A vállalat pénzügyi modellezése ÁKFN struktúra

1. A vállalat pénzügyi modellezéseÁKFN struktúra 2012. febr. 28 Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

2. ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

3. Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

4. Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

5. A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra 1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek) b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része 2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás- egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

6. A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség Vállalati összes költség Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező:  =Kp/Kö Rezsi tényező: R = Kpr/Kpe R20 % a gépiparban, R 3 - 5 % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

7. ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

8. Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet K Áb K Fix K Prop N Q Áb Qx, Ábx

9. ÁKFN struktúra – példa 1 Egy vállalat adatai: Ab: 1000 mill Ft Kö: 900 mill Ft δ = 0,7 Mekkora a nyereség? Költség struktúra: KÖ = KP + KF δ = KP/KÖ Kp= 0,7*900 = 630 mill Ft Kf = 900-630 = 270 mill Ft 1000 mill Ft - 630 mill Ft 370 mill Ft - 270 mill Ft 100 mill Ft

10. ÁKFN struktúra – példa 2 1000,0 1061,5 mill Ft 1000 mill Ft - 661,5 - 630 mill Ft - 661,5 mill Ft 338,5 370 mill Ft 400,0 mill Ft - 300,0 - 300 mill Ft - 270 mill Ft 38,5 100,0 mill Ft 100 mill Ft Δa= 6,15 % A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal növekednek Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ?

11. Mi is történt? K Áb N K össz K Prop K Fix Q Áb Qx, Ábx

12. Másik megoldás – volumen növelés K N N ██ Q Áb Qx, Ábx Qx2

13. ÁKFN struktúra – példa 2 1000,0 1000 (1+q) mill Ft 1000 mill Ft - 661,5 - 630 mill Ft - 661,5 (1+q) mill Ft 338,5 370 mill Ft 400,0 mill Ft - 300,0 - 300 mill Ft - 270 mill Ft 38,5 100,0 mill Ft 100 mill Ft A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal növekednek 1000 (1+q) – 661,5 (1+q) = 400 (1+q)=1,18168 Hány %-os volumen növeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ? q=18,17%

14. Példa 1 • Határozza meg, hány százalékos volumennövelésre van szükség a nyereség visszaállításához, ha 5%-os áremelés már megvalósult! Á 1050 (1+q) mill Ft 1050 (1+q) – 661,5 (1+q)=400 Kp 661,5 (1+q) mill Ft 1+q=1,029601 F 400 mill Ft q=2,97% Kf 300 mill Ft N 100 mill Ft

15. Példa 2 • Határozza meg hány százalékos áremelésre van szükség, ha 5%-os volumennövelés már megvalósult! Á 1094,58 mill Ft Kp 694,58 mill Ft A volumennövelés miatt F 400 mill Ft Kf 300 mill Ft N 100 mill Ft

16. Példa 3 • Négy kisebb vállalatot trösztösítenek. A vállalatok összevonás előtti adatai a következők voltak: • ’A’ vállalat: Árbevétele 1 200 eFt/hó, költségszintje 75 %, átlagos költségváltozási tényezője 0,6 • ’B’ vállalat: Az összes közvetlen költségek: 325 eFt/hó, üzemi általános költségei 400 eFt/hó, vállalati általános költség: 500 eFt/hó, δü = 0,5, δv = 0,1, nyereség: 200 eFt/év • ’C’ vállalat: Árbevétel: 1 500 eFt/hó, δ= 0,75, a vállalat éves nyeresége: 300 eFt/év • ’D’ vállalat: Nyereség: 2 000 eFt/év, költségszint: 80 %, összes közvetlen költség: 400 eFt/hó, R = 0,25

17. „A” vállalat Árbevétele 1 200 eFt/hó, költségszintje 75 %, átlagos költségváltozási tényezője 0,6 14400 eFt ksz=0,75 - 6480 eFt N=Á-Kö=14400-10800=3600 7920 eFt - 4320 eFt =0,6 3600 eFt

18. „B” vállalat • Az összes közvetlen költségek: 325 eFt/hó, üzemi általános költségei 400 eFt/hó, vállalati általános költség: 500 eFt/hó, δü = 0,5, δv = 0,1, éves nyereség: 200 eFt/év Kpe=3900 eFt/év 14 900 eFt üák=4800 eFt/év Kö=14 700 - 6900 eFt vák=6000 eFt/év 8000 eFt ü=0,5 v=0,1 - 7800 eFt 200 eFt

19. „C” vállalat • Árbevétel: 1 500 eFt/hó, δ= 0,75, a vállalat éves nyeresége: 300 eFt/év 18 000 eFt Kö=Á-N=18000-300=17 700 - 13 275 eFt 4 725 eFt - 4 425 eFt 300 eFt

20. „D” vállalat • Nyereség: 2 000 eFt/év, költségszint: 80 %, összes közvetlen költség: 400 eFt/hó, R = 0,25 10 000 eFt - 6 000 eFt Kpe=4800 eFt/év 4 000 eFt R=0,25 - 2 000 eFt 2000 eFt

21. „A” „B” „C” „D” ∑ 14400 eFt 14 900 eFt 18 000 eFt 10 000 eFt 57 300 eFt - 6480 eFt - 6900 eFt - 13 275 eFt - 6 000 eFt - 32 655 eFt 24 645 eFt 7920 eFt 8000 eFt 4 725 eFt 4 000 eFt - 4320 eFt - 7800 eFt - 4 425 eFt - 2 000 eFt - 18 545 eFt 3600 eFt 200 eFt 300 eFt 2000 eFt 6 100 eFt • Vállalatonként 10%-os nyereségnövekedést előirányozva melyiknél kell a legkisebb volumennövelést alkalmazni? Adja meg ennek értékét!

22. Megoldás

23. Az összevonás után a tröszt egészére célul kitűzött 10 %-os nyereségnövelést hány %-os árbevétel növeléssel lehet elérni? • Az összevonás után a tröszt egészére célul kitűzött 10 %-os nyereségnövelést a proporcionális költségek hány %-os csökkentésével lehet elérni?

24. Köszönöm a figyelmet!