210 likes | 350 Views
E-kormányzat: kihívások és válaszok. Juhász Lilla BME-UNESCO ITTK. A közszolgálat munkavállalói és az informatika kihívásai - lehetőségek, válaszok, 2005, Budapest 2005. december 14. Az előadás fókuszában. A hazai közigazgatást érő, szupranacionális szint felől érkező kihívások
E N D
E-kormányzat: kihívások és válaszok Juhász Lilla BME-UNESCO ITTK A közszolgálat munkavállalói és az informatika kihívásai - lehetőségek, válaszok,2005, Budapest 2005. december 14.
Az előadás fókuszában • A hazai közigazgatást érő, szupranacionális szint felől érkező kihívások • A magyar e-közigazgatás válasza • A változások irányának azonosítása: a befogadó közigazgatás megteremtése • A magyar e-kormányzati teljesítmény Janus-arcúsága • A változás gátját jelentő tényezők feltérképezése: társadalmi érdektelenség/tudásszakadék és merev bürokrácia
Az Európai Unió e-kormányzati politikája • 1995-ben indult el, az IDA – azaz az adminisztrációk közötti adatcserét koordináló EU-program – keretében • IDA felelős a legfontosabb e-kormányzati folyamatokért, ez koordinálja a legmagasabb, európai szinten a szolgáltató-oldali (back-office) folyamatokat • 1999-ben indult el a második szakasz, melynek célja a rendszer működőképességének javítása és a transzeurópai telematikai szolgáltatások fejlesztése • Az e-kormányzati politika tervezésének új irányvonala már a Barroso-bizottság működéséhez köthető
A 2004 szeptemberében elfogadott CoBrA Javaslatok a 2006 és 2010 közötti időszakra mérhető és konkrét lépésekben testet öltő célokat határozott meg: 25 százalékkal csökkenteni kell az állampolgárokkal és üzleti szektorral szemben alkalmazott adminisztratív korlátokat, ki kell alakítani a felhatalmazás és azonosítás módszereit a páneurópai szolgáltatások használata során 2010-ig, valóra kell váltani a papírnélküli közigazgatást, ösztönözni kell az e-kormányzati szolgáltatások használatát. Az Európai Unió e-kormányzati politikája
Az Európai Unió e-kormányzati politikája • A lisszaboni célok elérése 2010-ig megvalósíthatatlan • új célok és prioritások, elmaradt mélyreható strukturális reformok sürgetése: i2010 • A 3. célkitűzés az életminőség javítását tűzi célul befogadó, minőségi szolgáltatásokat nyújtását irányozva elő • cél: az átláthatóbb, hozzáférhetőbb, költséghatékonyabb, versenyképes IKT alapú közszolgáltatások megteremtése
Az Európai Unió e-kormányzati politikája • A 2005 novemberében közzétett Iránymutatás az eKormányzat 2010 felé c. dokumentummég pontosabb, mérhető célokat határoz meg:
Az Európai Unió e-kormányzati politikája • Az átfogó fejlesztési politika, a konkrét akciók változásai mögött annak az elvnek az érvényre juttatása húzódik meg, mely a hatékonyság érvényesülését a push és pull modell egyszerre történő alkalmazásában látja. • Középpontban az állampolgár áll, akinek az államigazgatás - az üzleti szektorral együttműködve - felhasználóbarát alkalmazást alakít ki (pull modell). Ez persze elképzelhetetlen a közigazgatás szervei közötti interoperabilitás megvalósítása nélkül (push modell)
2000-2001 szigetszerű fejlesztések 2002-2003 alapinfrastruktúra megteremtése, az EKK létrehozása, Kormányzati Portál kialakítása eKormányzat2005 stratégia, MITS a „tartalom” beavatkozási terület főirányává teszi a közigazgatást, Jogszabályi környezet kialakítása (184/2004 Korm. Rend., KeT) 2004-2006 ügyfélkapu kialakítása, Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat kiépítése, hitelesítés, e-aláírás, e-kormányzati szolgáltatások biztosítása, jogszabályi háttér megteremtése („Elektronikus információszabadság” törvény), e-fizetés kialakítása, koordináció, 2007-2008 intézményi alrendszerek széles körű kiépítése, regionális fejlesztések kiteljesedése, pán európai szolgáltatások fejlesztése A hazai e-kormányzati fejlesztések
Paradigmaváltás előtt • Az e-közigazgatási közmű kialakítása, az elektronikus ügyintézés megvalósulása, a szolgáltató állam modellje felé való elmozdulás fontos állomása a 2005. november 1-jétől hatályba lépő KET törvény • A papíralapú - személyes jelenlétet igénylő - és elektronikus ügyintézés egyenrangúvá válik, az állampolgárok szabadon választhatják meg, hogy hagyományos vagy online adminisztrációt kívánnak igénybe venni
Paradigmaváltás előtt • Fontos nóvuma az új törvénynek, hogy a hatóságoknak és nem az állampolgároknak kell beszerezniük a más állami szerv adatbázisában lévő és az adott ügy megoldásához szükséges igazolásokat, komoly kihívás elé állítva ezzel a szolgáltatói oldal (back office) összehangolását, jogi és adatvédelmi kérdéseket egyaránt felvetve • Az elektronikus ügykezelés elindítása felé már 2005 áprilisában lépést tett az EKK: a www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu webkikötő felállításával
A befogadó közigazgatás megteremtése • A push modell alapján: rugalmas, változásokra reagálni képes és a felhasználók igényeit kielégíteni képes közigazgatás kiépítése a cél • Ezért az Unió tagállamai – túllépve az e-kormányzati szolgáltatások digitalizálásán, – a társadalmi népszerűsítésére helyezik a hangsúlyt • Magyarországon is történt lépés a bevonáson alapuló közigazgatás megteremtésére a most formálódó IT-mentori hálózat kialakítása terén
A nemzetközi összehasonlítás tükrében: Az Amerikai Egyesült Államokban működő Brown Egyetem legfrissebb 2005 szeptemberében készült e-kormányzati rangsora és tanulmánya szerint Magyarország e-kormányzati összteljesítménye romló tendenciát mutat. Janus-arcú magyar e-kormányzati teljesítmény
Társadalmi érdektelenség/Tudásszakadék • Hat és félmillió ember van Magyarországon, akik nem használnak számítógépet • A mai 15 éves korosztály 20 százaléka digitálisan analfabétának számít, 55 év felett pedig összesen 280 ezer számítógép-felhasználó van • A 10 ezer lakosnál többet nyilván tartó településeken 92,4 százalékos a szélessávú internet lefedettség, a 3000 és 10 000 közötti lakosú településeknél 80 százalék, a kisebbeknél 50 százalék
Társadalmi érdektelenség/Tudásszakadék • Hiányzik a felnőttoktatás, a társadalmi tudatosságnövelés • Informatika egy sajátos nyelvezet hozott létre, amelyből nagyon sokan ki vannak rekesztve • 2004-es adatok szerint főleg technológiai lemaradást mutat a háztartások Internet-használati lehetősége
Merev bürokrácia • Visszatartó erő a közigazgatásban a tisztviselők elkötelezettségének hiánya, a megszokott működési keretekhez való ragaszkodás • Szintén nem tudatosul a köztisztviselőkben, hogy az informatika nem cél, hanem eszköz • Az informatikai eszközök használata a transzparencia lehetőségét hordozza, ami a közigazgatási nomenklatúra érdekeivel ütközik
Merev bürokrácia • Az e-kormányzat megvalósítására fordított összegek sikere azon múlik: • elfogadják-e a közigazgatásban dolgozók az új munkafolyamatokat, csökkenthető-e a kulturális ellenállás • Képes-e versenyképessé válni a hazai közigazgatás, azaz az állampolgárok igényeihez igazodó, a változásokra reagálni képes és a felesleges bürokráciát leépíteni tudó de nem feltétlenül kisebb létszámú apparátussá átalakulni
Merev bürokrácia • Az átalakulás elképzelhetetlen az állami intézményrendszer reformja, a szolgáltató állam megvalósulása nélkül: azautoriter és bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe egy állampolgár-központú, nyílt szerepfelfogású köz-szférát lép, ahol az állam szolgáltatásokat nyújt állampolgárainak • Az e-kormányzat kialakítása nem lehet decentralizált folyamat • A közigazgatás számára a piac fontos szövetséges lehet: komplett szolgáltatások biztosításával terjesztheti az informatikai kultúrát
„A Bürokratizálódás azzal a folyamattal azonos, amelynek során a közigazgatásból kiszorul a hatalomgyakorlás, s az tisztán technikai-adminisztratív funkcióellátássá: szolgáltatássá alakul. A Büro(techno)krata közigazgatásban nem a politika dominál többé, hanem a technikai szakértelem” (Magyary Zoltán: Vezérkar, 1936) Zárszóhelyett
Köszönöm a figyelmet! juhasz.lilla@ittk.hu BME-UNESCO ITTK 1111 Budapest, Stoczek u. 2-4, St./108