A szak- és felnőttképzés Magyarországon

1. A szak- és felnőttképzés Magyarországon Modláné Görgényi IldikóNMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

3. Régiók helyett megyékÚj helyzetA magyar tradicióknak megfelel

4. Tartalom • A nők vidéken • Szakképzés szakmapolitikai háttere irányítása és szabályozása • Oktatási rendszer és szakképzési, felnőttképzési intézmény struktúra, a demográfiai változások • Szakmastruktúra és munkaerőpiac • Oktatási, Képzési folyamat

5. A nők vidéken

6. Női racionalítás • Az országban mindenhol vannak nők • A környezetének a nők segítenek • Tájékozottságához kell tudnia az új oktatási és szakképzési irányelveket • A nők elirányítják a felnövekvő generációt • A család „mozgató rugója” • Saját karrierjének építője

7. 2. Szakképzés szakmapolitikai háttere irányítása és szabályozása

8. Munkaerőpiac

9. 9

10. Lemaradt munkavállalói csoportok A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek kiemelt célcsoportjai • alacsony iskolai végzettségűek • pályakezdők • 50 éven felüliek • kisgyermekes nők A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek főterületei • Aktív munkaerő-piaci politikák, munkaerő-piaci programok • Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez, • A család és a munka összeegyeztetését segítő programok, • A versenyképes tudás megszerzésének támogatása, • A szakképzés rendszerének fejlesztése.

11. Foglalkoztatáspolitika fő elemei és intézkedései Célja: A hazai humán-erőforrásban rejlő növekedési potenciál kiaknázása, a munkaerő-állomány növelése és az aktivitás ösztönzése Legfontosabb intézkedések • Egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak módosítása • Szociális ellátórendszer munkára ösztönző átalakítása • Korhatár előtti nyugdíjazás megszüntetése • Álláskeresési ellátások jogosultsági feltételeinek szigorítása • Munkavállalásra ösztönzés az adórendszer átalakításával

12. Foglalkoztatáspolitikai intézkedések válságidőszakban • Munkahelyteremtés forrásainak 5-szörösére emelése Keresletélénkítés a célzott járulék-kedvezmények körének bővítésével (Start-Bónusz kártya bevezetése) • Fiatalok esélyteremtésének kiszélesítése • Vállakozás-ösztönzési program • Gyakornoki program a tanulószerződéssel rendelkezőknek • A munkaerőpiac rugalmasságának javítása (Mt. módosítás) • Képzési szerkezet modernizálása, a duális szakképzés előtérbe helyezése • Közfoglalkoztatás új rendszerének kidolgozása

13. Munkaerő-piac, foglalkoztatás által vezérelt képzés A munkaerő-piaci változásokra gyorsan reagáló, jó minőségű szakképzési kapacitásokra van szüksége. A Kormány a versenyképesség fokozása érdekében új szakképzés-fejlesztési koncepciót fogadott el 2011 májusában; a rendszer jelentős része már 2012 szeptemberétől működik. A gazdasági kamara vezetésével évente meghatározzák területi egységenként (19 megye + főváros), hogy mely szakképesítésekre, mekkora tanulólétszámmal lesz szükség. Előre tervezhető a szakember-kibocsátás a beruházások számára. A képzési rendszer moduláris, szélesebb alapú iskolai képzésre a későbbi továbbképzés, specializált tudás megszerzése rövidebb ideig tart. 13

14. Szabályozás - Törvények • Alaptörvény • Köznevelési törvény • Felsőoktatási törvény • Szakképzési törvény • Tankönyvpiac rendjéről szóló törvény • Felnőttképzési törvény • Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

15. Kormány szintű szabályozás rendeletben • Állami szak és felnőttképzési szerv - Nemzeti Munkaügyi Hivatal • Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg • gyakorlati képzés • gyakorlati képzés és szakmai vizsga ellenőrzés • Országos képzési jegyzék • szakmai követelménymodulok • szakmai vizsgáztatás, vizsgaszervezési engedély • szakképzés megkezdése és folytatása • pályaorientáció és az egész életen át tartó életpálya-tanácsadás • pályakövetési rendszer • szakmai vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatás • szakmai bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartása • szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét • Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerintit

16. 3. Oktatási rendszer és szakképzési, felnőttképzési intézmény struktúra, a demográfiai változások

17. Alapelv • szakképzettség szerezhető • iskolai rendszerű oktatásban (14-21 éves kor) • piaci alapon szervezett felnőttképzésben • iskolai rendszerben az első szakképzettség megszerzése ingyenes

18. Felsőfokú oktatás Egyetem, főiskola Szakképzés Magyarországon Szakiskola (11-12-13. évfolyam szakképzési szakasz) Szakiskola HID Középfokú oktatás Szakképző iskolák Szakközépiskolai oktatás (13-14. évfolyam) Szakképzési szakasz Szakiskolai oktatás (10-11. évfolyam) Szakképzési szakasz Munkaerőpiac Szakközépiskolai (9–12. évfolyam) általánosan művelő Szakasz+szakmai képzés érettségivel zárul+munkakör Gimnáziumi általános képzés(9–12. évfolyam) érettségivel zárul Szakiskolai oktatás (9- évfolyam általánosan művelő szakasz) FelnőttképzésIskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények Alapfokú oktatás Általános iskola Szakképzés Magyarországon

19. A közép- és felsőoktatást, szakképzést jellemző tendenciák Az 1990-es évek óta zajló folyamatok jellemzői: • az érettségit adó középiskolák expanziója (ISCED-3A nemzetközi rendszerhez illesztett) • a felsőoktatási intézmények expanziója • a szakiskolák iránti érdeklődés csökkenése (ISCED-2C-3C) • a felnőttképzésben való részvétel elmarad az EU-s átlagtól

20. Az iskolai rendszerű szakképzés lehetőségei A szakiskolai képzés • a 9. évfolyam elvégzése után a 10-11. szakmáknál a 11-13. évfolyamon, • 2010-től meghatározott szakképesítéseknél a 8. évfolyam elvégzése után a 9-11. évfolyamon („előrehozott szakképzés”) történik, • 2012-től gyakorlat orientált szakképzés kezdődik, • 2013-tól kötelező.

21. Iskolai rendszerű szakképzés szakközépiskolában Szakközépiskolai képzés • 2012-ig az érettségi vizsgát követően a képzés idejétől függően a 13-15. évfolyamon. Az érettségire felkészítő szakaszban szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatása is folyik, és ez az ismeretkör szakmacsoportonként egy-egy választható érettségi vizsgatárgyat jelent. • 2013-tól 9-12 évfolyamon ágazatonként felkészítés az érettségire és egy munkakörre, majd a 13. évfolyamon szakképzés.

22. Iskolai rendszerű felnőttoktatás • Tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban. • Állami támogatással. • Elsődleges funkciója: „második esély” biztosítása. • A nappali tagozatos képzéssel azonos képzési és kimeneti követelmények alapján. • Döntően a nappali képzés folytató intézmények esti-levelező tagozatain.

23. Térségi integrált szakképző központok A térségi integrált szakképző központ gazdaságos szervezési megoldás. Célja: • szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, • szakképzés jobban tudjon igazodni a munkaerő-piac elvárásaihoz, • lehetőség biztosítása a külön forrásokhoz.

24. Felnőttképzés A felnőttképzés keretében • köz- és felsőoktatási intézmények kiegészítő tevékenységként, • magáncégek, • nonprofit szervezetek, egyesületek, • államilag támogatott képző központok folytatnak szakképesítésre történő felkészítést. Munkaügyi központnál regisztráció szükséges. Az államilag elismert szakképesítéseknél a képzés tartalmi és kimeneti követelményét a miniszteri rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák.

25. 4. Szakmastruktúra és munkaerőpiac

26. Szakmastruktúra • Állam által elismert szakképesítések A képzések garantált minőségét az Országos képzési jegyzék biztosítja, amely jogszabályban határozza meg az államilag elismert szakképesítések szakmai tartalmát, amelyre épülnek a szakmai és vizsgakövetelmények. • Munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítések • Hatósági • Kötött foglalkozás Egyéb szakképesítés (nyelv….)

27. Szakképesítések egymásra épülése az új struktúrában • Alap-szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. • Rész-szakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. • Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok / szakképesítés / rész-szakképesítés / elágazás moduljaira épül, meghatározza, újabb munkakör ellátására képesít.

28. Szakképesítések köre

29. Országos Képzési jegyzék OKJ

30. 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6.Elektrotechnika- elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10 Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22 közszolgálat OKJ SZAKMACSOPORTOK

31. Egészségügy Szociális Pedagógia Képző- és iparművészet Előadóművészet I. Zeneművészet Bányászat Épületgépészet Gépészet Műszerészet Villamosipar és elektronika Távközlés Informatika Vegyipar Vegyész Építőipar Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedésépítő Közlekedés Közlekedésgépész Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Vendéglátóipar Turisztika Rendészet Optika Szépészet Mezőgazdasági gépész Erdészet és vadgazdálkodás Mezőgazdaság Kertészet és parképítés Földmérés Élelmiszeripar Sport Előadóművész II. Szakközépiskolai ágazatok

32. 5. Oktatási, Képzési folyamat

33. Átlátható rendszer • Moduláris rendszer • Kompetencia alapú • Komplex szakmai vizsga a munkakör betöltéséhez • Gyakorlat központú, duális rendszerű

34. A követelménymodulok és a tananyagegységek kapcsolata Cél 1. Feladatprofil 1. F F Feladatok C C Tananyagegység 1. Követelménymodul 1. TM TM T T Tanulói munkaforma 1. C C Tulajdonságprofil 1. TM TM F F Tananyagegység 2. C C Követelménymodul 2. T T TM TM Tananyagegység 3. Tulajdonságok F F C C Tananyagegység 4. maximális képzési idő TM TM Követelménymodul 3. T T C C Tananyagegység 5. TM TM F F C C Követelménymodul 4. T T Tananyagegység 6. TM TM ? ~15% szabad Követelmények Kompetenciaprofil Képzési program 34 2012.11.24.

35. A kormány prioritásai a szakképzésben • A szakmunkásvégzettség, a kétkezi munka vonzóvá tétele. • A duális képzés szerepének növelése. • A gyakorlati képzés arányának növelése. • HÍD program bevezetése. • A 8. osztályt követő 3 éves szakmunkásképzés általánossá tétele. • A szakiskolák szerepének növelése a társadalmi felzárkóztatásban. • Az első szakma megszerzésének továbbra is ingyenes biztosítása az iskolai rendszerű képzésben. • Szakmai ellenőrzés bevezetése.

36. A képzés és vizsgáztatás alapvető dokumentumai • Országos Képzési Jegyzék (OKJ), • A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei, • A szakképesítések központi programjait, felváltja a kötelező kerettanterv, • Az iskolák helyi szakmai programjai, felsőoktatási intézmények képzési programjai, • A felnőttképző intézmények képzési programjai.

37. Képzés • Új, államilag támogatott elem, hogy a szakmai képzési gyakorlatot lehetőleg vállalatoknál, valós üzemi termelési körülmények között kell teljesíteni az alapozó képzés után. • Biztosítja a munkaadó által igényelt szakmai kompetenciák jobb elsajátítását. (Hasonló módon működik a német duális szakképzés rendszere.).

38. A vidéki nők szerepe kiemelt • Mindezek tudatában segít családjának, saját magának és környezetének • Sok nő tevékenysége országosan összeadódik • Szerepének beteljesülése visszahat az országos tendenciákra

39. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Modláné Görgényi Ildikó NMH SZFI főigazgató-helyettes modlanegorgenyiildiko@lab.hu 2012.11.24. 39