Közgazdaságtudomány és oktatáspolitika

1. Közgazdaságtudomány és oktatáspolitika FAZEKAS Károly Igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Egyetemi magántanár, Corvinus Tudományegyetem Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Szeged, 2010 szeptember 30 – október 1

2. „In God we trust. Everyone else bring data”Michael R. Bloomberg, New York polgármestere 2

3. A különbözőség: Hogyan teremt a különbözőség ereje jobb csoportokat, vállalatokat, iskolákat és társadalmakat? Perspektívák Heurisztikus megközelítések Interpretációk Prediktív modellek

4. I. Bevezetés Közgazdaságtan és szakpolitika

5. Fundamentális és instrumentális preferenciák • Azonos alappreferenciák – eltérő instrumentális preferenciák • Hogyan állítható elő a közpolitikák művelése során az instrumentális preferenciák koherens és hatékony rendszere? • Miben és hogyan segít a közgazdaságtan elméleti és módszertani apparátusa?

6. Közgazdaságtudomány és közpolitika • a költségek és hasznok összemérése • a viselkedést befolyásoló ösztönzők megértése • a jogrend működésével: a jogosultságok és felelősségek elosztásával járó következmények feltárása • a társadalom és a gazdaság intézményeiben működő hatásmechanizmusok: az okok és okozatok láncolatának feltárása • a hatások és a nem szándékolt mellékkövetkezmények erősségének mérése

7. A tényekre alapozott szakpolitika feladata: Többek között a közgazdaságtudomány által feltárt tényekre alapozva alternatív intézményes megoldásokat dolgozzon ki a kormányzás különböző területein és megtalálja az alapvető célok elérésének leghatékonyabb eszközeit és hatásvizsgálatokkal ellenőrizze a beavatkozás eredményességét.

8. II. Közgazdaságtudomány és oktatáspolitika • Az emberi tőke minőségének hatása a gazdasági növekedésre • Az emberi tőke minőségét meghatározó tényezők • Az oktatás teljesítményét meghatározó tényezők • A munkaerő-kereslet változása és az oktatás • Összefoglalás, tanulságok

9. 1. Emberi tőke minősége és a gazdaság tartós növekedése Adatok: • Iskolázottság növekedése – nemzetközi iskolázottsági statisztikák • Ismeretek és kompetenciák minőségének növekedése – nemzetközi kompetenciavizsgálatok • Panelvizsgálatokra alkalmas adatbázisok • Egyéni háttéradatok

10. Közgazdasági modellek az emberi tőke minősége és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat becslésére • Termelési függvényeken alapuló magyarázatok. A makrogazdasági teljesítmény a tőke és a munka közvetlen függvénye. – A növekedés emberi tőke komponense az oktatás által akkumulált tudás. Az oktatási teljesítmény növekedése a gazdaságot egy új egyensúlyi állapotba emeli. Ezután az oktatás nincs hatással a gazdaság további növekedésére. – A modell az egy főre jutó GDP változását magyarázza az oktatási teljesítmény változásával

11. Hogyan befolyásolja az ismeretek és a kompetenciák minősége a gazdasági növekedést? (2) Endogén növekedési modellek – Az oktatás folyamatosan növeli a gazdaság innovációs kapacitását, hozzájárul uj eszmék, uj technológiák megszületéséhez. Így az oktatási teljesítmény folyamatosan növeli a gazdaság teljesítményét. – A modellekben az egy főre jutó GDP változását az oktatás adott színvonala magyarázza.

12. Hogyan befolyásolja az ismeretek és a kompetenciák minősége a gazdasági növekedést? (3) Új technológiák térhódítása – Az oktatás színvonala meghatározza mennyire képes egy ország nagyobb termelékenységet eredményező új technológiák adaptálására. FDI beáramlás - Magyarországi vonatkozások

13. Eric A. Hanushek - Ludger Woessmann 50 ország 1960 – 2000 A PISA teszteredmények és a hosszú távú növekedés összefüggése, szimulációs elemzések. Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményeire alapuló elemzések

14. A hosszú távú, gyors növekedés oka az emberi tőke fejlettsége – az oktatás minősége • Rendkívül szoros összefüggés a mért kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági növekedés között • NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás minősége számít • Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI kapcsolat

15. Az iskolázottság mértékének hatása a gazdasági növekedésre Forrás:OECD

16. Az iskolázottság minőségének hatása a gazdasági növekedésre Forrás:OECD

17. A kompetencia tesztek eredményei és a növekedés közötti kapcsolat extrapolálásaAnnual improved GDP from raising performance by 25 PISA points Forrás:OECD

18. Ha elérnénk Finnország teszteredményeit- becsült növekedés a jelenlegi GDP százalékában Forrás:OECD

19. Mennyiben megalapozott az erős oksági kapcsolat? • A becslés eredményét nem változtatja ha újabb és újabb a gazdasági növekedést valószínűleg befolyásoló változókat vonunk be a vizsgálatba • Fontosnak tartott változók mint földrajzi helyzet, politikai stabilitás, működőtöké mennyisége, a népesség növekedése, az oktatásra fordított erőforrások mennyisége nincsenek szignifikáns hatással a kompetenciák minőségének hatására • Kizárólag bizonyos intézményi hatások (pl tulajdonosi jogosultságok) és a gazdaság nyitottsága volt érezhető hatással a becslésre

20. Ami óvatosságra inthet bennünket: • Kérdéses mennyiben következtethetünk az 1860 – 2000 közötti növekedés adataiból a 21. században a növekedés befolyásoló tényezőkre? • a 21. században drámai változások láthatók a tudás minősége és a technológiai változások kapcsolatában és ez jelentősen módosíthatja a emberi tőke minőségének növekedésre gyakorolt hatását. • A gyorsuló növekedés jelenértéke jelentősen függ az egyes országok gazdasági helyzetétől és ez a kapcsolat nem becsülhető az OECD országok múltbeli fejlődéséből.

21. A lemaradó országok gyenge oktatási teljesítményének két fontos komponense • A hátrányos helyzetű tanulók kompetencia eredményeinek relatív lemaradása az adott ország átlagától • Globális elmaradás a versenyképes gazdaság követelményeitől Pontosan számszerűsíthetők a lemaradás egyéni és társadalmi következményei

22. Minőség és egyenlőtlenség SOURCE: Learning for Tomorrow’s World – First Results from PISA 2003; McKinsey analysis

23. Lemaradás az élmezőnytől Az adott országban legjobbak lemaradása a legjobbaktól Társadalmi-gazdasági okokkal magyarázható lemaradás -> Hatása nagyobb mint a gazdasági válságé A tudáshiány gazdasági következményei

24. 3. Az oktatás teljesítményét meghatározó tényezők? Mit tegyünk? A mérce: • a világ legjobban teljesítő oktatási rendszerei Mit keressünk: • Emberi tőke amely sikeressé teszi az egyéneket és az államokat Hogyan tudjuk meg mi számít: • az emberi tőke hatásainak korrekt mérése Mit tegyünk: • mi és hogyan járul hozzá a tanulás és oktatás sikeréhez

25. A valóságos hatásmechanizmusok feltárása bonyolult feladat Termelési függvények: • A tanulók egyéni jellemzői, családi háttere • Az iskolák minőségét befolyásoló inputok • Az oktatás intézményi jellemzői

26. (egyéb mechanizmusok: pl. lakóhelyi hátrány egy része) Etnikai hovatartozás és teszteredmény közti korreláció értelmezése + - EGÉSZ- SÉG (gyerek) + - + - ? TESZT- EREDM. ROMA TG státus (szülő) + + OTTHONI KÖRNY. kogn.st. + - - ISKOLAI SZEGR. (produktivitási hatás és szelekciós hatás keveredik) Forrás: Kertesi G. Szelekciós mechanizmusok

27. Beavatkozási pontok – a születéstől egész életünkön át1. Koragyerekkor • Alacsony születési súly % csökkentése • 0-5 éves korú gyerekek egészséges fejlődésének elősegítése • Védőnői rendszer fejlesztése • Kognitiv lemaradások megelőzése • Óvodáztatás, óvodai nevelési programok • Biztos kezdet programok kiterjesztése • Könyv (komputer, internet) a szegény családoknak

28. Beavatkozási pontok – a születéstől egész életünkön át2. közoktatás • Iskolai szegregáció csökkentése • Tanárképzés, tanárkiválasztás • Az iskolák vezetése • A tanári közösségek befogadó és fejlesztő képessége • Iskolai infrastruktúra

29. 3. Milyen költségei és hozamai vannak a jó iskolának? Számtalan empirikus elemzés eredménye: A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a társadalmi háttértől független, jó kompetenciaeredmények) hozamai messze meghaladják a ráfordításokat A társadalmi igazságosság és a közgazdasági racionalitás szempontjai NEM ellentétesek. Ellenkezőleg!

30. Egyéni Iskolázottsági bérhozamok Foglalkoztatási / munkanélküliségi valószínűségek Várható élettartam Társadalmi Adóbevételek Egészségügyi kiadások Szociális kiadások Bűnmegelőzés, igazságszolgáltatás Ráfordítások és hozamok

32. Ráfordítások és hasznok összeméréseHova koncentráljunk • Koragyerekkor • Hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásának megelőzése. A legfontosabb: a kisgyerekkorban kialakuló később már behozhatatlan hátrányok megelőzése.

33. 4. Amikor mozgó célra lövünk • A munkaerő-kínálat drámai átalakulása a világgazdaságban a kvalifikált munkaerő-kínálat gyors növekedése • A munkaerő-kereslet szerkezeti átalakulása a fejlett országokban. 21. századi készségek

34. Forrás: OECD

36. Milyen kompetenciákra van szüksége a 21. század gazdaságának? – KSAVE modell • Gondolkodásmód • 1. Kreativitás és innováció • 2. Kritikai gondolkodás, probléma megoldás, döntéshozatal • 3. Megtanulni tanulni • Munkamódszer • Kommunikáció • Együttműködés • Munkaeszköz • Információ literacy • ITC lteracy • Életmód • Helyi és globális állampolgárság • Életmód és karrier • Egyéni és szociális felelősség, kultúra

37. Milyen legyen a 21. századi iskola? Tudást teremtő képességek fejlesztése: • Modern technika használata az információk megtalálására, rendszerezésére és analizálására • Hatékony kommunikáció • Hatékony együttműködés • Kritikai, innovatív gondolkodás • Élethosszig tartó tanulás képessége

38. Participation in formal and/or non-formal education (2007)

39. Hogyan? Két tanulság • Autonómia és elszámoltathatóság • Közös alappreferenciák – eltérő perspektívák, interpretációk, predikciók alapján megalapozott szakpolitikai döntések

40. Ha az alapreferenciákban egyetértés van, az eltérő perspektívával, rendelkező egyénekből álló csoportok sikersebben oldanak meg nagyon bonyolult, összetett feladatokat, mint a homogén csoportok. „Diversity trumps ability”(Scott E. Page)

41. „Without data, you are just another person with anopinion.” Andreas Schleicher

42. Köszönöm a figyelmet!