A fazettás elv az osztályozásban

1. A fazettás elv az osztályozásban Készítette: Horváth Alíz, Tóthné Hochmann Csenge Informatikus könyvtáros MA

2. Ranganathan és a fazetták • 1924-ben kezdett hozzá saját, híressé vált kettőspontos osztályozási rendszerének (Colon Classification) a készítséshez • Művei: • Colon Classification – 1933 • Prolegomena - 1967 (az osztályozásról vallott nézetei) • Fellépésekor 2 uralkodó irányzat élt: • Klasszikus hierarchikus osztályozás • Mellérendelő tárgyszavazás

3. Hierarchikus osztályozás

4. Mellérendelő tárgyszavazás

5. MI a fazetta? • Összetett tárgykör bármelyik összetevőjét jelölő általános fogalom, valamint a szóban forgó általános fogalomnak megfelelő rangsorolt formák, kifejezések, jelzetek. • Ilyen fazetták pl. a következők: • Földrajzi fazetta • Anyag fazetta • Művelés fazetta • Műfaj fazetta • Nyelv fazetta

6. Kiindulópont • Lehetetlen előre meghatározni és rendszerbe foglalni az osztályozáskor szükséges összes tudomány- és szakterületet. • Csak a legfontosabb, legátfogóbb osztályokból célszerű megszerkeszteni az osztályozási táblázatokat. • A témákat a témát fel kell bontani alkotó elemire. • Minden témának vagy tárgykörnek létezik szintaxisa amiket az ún. fazettákkal, arculatokkal lehet megragadni. • Ez nem túl mély osztályozási rendszer, ezért kevés helyen használták (Indiában)

7. A fazetták azt mondták meg, hogy a kiválasztott tárgyszavak milyen arculatot vehetnek fel: az indextételben milyen szerepet tölthetnek be. Ezeket a szerepeket, arculatokat előre kidolgozta, Öt fazettát határozott meg, amelyek az indextétel szerkezetét adják, vetületeket, azaz szintaxist definiált az indextétel számára. Ez a rendszer az analizáló-szintetizáló rendszerek jó példája Tudományfelosztáson alapuló csoportosítás 100-110 főosztályt és osztályokat listáz Ezen belül az egyes szakterületek fő ismérveit, elemeit sorolja fel táblázataiban.

8. Kidolgozta és meghatározta azokat az alapvető fazettákat, amelyek az egyes táblázatokon, szakterületen belül meghatározzák az ismérvek kategóriáit és a jelzetek sorrendjét Ezek a konkréttól az általános felé haladva a következők:

9. Kezdetben a dokumentum tartalmát reprezentáló összetett tárgykörön belül a P:M:E:S:T fazettákat kettősponntal választották el, innen osztályozási rendszerének neve. Az egyes fazettákból vett alosztásokat különböző írásjelek vezetik be:

10. ez a struktúra lehetővé teszi, hogy az osztályozó a lehető legpontosabban adja vissza a feldolgozási egység tartalmát a rendszer azonban annyira bonyolulttá vált, ezért nem terjedt el Mégis fontos, mert új filozófiáját teremtette meg, amely számos további rendszer fejlesztésének alapjává vált

11. Fontos az a megállapítása, miszerint az osztályozás 3 síkon zajlik: 1, Fogalmi sík: ami az objektum és a közöttük lévő kapcsolatok struktúrájának meghatározását jelenti 2, Nyelvi sík: ezen a szinten történik a struktúra elemeinek egyértelmű megnevezése, kiküszöbölése a homonimáknak és a szinonimáknak. 3, Jelzettelési sík: az IKNY elemeivel történő azonosítás, tehát az osztályozás gyakorlati végrehajtása történik. .

12. Ranganthan először azokat az alapfogalmakat határozta meg, melyekkel elméletének ontológiai alapjai írhatók le. Ezek a következők: Valami („Existent”) Dolog (Entitás) Jellemző (Attribútum) Világ ( Univerzum) Ill. ezek összegzése Ezek a fogalmak alapvető fogalmi kategóriák, melyekből minden más fogalom levezethető.

13. Ranganthan ontológiai alapfogalmainak gráfja

14. Ranganathan követői

15. 1, Vickery kidolgozta az általános kategóriák letisztult rendszerét vetületeit a legáltalánosabb genusok síkjának nevezi

16. dolgok, szubsztanciák, entitások természetesek produktumok eszközök szellemi alkotások dolgok részei alkotó elemek szervek dolgok rendszerei dolgok attribútumai minőségiek, tulajdonságok szerkezetiek numerikus értékek folyamatai, viselkedés

17. cselekvés elszenvedője, tárgya dolgok közötti viszonyok, együttműködés hatások ellenhatások dolgokra irányuló műveletek kísérletiek elméletiek attribútumok és műveletek tulajdonságai attribútumokon és műveleteken végzett műveletek idő

18. egész – rész elv érvényesül benne névszócentrikusak: műveletek, cselekedetek, folyamatok arányaikat nézve kevesebb szerepel a rendszerben 2, Melton Szemantikai tényezők elemzése révén jutott a következő rendszerhez

19. Általános fogalmak Eszmék Kapcsolatok Tulajdonságok Tevékenységek Hatóerők osztályozás Kapcsolatok Gazdaságiak Fizikaiak társadalmiak Állapotok Cselekvést kiváltó vagy megkövetelő fizikai

20. Folyamtok Fizikai Általános Anyagokkal kapcsolatos (létrehozása, cseréje, rombolása stb.) Anyagok Általában Specifikusak: szerves, szervetlen készítmények tárgyak általában: természetiek, produktumok specifikusak: természetiek, produktumok

21. 3, WRU =Western Reserve University Kohászati keresőrendszerrel kísérlet

22. Van logika a kódolásban Tanulság: nem érdemes túlbonyolítani s rendszert 4, Jea- Caude Gardin Feladata a Balkántól az Indusig elterülő térségben előkerülő bronzkori leletanyag feldolgozása volt. Erre a célra 3 szakaszban elvégzett elemzést vezetett be 1 szakasz: a leletek morfológiai leírása 2. szakasz: az ornamentikai elemzés és leírás. Ehhez kétszer tíz szimbólumot használt. Az első csoportban az egyenes vonalak kerülte: pont, vonal, Z alak stb. A másodikba a görbe vonalúak, mint a spirál, vagy a hurok

23. 3. szakasz: ikonográfia 4, szakasz: nyelv – ragozást is bevezetett Alapeset (véset, hordozható fa, érme) Tárgyeset (az ember levágta a fát) Minősítő (ágat tartó, ülő ember) Eszköz (az oroszlánt ággal megölő hős) Lokatívusz (ágon ülő asszony) A cselekvést egyszerűen két fazettába sorolta: A tárgyakat hátrányosan, károsan érintette A tárgyakat előnyösen segítően érintette