KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Agárd, 2007. április 13. Barnácz István balesetvizsgáló

1. A Túristvándi malomöbölben történt csónakborulás szakmai vizsgálata KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Agárd, 2007. április 13. Barnácz István balesetvizsgáló

2. 2007-BEN HAZÁNK SZABAD VIZEIBEN 192 FŐ LELTE HALÁLÁT Ebből: 55 fő különféle viziközlekedési baleset következtében Melyből: 10 fő víziközlekedési baleset során 7 fő halászat-, horgászat alkalmával Az elhalálozások valamennyi esetben - egy kivételével -kisgéphajó vagy csónak használata során következtek be.

3. 2006. JÚLIUS 03. 10:50 ÓRA TÚRISTVÁNDI Három fiatalember 2006. július 3­án fürdőzni ment. Lakásukról kb. egy órányi kerékpározás után 10:30 óra körül érkeztek Túristvándiba. Ott az egyik csónak tulajdonosától érdeklődtek, hogy vízre tette-e már a csónakját, - mivel korábban megegyeztek, hogy csónakázásra kölcsönveszik - .

4. A csónak tulajdonosa átadta a lezárt csónak lakatkulcsait, 2 db fa evezőt, és egy műanyag vödröt mondván, hogy a csónak még ereszt a vizet azzal merjék ki. A csónakban kb. 2-3 cm víz volt, annak kimerését nem tartották szükségesnek, így beszálltak. A 2. sz. ült a csónak faránál, 1. sz. középen ők eveztek, 3. sz. pedig elől foglalt helyet, így először lefelé, a híd felé mentek.

5. 3. sz. 67 kg. 2. sz. 100 kg. 1. sz. 65 kg.

6. Később kb. 100 - 150 méter megtétele után visszafordultak orral a Vízimalom felé, ekkor 3. sz. átvette az evezőt, előröl próbálta hajtani a csónakot, és a hátul ülő 2. sz. az evezővel kormányzott, kieveztek az üdülő partjához. A csónakot 3. sz. a combig érő vízbe kiszállva, a parthoz kihúzta. Ezután kb. 10 percig fürödtek. Visszaszálltak a csónakba, 2. sz. hátulról a második padon balra, előtte a harmadik padon 1. sz. jobbra helyezkedett el úgy eveztek, míg 3. sz. a csónak hátsó részében, a fenék részen ült.

7. 2. sz. 100 kg. 3. sz. 67 kg. 1. sz. 65 kg.

8. Az üdülő területtől a vízimalom irányába indultak, majd a malom előtti öbölrészbe érve a zsilip kifolyót („zubogót”) kb. 10 m-re megközelítve az evezést végzők elhatározták, hogy kikötnek. A csónakot a partra merőleges irányba próbálták kormá-nyozni úgyhogy 1. sz. az evezőt kiemelte és 2. sz. egyedül evezett a csónak bal oldaláról. Ekkor a csónak hirtelen megtelt vízzel, majd a víz átcsa-pott rajta, megbillent és az orra kezdett emelkedni.

9. Amikor a csónak első része elkezdett emelkedni, a hátulja, pedig süllyedni 1. sz. kiugrott jobbra, 2. sz. pedig balra. 1. sz. az ugrás után azonnal elmerült a vízben. 2. sz. megpróbált a part felé úszni, mivel rendkívül rosszul úszott, pár mozdulat után visszaindult a csónak felé, és a csónaktól kb. 2-3 m-re elmerült. 3. sz. közben felült a hátsó pad közepére, majd féloldalasan a vízbe esett, ezalatt a csónak elmerült, majd fejjel lefele for-dulva a víz felszínére úszott, 3. sz.-nek (aki szintén nem tud úszni) ebbe sikerült megkapaszkodnia, amíg, a közben segít-ségükre érkező evezősök, szerencsésen partra nem segítet-ték. 1. sz. és 2. sz. holttestét a tűzoltóság búvárai emelték ki.

10. A baleset bekövetkezésének jogi kötelezettségi háttere

11. 2000. ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL • 17. § • (1) Úszólétesítményt csak hajózásra alkalmas állapotban szabad üzemben tartani. A hajózásra alkalmas állapot-ban tartás az úszólétesítmény üzemben tartójának feladata. • Az úszólétesítmény hajózásra alkalmas, ha • …„rendeltetésének, továbbá az engedélyezett hajózási zónára, illetőleg hajózási körzetre vonatkozó - külön jog-szabályban megállapított - műszaki, biztonsági és kör-nyezetvédelmi követelményeknek megfelel.”… • továbbá rendelkezik • a) a biztonságos üzemeléshez szükséges, a hajózási ható-ság által megállapított létszámú, összetételű és képesíté-sű személyzettel, valamint felszereléssel, • b) a tervezett út megtételéhez szükséges készletekkel, • c) az úszólétesítményre előírt érvényes hajóokmányokkal, • d) osztályozásra kötelezett úszólétesítmény esetén, érvé-nyes osztályozási bizonyítvánnyal.

12. 2000. ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL 21. § (1) Az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni az úszólétesítményen - a külön jog-szabályokban megállapított - biztonsági, humán-, állat- és növény egészségügyi, valamint környezet-védelmi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról. 26. § (1) Úszólétesítményt csak külön jogszabályban megha-tározott képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre is alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet. A vezetés közben a vezető kimerült vagy bódult állapotbannem lehet.

13. 2000. ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL 28. § Az úszólétesítményen tartózkodó minden személy köteles végrehajtani az úszólétesítmény vezetőjé-nek a biztonságra és a rend megtartására vonatkozó utasítását. 36. § (1) Az úszólétesítmény vezetője felel az úszólétesít-mény biztonságos, környezet- és természetkímélő üzemeléséért, a hajózás rendjének megtartásáért, az úszólétesítmény, valamint az azon lévő személyek és tárgyak biztonságáért és épségéért.

14. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 1.02 cikk – A vízijármű vezetője • Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki • a) a 14. - gépi hajtású vízijármű esetén 17. - életévét be-töltötte • b) úszni tud, • c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, • d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. • 2. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízijármű esetén 17. életévét - betöltött, valamint az 1. Bekezdés b) - d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.

15. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 4.07 cikk – A csónak és a vízisporteszköz használata • A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni. • A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezésé-ről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni. • A vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tar-tózkodó úszni nem tudó és kiskorú, valamint a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. A csónakban tartózkodók közül nyilatkozatot csak nagykorú személy tehet, kiskorú személy minden esetben köteles mentőmellényt viselni.

16. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 1.03 cikk – A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei • A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - hatáskörében adott - utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását. • 2. A hajón tartózkodó minden más személy is kötelesvégre-hajtani a hajó vezetőjenek a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait. • 3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó menetirányát és sebességét, az e Szabályzat elő-írásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek. • 4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a hajón tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesenrészt-vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek.

17. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT II-2. melléklet Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet: • mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db, • b) evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db, • c) horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető), • d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm, • e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db, • f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék élemmel -1db, • g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telep-helyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,

18. A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNÉL KÖZREJÁTSZÓ TÉNYEZŐK • A vízterület sajátosságai, • A vízijármű állapota, • A vízijármű felszereltsége, • A balesetet elszenvedők víziközlekedési ismeretei, jártassága, • A balesetet szenvedők úszási készsége.

19. A folyó alapvetően lassú folyású, szinte állóvíz jellegű. Rendkívül kedvelt az evezősök és túrázók körében.

20. A folyó a malom alatti területen öblözetté szélesedik, amelyben az átlagos vízmélység 1-1,5 méter. A víz sodrása a zsilip kifolyójánál,egy kb. 10 m hosszúságú 3-4 m szélességű 5-6 m mélységű kutat alakított ki, amelyben örvénylő, visszaforgó rendellenes vízmozgás keletkezett.

21. Arendellenes vízmozgás veszélyeiresemmilyen utalás nem hívja fel a figyelmet, sem a parton, sem a vízen. Semmilyen mentőeszköz(mentőcsónak, dobógyűrű- vagy – körte)nem állt rendelkezésre.

22. A csónak, a felhasznált anyagok megfelelőek, sérülés, nem látható rajta. A csónak kivitelezése, és gyártási körülményei (házilagos kivitelezésű) megfelelnek az ilyen technológiával épített termékek előírásainak. A vizsgált csónak az esemény bekövetkezésekor csak kor-látozottan volt használható, mivelmég nem volt kellőkép-pen bedagadva, így terhelt állapotbana vizet- feltehetőena fenekénél és az oldalánál is - eresztette. A vízbefolyás nem következik be, ha használat előtt kellően bedagasztják, ahogy ez szokás, és gyakorlat az ilyen építésű csónakoknál.

23. AZ ELŐÍRT KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEKBŐL evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db, kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm, legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db (helyett egy vizes vödör, ami korlátozottan volt alkalmas a rendelteté-sének ellátására A legfontosabb felszerelés - a mentőmellény – Hiánya, az úszni még minimális szinten sem tudók esetében alapvető-en közrejátszott a tragédia bekövetkezésében.

24. 3. sz. 67 kg. 1. sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg. A csónakban ülők nem fordítottak kellő figyelmet az arányos elhelyezkedésre, a testsúlyuk megfelelő elosztásá-ra, ezért következett be a hirtelen elárasztódás. 1. sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg. 3. sz. 67 kg. Az evezést végzők szabálytalanul, a csónak első részében ülve hajtották a csónakot. Annak ellenére, hogy a csónakot csak a hátsó padon ülve és onnan evezve lehet irányítani.

25. ("úgy tűnt, mint akik nem nagyon jártasak a csónakázás terén, mert olyan esetlenül eveztek". ) „Hangoskodást hallva egy kicsit megbotránkoztam a viselkedé-sükön. Az volt a benyomásom, mintha nem tisztelték volna a vizet, sokkal fegyelmezettebben kellett volna viselkedni.” A csónakot használóknem rendelkeztek az alapvető víziköz-lekedési ismeretekkel sem, mert körültekintés nélkül közelítet-ték meg, a mindenki által veszélyesnek ítélt, rendellenes víz-mozgásáról közismert "zubogó" előtti vízterületet. A csónakot a kifolyóra, és a partra merőleges irányba fordították, az hirtelen megtelt vízzel, majd megbillent. Nem figyeltek a csónakban lévő víz mennyiségére sem, hiszen a fenék-vízszint emelkedésekor a csónak kimerésére, vagy kiköté-sére vonatkozóan lehetett volna intézkedni.

26. A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI • A rendellenes vízmozgás veszélyeire nincs felhívás, • Semmilyen mentőeszköznem állt rendelkezésre, • Víziközlekedésre korlátozottan alkalmas vízijármű, • A kötelező felszerelések (a mentőmellény) hiánya, • A balesetben résztvevők úszni nem tudtak • A víziközlekedési ismeretek hiánya: • nem rendelkeztek a legalapvetőbb víziközlekedési ismeretekkel sem. • a kölcsönzés körülményei, • Az evezési jártasság hiánya • nem fordítottak kellő figyelmet a csónakban az arányos elhelyezkedésre, a testsúlyukmegfelelő elosztására, • Az evezést végzők, kellő gyakorlat nélkül, a csónak első részében ülve hajtották a csónakot

27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!