állás-, képzési börzék, vállalkozói fórumok, Új beruházással kapcsolatos munkahely teremtés, leépítések, Támogatott projektek, célcsoport programok, esélyegyenlőségi programok Térségi média (PR), „e” szolgáltatások, stb. Szakmai fórumok Egyeztető szakmai fórumok Egyeztető szakpolitikai fórumok Kölcsönös beszámolók, stb.

11. Szinergikus együttműködés: egy időben különböző hatások egymást erősítik

12. A szinergia hatása • Lényeges eleme az egyidejűség, a különböző támogatásoknak egy időben kell hatniuk. • Eltérő irányokból érkező hatások érvényesülnek: pl. képzés mellett egészségi állapot kezelése, segítő kapcsolat hatása, stb.

13. Integráció: • Egyes részek beilleszkedése egy egészbe • Tervszerű összekapcsolást • Összehangolás

14. Integrált együttműködés jellemzői • Közös tervezés, közös célok • Hosszabb távú együttműködés • Egységes adatbázis • Összehangolt szolgáltatások • Közös értékelési rendszer • Munkamegosztás • Összehangolt fejlesztések

15. KÖZÖSSÉG ALAPÚ megközelítés: a helyi kezdeményezésekre fekteti a hangsúlyt

16. Közösség alapú megközelítés • A helyi közösség szerepvállalása a foglalkoztatási problémák kezelésében az Európai Unió foglalkoztatáshoz kapcsolódó prioritásainak egyike. • Szoros összefüggést mutat az integrált megközelítéssel: • minden megoldás a helyi közösség érintett szereplőinek/csoportjainak, összehangolt fellépésével valósul meg. • A legjobb példák gyakran az Európai Szociális alapok támogatásával kerülnek kidolgozásra. • Ismert példái a Paktumok

17. Szubjektív elköteleződés tájékozottság A szakmai ismertek folyamatos bővülése Újabb, segítő szakmák megjelenése Jövőkép Objektív Irányelvek a szakpolitika szintjén Források EU kezdeményezések CSR: corporate social responsibility Az együttműködést facilitáló tényezők

18. Objektív – külső tényezők a szervezeti működés, (racionális legális bürokráciák, változások) Magas ügyfélszám Erőforrások hiánya A szakmai felkészültség túl specifikus, szűk területet érint Nincs tradíciója az együttműködésnek Fogalmi zavarok Szűkös motiváló eszköztár Szubjektív – belső tényezők BIZONYTALANSÁG Félelmek Ellenállás Elköteleződés hiánya Megerősítések hiánya Jövőkép hiánya Szakmai kultúra hiányosságai Többirányú leterheltség Az együttműködés akadályai

19. JÖVŐKÉP: A társadalmi befogadás megvalósítása • - több EU közösségi kezdeményezés forrásai • hazai strukturális alapok • helyi összefogás és kezdeményezések

20. A fenntartható szervezeti együttműködés megalapozása – SYNORG modell • Együttműködések a Van kiút- partnerségben a fogvatartottakért Equal projektben (bv. intézetek, Pártfogó felügyelői szolgálat, civil szervezetek, munkaügy), külföldi tapasztalatok megismerése. • Helyzetfelmérés és a partnerek igényeinek elemzése (kérdőívek a potenciális partnerek számára, a kapott adatok feldolgozása) • A helyi szintű együttműködések alapozás/megerősítése

21. Helyzetfelmérés és a partnerek igényeinek elemzése Adatgyűjtés: kérdőíves és interjú, mely a célcsoporttal kapcsolatos attitűdre, együttműködésekre és szakmai ismeretekre, az infrastruktúrára kérdezett rá. • Büntetés-végrehajtási intézetek 10 • Pártfogó Felügyelői Szolgálat, • Önkormányzatok, családsegítők 20 • Munkáltatók/vállalkozók 29 • Munkaügyi szervezet • Civil szervezetek 21

22. Eredmények • A megkérdezett minta alapján a munkáltatókról egy olyan kép bontakozik ki, amely szerint nem zárkóznak el a volt fogvatartottak foglalkoztatásától, de látják annak nehézségeit. • Az önkormányzatok szerepvállalása a volt fogvatartottak beilleszkedésének segítésében változó, úgy tűnik alacsonyabb intenzitású, mint ahogy azt feltételezni lehet. • a civil szervezetek részvételét a volt fogvatartottak munkaerőpiaci reintegrációjában elsősorban a szakmai oldalról kell erősíteni. Az elköteleződés létezik és az ügyfelek a látókörükben vannak

23. Szakmai nap a munkaerőpiaci reintegrációt támogató együttműködések kialakításához CÉLKITŰZÉS • munkaerő-piaci reintegrációs tevékenység fejlesztése. • kapcsolatfelvétel, a folyamatban érintett szervezetekkel, intézményekkel a meglévő együttműködések továbbépítése, hálózatépítés, beleértve a civil szférát. • A munkáltatók megszólítása, bevonása, egyrészt azon munkáltatókat, akikkel már van kapcsolat, illetve további munkáltatók. • A jövőbeni pályázati együttműködések magalapozása (pl.TÁMOP 3.5.6.) előkészítése. • Helyi jó gyakorlatok felkutatása, bemutatása.

24. A szakmai napok 2008. április 18-30 között kerültek lebonyolításra, Meghívottak: • Munkaügyi szervezet (helyi, és/vagy regionális szint) • Munkáltatók: • A közérdekű munka büntetés végrehajtásában közreműködő szervezetek. • Olyan gazdasági szervezetek, amelyek foglalkoztatnak volt elkövetőket. • Potenciális gazdasági szervezetek (akikkel még nem sikerült munkakapcsolatot kiépíteni). • Profitorientált vállalkozásokat tömörítő szervezetek: • Helyi iparkamarák, stb. • Helyi önkormányzatok, ezen belül szociális irodák képviselői, • Családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, • Regionális Forrásközpontok, • Nonprofit szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok) • Olyan segítő szervezetek, akik hátrányos helyzetű személyek, csoportok foglalkoztatására specializálódtak. Előny, ha van olyan működő, vagy befejezett projekt, amelynek bemutatása tanulságos lehet a résztvevők számára. • Büntetés-végrehajtási intézet, • Szakképző szervezetek, • Egyéb

25. Tapasztalatok • A munkáltatók nagyon szűk körben képviseltették magukat, • hasonlóan az önkormányzati intézmények képviselői is; • a munkaügyi szervezet – akár regionális szinten is –, képviseltette magát • a regionális képző központok is számos megyében megjelentek. • a regionális forrásközpontok, illetve • a civil szervezetek széles körű reprezentáltak voltak.

26. Következtetések • Az iparkamarák, az elsődleges munkaerő-piaci munkáltatók munkaerő igényét a piaci mozgástér határozza meg, bizonyos szakmákban munkaerő hiány van. • A munkáltatók számára kevéssé vonzó az elkövetők foglalkoztatása. Az alacsonyabb képzettséghez kötött, szakképzetlenség nélkül betölthető álláshelyekre inkább túlkínálat van. • Az elsődleges munkaerő-piaci munkáltatókat kevéssé motiválja, hogy a hátrányos helyzetűek mellett segítő szervezet áll, amely segíti őt a szociális, életvezetési vagy krízishelyzetek kezelésében. • A regionális képző központok és a pártfogó felügyelői szolgálat között alacsony szintű az együttműködés; a képző központok kínálata nincs összhangban a munkaerő-piaci igényekkel. • A pártfogó felügyelők szűk körében ismert, hogy az egyes szakmák kompetenciákra lebontottak, és egyre több képzési program ennek mentén halad.

27. Köszönöm a figyelmet!