A kutatóegyetemi címpályázat létrejötte, az elbírálás folyamata, kiválósági ismérvek

1. Új lendülettel az európai kutatóegyetemek élvonalábaBolyai Műhelykonferencia2012 március 31Fésüs László Debreceni Egyetem Tudományos és Kutatóegyetemi Tanács

3. A kutatóegyetemi címpályázat létrejötte, az elbírálás folyamata, kiválósági ismérvek A címpályázat elbírálási kritériumrendszere kellően széleskörű és reális, az elbírálás folyamata objektív volt. Jelentős változtatás nem indokolt.

4. Kutatóegyetemi Műhelykonferencia Budapesti Corvinus Egyetem 2010. január 27 Előadás összefoglalója • A jelenleg rendelkezésre álló hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok nem nyújtanak a magyar intézményeknek objektív alapot komplex oktatási és tudományos teljesítmény összehasonlításra, legfeljebb orientációra alkalmasak. Feladat: Legyen(ek) ilyen(ek) - EU, hazai • A kutatóegyetemi cím és az új források elosztásánál a jól mérhető teljesítményekből és kiválóságból szabad csak kiindulni • Új egyetemi kihívás: - Fókuszterületek és kiválósági helyek belső kiválasztása - A megjelenő kutatási többletforrások belső elosztási és beszámoltatási rendszerének kiépítése • A versengő intézményeknek át kell gondolniuk doktorképzési rendszerüket, haladva a karoktól a szervezetileg független „graduateschool”-ok kialakítása felé • Jól működő technológia transzfer rendszer kiépítése nélkül nem lehet megfelelni a régió, a társadalom igényeinek

5. Az egyetemek a tudományos képzésben, a doktorképzés • A doktori iskolák 56%-a, a MAB kritériumrendszere szerint „megfelelt” minősítésű törzstagok 61%-a öt egyetemhez kötődik; • Ugyanezen öt egyetemen tanul és kutat a doktoranduszok 65%-a is és hasonló a helyzet a doktori fokozatszerzések számának esetében is. MRK 2009

6. Kutatás-fejlesztési bevételek • A kutatás-fejlesztési bevételek több mint 60%-át négy intézmény szerezte meg; • Az OTKA legutóbbi három pályázati fordulójában a felsőoktatási intézmények által kutatási pályázatokra elnyert 7,093 milliárd forint támogatás háromnegyede öt egyetemhez került; • Az NKTH Nemzeti Technológia Programjának 2008. évi két fordulójában a felsőoktatás által elnyert 10,442 Mrd Ft-ból a támogatások 60%-át négy intézmény; • Az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjaiban (FP6 és FP7) a projektek (összesen 380 db) 62%-a négy egyetemhez kötődik.

7. Kutatás-fejlesztési bevételek MRK 2009

8. INDIKÁTOROK - Kutatóegyetemi pályázat 2010 Kutatói, kutatási kiválóság, potenciál Kiegészítési javaslat: Nyertes „Lendület” és „ERC” munkacsoportok száma

9. INDIKÁTOROK - Kutatóegyetemi pályázat 2010 Tehetséggondozás, kutató képzés A mennyiségi elemek dominanciájának elkerülése, minőségi kritériumok súlyának növelése Külföldi hallgatók a doktori iskolákban

10. Publikációs adatok

11. K+F+I bevételek Az OTKA mint tartós alapkutatási eredményességi mutató kiemelése AZ EU keretprogramokban eredményesség súlyának növelése Szabadalmak, oltalmak száma, Műszaki fejlesztések száma, Technológia transzferek száma Oktatók, kutatók számára vetítve

12. A NEMZETKÖZI RANGSOR RENDSZEREK IGEN ELTÉRŐEK - ORIENTÁLNAK Science 24 August 2007:Vol. 317. no. 5841, pp. 1026 - 1028 News Focus EDUCATION:Who Ranks the University Rankers? Martin Enserink Francia kezdeményezésre elkészült az EU egyetemi rangsor rendszere Multi-dimensional global university ranking 2013-tól élesben

13. Intézményi és országos tudományszervezési tanulságok A Debreceni Egyetem a kari és a centrum hierarchiákon túllépve a kutatóegyetemi pályázat és belső kiválósági helyek meghatározása, továbbá a forráselosztás és menedzsment terén új kutatásszervezési modellt valósít meg, ami leginkább az un. „flat” vállalati menedzsment Modellhez hasonlítható.

14. Kutatóegyetemi Műhelykonferencia Budapesti Corvinus Egyetem 2010. január 27 Előadás összefoglalója • A jelenleg rendelkezésre álló hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok nem nyújtanak a magyar intézményeknek objektív alapot komplex oktatási és tudományos teljesítmény összehasonlításra, legfeljebb orientációra alkalmasak. Feladat: Legyen(ek) ilyen(ek) - EU, hazai • A kutatóegyetemi cím és az új források elosztásánál a jól mérhető teljesítményekből és kiválóságból szabad csak kiindulni • Új egyetemi kihívás: - Fókuszterületek és kiválósági helyek belső kiválasztása - A megjelenő kutatási többletforrások belső elosztási és beszámoltatási rendszerének kiépítése • A versengő intézményeknek át kell gondolniuk doktorképzési rendszerüket, haladva a karoktól a szervezetileg független „graduateschool”-ok kialakítása felé • Jól működő technológia transzfer rendszer kiépítése nélkül nem lehet megfelelni a régió, a társadalom igényeinek

15. Tudományos paraméterek (2010) • Tudományos minősítésekkel rendelkezők száma: 1039 ebből akadémikus: 30 MTA doktora: 151 • Doktori Iskolák száma: 25 Évente 160-180 Ph.D. fokozat • Öt szakkollégium, tíz éve működő tehetséggondozási program (jelenleg 420 diák) OTDK helyezések száma 2009: 112 • MTA kutatócsoportok száma: 12 • Éves K+I+F bevétel: ~ 4.5 Mrd Ft • Közlemények száma évente ~ 1500 • Nemzetközi folyóírat szerkesztőbizottsági tagság: 165

19. Stratégiai Alapelvek • Alapvető fontosságúnak tartja az alapkutatások támogatását, beleértve annak kiemelt kezelését a kutatási programok, pályázatok és belső erőforrások felhasználásában. • Azonosítja, megnevezi és kiemelten támogatja azokat az alapkutatási fókuszterületeket, amelyeken a legkiemelkedőbb teljesítményt elért munkacsoportok, doktori iskolák, MTA támogatott kutatócsoportok tevékenykednek és elérhető a nemzetközileg kiváló tevékenységhez szükséges kritikus tömeg. Ugyanakkor tartós figyelmet és támogatást kell kapjanak az ezeken a területeken kívülre eső, eredményes tudományos kutatások.

20. Molekulatudomány, benne gyógyszerkutatás Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban *Innovatív Kutatói Team

21. Fizikai-, számítás- és anyagtudomány Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

22. Molekuláris medicina Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

23. Egészség- és Környezettudomány Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

24. Magyarságtudomány és nyelvelmélet Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

25. Magyarság- tudomány és nyelvelmélet Molekuláris medicina Molekula-tudomány KIEMELKEDŐ TELJESÍTMÉNYŰ JELENTŐS NEMZETKÖZI ELISMERTSÉGŰ ALAPKUTATÁSOK AZ EGYETEMEN Fizikai-, számítás- és anyagtudo-mány Egészség- és Környezet-tudomány

26. Magyarság- tudomány és nyelvelmélet Nemzetközi Tanácsadó Rendszer, Testület SZENÁTUS Molekula-tudomány Molekuláris medicina TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÓEGYETEMI TANÁCS KUTATÓEGYETEMI KOORDINÁCIÓS TANÁCS Fizikai-, számítás- és anyagtudo-mány Egészség- és Környezet-tudomány

27. A Tudományos és Kutatóegyetemi Tanács • A tudományos stratégia és jövőkép kialakításának és folyamatos megújításának elősegítése • A kutatóegyetemi program (ezen belül projektek) szakmai irányítása, felügyelete • Nemzetközi tanácsadó rendszer és testület létrehozása, azzal együttműködés • Széles nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésének elősegítése kutatóegyetemekkel és kutatóintézetekkel • Új pályázat források és egyéb támogatások elnyerésének elősegítése

28. A Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács • Joó Ferenc akadémikus Molekulatudomány • Trócsányi Zoltán akadémikus Fizikai-, számítás- és anyagtudomány • Nagy László akadémikus Molekuláris Medicina • Gergely Pál akadémikusEgészség – és Környezettudomány • Kertész AndrásakadémikusMagyarságtudomány és nyelvelmélet • Páles Zsolt MTA doktora, tudományos rektor helyettes,az Egyetemi Doktori Tanács elnöke • Balogh Judit igazgató (jelenleg főtitkár): technológia transzfer horizontális elem • Fésüs László akadémikus a projekt szakmai vezetője • Projekt menedzser: Domokos Szilárd

29. Kutatóegyetemi Műhelykonferencia Budapesti Corvinus Egyetem 2010. január 27 Előadás összefoglalója • A jelenleg rendelkezésre álló hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok nem nyújtanak a magyar intézményeknek objektív alapot komplex oktatási és tudományos teljesítmény összehasonlításra, legfeljebb orientációra alkalmasak. Feladat: Legyen(ek) ilyen(ek) - EU, hazai • A kutatóegyetemi cím és az új források elosztásánál a jól mérhető teljesítményekből és kiválóságból szabad csak kiindulni • Új egyetemi kihívás: - Fókuszterületek és kiválósági helyek belső kiválasztása - A megjelenő kutatási többletforrások belső elosztási és beszámoltatási rendszerének kiépítése • A versengő intézményeknek át kell gondolniuk doktorképzési rendszerüket, haladva a karoktól a szervezetileg független „graduateschool”-ok kialakítása felé • Jól működő technológia transzfer rendszer kiépítése nélkül nem lehet megfelelni a régió, a társadalom igényeinek

30. SZENÁTUS „GRADUATE SCHOOL” Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács Agrártudományi Doktori Tanács Bölcsészettudományi Doktori Tanács Orvostudományi Doktori Tanács Társadalomtudományi Doktori Tanács Természettudományi Doktori Tanács Állattenyésztési tud. Filozófiai tud. Neveléstud. Pszichológiai tud. Molekuláris orvostud. Állam- és jogtud. Matematika- és számítástud. Klinikai orvostud. Informatikai tud. Növényterm. és kertészeti tud.; Élelmiszertud. Közgazdaságtud. Irodalomtud. Egészségtud. Fizikai tud. Növényterm. és kertészeti tud.; Regionális tud. Nyelvtud. Gazdálkodás- és szervezéstud. Gyógyszertud. Kémiai tud. Doktori iskolák Történelem; néprajz Elméleti és klinikai orvostud. Földtud. Molekuláris sejt- és immunbiológia Biológiai tud.; Környezettud. Idegtudomány Klinikai immunológia és allergológia Teljes szakmai autonómia. Önálló adminisztráció és pénzügyi működtetés

31. Magyarság- tudomány és nyelvelmélet Nemzetközi Tanácsadó Rendszer, Testület SZENÁTUS Molekula-tudomány Molekuláris medicina TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÓEGYETEMI TANÁCS KUTATÓEGYETEMI KOORDINÁCIÓS TANÁCS Fizikai-, számítás- és anyagtudo-mány Egészség- és Környezet-tudomány FEJLESZTÉS. INNOVÁCIÓ, TECHNOLÓGIA TRANSZFER Gyógyszeripar, Biotechnológia, Informatika, Funkcionális élelmiszer, Energetika akceleráció,klaszterek

32. Az elnyert projekt támogatás tudományos haszna Szemléletváltás, az egyéni és munkacsoport kiválóság elismerése, nemzetközi értékrend erősödése Kutatói bázis és kritikus tömeg növekedése, műszer fejlesztési program szolgáltató laboratóriumok körül Belső értékelési rendszer kialakulása

33. Stratégiai Alapelvek • A tudományos kutatás alapegységének az erre jogosult kutató által vezetett független munkacsoportot tekinti. A munkacsoport vezetője felelősséggel tartozik a csoportban folyó összes tudományos tevékenységért, Ő kerül szakmai értékelésre és a Kutatóegyetemi forrásokból való részesedés is az İ személyéhez kötődik. • A tudományos teljesítmény elsődleges mércéjének a nemzetközileg szintű publikációt és szabadalmat, továbbá annak idézetekben, díjakban és más szakmai elismerésekben megnyilvánuló hatását tekinti. Az egyéni kutatói kiválóság fel- és elismerése! • Folyamatosan monitorozza és belső nyilvánossága elé tárja a K+F+I terület mérhető, nyomon követető eredményeit a teljesítmények reális bemutatására, a nemzetközi tudományos értékrend tudatosítására. Biztosítja az egyetemen született közlemények teljes körű külső hozzáférhetőségét.

34. A résztvevő kutatócsoportok megoszlása Az kutatóegyetemi TÁMOP forrás öt fókuszterület közötti elosztásnak alapja a 2000-2010 közötti elnyert, rájuk eső OTKA támogatási volumene A munkacsoportok kiválasztása belső pályázat útján történt, kiemelt jelentősége volt az elmúlt 5 év nemzetközileg mérhető tudományos teljesítménynek

35. Alkalmazások a projekt keretében –jelentős számú hazai és külföldi fiatal kutató bevonása • A projekt keretében indított alkalmazások száma: 681 fő Ebből a teljes állással rendelkező kutatók száma: 184 fő Jelenleg 22 külföldi kutató vesz részt a projekt megvalósításában A hallgatói alkalmazások száma: 160 fő • A projekt publikációs adatbázisa a Debreceni Egyetem könyvtárának bevonásával valósult meg. Az on-line felület létrehozásával nem csak a környezeti terhelést kívántuk csökkenteni a publikációk bemutatása során, de a kutatók munkáját is egyszerűsítettük. A projekt kezdete óta 447 publikáció került feltöltésre, ez a szám folyamatosan növekszik.

36. Infrastruktúra fejlesztés és műszerbeszerzés -döntően szolgáltató laboratóriumokba • Fizikai számítás és anyagtudomány • LHC T3 GRID központ (100 db CPU, 100 TB tárhely, 120db 10/100/100Mb/s kapcsoló) • Fourier Transformációs Felületi Plasmon Rezonancia készülék • Molekuláris medicina • Új generációs DNS szekvenálóautómataGenomikai Központba • FACSAria áramlási cito-méter és sejtszeparátor Őssejt kutató laboratóriumba • Molekulatudomány • Stopped-flow-val kombinált villanófény-fotolízis készülék • Ioncsapdás folyadékkromatográf-tömegspektrométer rendszer • Egészség és környezettudomány • Konfokális mikroszkóp képanalízis rendszerrel • Differenciál SzkennelőMikrokaloriméter Összes gép és műszerbeszerzés értéke: 482 mFt

37. A fókuszterületek, projektek értékelése nemzetközipartnerek bevonásával • Nyelvtechnológia és bioetika • Kutatócsoport szintű felmérést készítenek, 3 nemzetközi konferencia keretében. A bioetika terület felmérése 2011. novemberében készült el, a fennmaradó területek esetében 2012. júniusáig zárulnak a teljes felmérés. • Fizikai számítás és anyagtudomány • A Münsteri Egyetem által létrehozott testület vizsgálta 2011. novemberében. A felmérés keretében javaslatokat fogalmaztak meg a fenntartható szervezeti struktúrára. • Molekuláris medicina • 2012. májusában, nemzetközi testület vizsgálja a kutatócsoportok tevékenységét, amely az értékelést lezáró rendezvénnyel zárul. • Molekulatudomány • A Szerves Kémia területén 2011. augusztusában szerveztek nemzetközi workshop keretében mérték fel a kutatócsoportok működését. A génterápiás kutatások területén dolgozó kutatócsoportok felmérése 2012. márciusában kerültek sor, nemzetközi testület bevonásával. • Egészség és környezettudomány • A több területet összefogó alprojekt esetében 1 haza és 2 nemzetközi konferencia keretében valósul meg a kutatócsoportok felmérése. A hazai konferencia 2011. őszén került megrendezésre ahol a Környezettudományi terület értékelése zajlott.

38. A kutatóegyetemi címpályázat létrejötte, az elbírálás folyamata, kiválósági ismérvek • Intézményi és országos tudományszervezési tanulságok • Az elnyert projekt támogatás tudományos haszna • A kutatóegyetemek jövője, javaslatok

39. A hazai kutatóegyetemi modell sikerének és egyben tartósságának feltételei A kutatóegyetemi cím 3 vagy több évente rendszeresenlegyen odaítélve,monitorozva nemzetköziértékelési folyamatkeretében. - A kutatóegyetemek kötelezően vegyenek részt az induló U-Multirank értékelésekben A kutatóegyetemek belső világában és országosan (pályázati rendszerek, MTA) folyamatosan érvényesül a tudományos kiválóság nemzetközi értékrendje. Rögzül a kari hierarchiától független, rugalmas, nyitott kutatás menedzsment, akiemelt és tartós belső támogatás a fókuszterületek munkacsoportjaira, fiatal kutatók munkacsoport alakítási lehetőségeire. Egyetemi kutatóintézetek alakulhatnak. Hatékonyabb tehetséggondozás és kutatóképzés, nemzetközi „sztár kutatók” kinevelése, számuk tudatos növelése (Lendület, ERC..)

40. A hazai kutatóegyetemi modell sikerének és egyben tartósságának feltételei A sikeres kutatóegyetemek kiemelt finanszírozása tartósan, kiszámíthatóan beépül a hazai felsőoktatás költségvetési rendszerébe. A sikeres munkacsoportok számára növekvő,tartósan és kiszámíthatóan, reális eséllyel elnyerhető pályázati források biztosítása szükséges (OTKA növelése, MTA pályázatok, Innovációs rendszerek….) - Ennek egyik fontos forrása kell legyen az EU 7 éves fejlesztési keret programjaiban Magyarországon elérhető strukturális támogatások egy részének dedikáltan kutató egyetemi célú, az aktuális kutatási igényeknek megfelelő felhasználása. - Tág lehetőségek az innovációs és a piaci források bevonására, a vállalkozói szférába történő belépésre A kutatóegyetemek jobban rá kell hangolódjanak az új EU kezdeményezésekre, kapcsolati rendszerekre és forrásokra, az európai elit egyetemekkel (pl. LERU; League of European Universities) kialakítható stratégiai együttműködésekre

41. Europe 2020 FlagshipInitiativeInnovation UnionHorizon 2020 - One million new research jobs, 3% R&D target - Business sector should be more involved in Ph.D. training - Until 2015: priority European research infrastructures should be completed or launched - Until 2014 : Financial instruments to attract major increase in private finance should be put in place- - EU Patent in 2014 - Member States should improve their use of existing Structural Funds for research and innovation projects - European Innovation Partnership in: climate change and energy, water, non-energy raw materials reducing emissions for greenhouse gases digital society improved agriculture and food-processing methods improve quality of life of an ageing population (novel diagnostics, treatments,…) healthy ageing - Reverse several decades for relative „brain-drain”, attract leading talents, push for excellence

42. Köszönöm a figyelmet!