Életciklus elemzés 1. hét: Az életciklus-elemzés (LCA) alapfogalmai, leggyakrabban használt típusai.

1. Életciklus elemzés1. hét:Az életciklus-elemzés (LCA) alapfogalmai, leggyakrabban használt típusai. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Környezet, környezettudatosság, környezeti hatás. • Környezettudatos vállalatirányítás és alkalmazott eszközei. • Az életciklus-elemzés (LCA) bevezető alapfogalmai. • Az LCA célja. • Leggyakrabban használt életciklus vizsgálati módszerek. • Az életciklus elemzés fázisai. HEFOP 3.3.1.

3. Környezet • Környezet:A vizsgált rendszer (vállalat) közvetlen környezete, amelyben az működik. • A környezet környezeti elemekből és környezeti rendszerekből áll, amelyekben emberi tevékenységek, beavatkozások történnek. • A környezeti elemek és rendszerek között lejátszódó folyamatok, és azok működésének ismerete szükséges a környezetben bekövetkező változások megértéséhez. • A környezet részei: • környezeti elemek: levegő, felszíni és felszín alatti vizek, a föld, az élővilág • (egyedek és populációk), művi elemek, az ember, mint egyén; • környezeti rendszerek: ökoszisztémák (társulások és élőhelyek), és települési környezet. HEFOP 3.3.1.

4. Környezettudatosság • A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősségvállalását kifejező fogalom, amelyet gyakran jelzői formában használnak. HEFOP 3.3.1.

5. Környezeti hatás • Környezeti hatás:A környezetben végbemenő mindennemű változás - akár káros, akár hasznos - amely egészben vagy részben a vállalat tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik. • A természeti erőforrások felhasználásával létrehozott termékek előre felmérhető módon és hatásokkal végül visszajutnak a környezetbe. HEFOP 3.3.1.

6. Környezetpolitika • Környezetpolitika:Egy szervezet kijelentése a szándékairól és az elveiről az általános környezeti teljesítményével kapcsolatban, amely tevékenység, és a környezeti célok, valamint a célkitűzések megállapításának alapja. HEFOP 3.3.1.

7. A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁS • Környezettudatos vállalatirányításon a vállalat azon tevékenységeinek kezelését, kézbentartását értjük, amelyek hatással voltak, vannak vagy lehetnek a környezetre. • A környezettudatos vállalatirányítás egy olyan magatartási forma, amelynek alapján a vezetés működtetheti a vállalatot oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék az emberek egészségét, és minél kevésbé terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet. HEFOP 3.3.1.

8. A környezeti menedzsment • A környezeti menedzsment segíthet a vállalatoknak abban, hogy a környezeti kérdéseket szisztematikusan közelítsék meg és a környezetvédelem üzleti stratégiájuk és mindennapi tevékenységük részévé váljon. • A környezeti menedzsment: a vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítsák a környezeti politikát és célkitűzéseket. HEFOP 3.3.1.

9. A környezeti menedzsment • A környezeti menedzsment rendszer (KMR) vagy környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének része. • Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra és mindazon erőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek. HEFOP 3.3.1.

10. A környezeti menedzsment • A környezeti menedzsment rendszer célja, hogy segítse a szervezetet: • Azon környezeti hatások, tényezők és kockázatok meghatározásában és kezelésében, melyek a szervezet szempontjából lényegesek; • A környezeti politika, a rövid-, közép- és hosszú távú célkitűzések és célok kitűzésében oly módon, hogy biztosítja a költségek és hasznok egyensúlyát mind a szervezet, mind pedig a részvényesek és az „érintettek” számára; • A programok végrehajtásában, melyek magukban foglalják a környezetvédelmi jogszabályok betartását is; HEFOP 3.3.1.

11. A környezeti menedzsment • Azon alapelvek meghatározásában, melyek megmutatják a vállalatnak, mit kezdjen környezetvédelmi felelősségével és feladataival a jövőben; • A célok eléréséhez szükséges erőforrások meghatározásában, a felelősök kijelölésében és a szükséges forrásokkal való ellátásukban; • Az egyes feladatok, feladatkörök, hatáskörök és eljárások meghatározásában és dokumentálásában, ily módon biztosítva, hogy a dolgozók mindennapi tevékenységük során mindent megtegyenek azért, hogy a vállalat megszüntesse vagy minimalizálja a negatív környezeti hatásokat; • Mindezen elvek terjesztésében a szervezeten belül, valamint az emberek továbbképzésében, hogy minél hatékonyabban teljesíthessék kötelezettségeiket. HEFOP 3.3.1.

12. A környezeti menedzsment • A Környezetközpontú Irányítási Rendszer az adott gazdálkodó szervezetnél törvényi előírások és lényeges környezeti hatások alapján fogalmazza meg a célokat és a stratégiát, illetve a célok elérésének eszközrendszerét. A kiépített rendszernek ezeket a környezeti hatásokat kell minimalizálnia. • Ennek alapján végzik el a szervezet irányítási rendszerének felülvizsgálatát és adják meg a tanúsítványt. • Ez a rendszer ezért teljes körűen biztosítja a működési kockázat környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatát és a gazdasági lehetőségek, illetve az adott műszaki fejlettségi színvonal által megszabott határait. HEFOP 3.3.1.

13. A környezeti menedzsment • A vállalati környezeti menedzsment eszközei A környezettudatos irányítás legfőbb eszközei, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek egy vállalat környezetvédelmét szolgáló tervezésében és politikájában és környezetteljesítményének javításában: • külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) alkalmazása; • hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás szennyezés-megelőzés, tisztább technológiák alkalmazása; • dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímélő magatartásra; • ökokontrolling; • szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása; • ökológiai könyvvitel; • környezetbarát termékek; • életciklus elemzés; • ökomarketing; • környezeti jelentések. HEFOP 3.3.1.

14. Életciklus elemzés (LCA) /hatásvizsgálat Life Cycle Analysis/Assesment HEFOP 3.3.1.

15. Az életciklus-elemzés (LCA) bevezető alapfogalmai • Életciklus: Egy termék (folyamat, szolgáltatás) környezeti hatásrendszerének egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyagbeszerzéstől, vagy a természeti erőforrás keletkezésétől kiindulva a használati időszakon át a hulladékká válást követő újrahasznosításig vagy ártalmatlanításig. • Életciklus-értékelés, elemzés (LCA): Egy termék (folyamat, szolgáltatás) környezeti hatásrendszeréhez tartozó bemenet (input), kimenet (output) és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa folyamán. HEFOP 3.3.1.

16. Az életciklus-elemzés (LCA) bevezető alapfogalmai • Termék rendszer: anyagilag és energetikailag összefüggő folyamat egységek gyűjteménye, melyek egy vagy több meghatározott funkcióval rendelkeznek. • Funkcionális egység (MSZ ISO 14040, 1997): Egy termék rendszer mennyiségi megjelenése, amely referenciaegységként szolgál a tanulmányban: (pl. 1 liter friss tej, 1MJ energia, VW Golf IV 1.6 GTI Trendline- és nem 1 személyautó). • Környezeti tényező:A vállalat tevékenységeinek, termékeinek, szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. HEFOP 3.3.1.

17. Az életciklus-elemzés (LCA) alapfogalmai • Életciklus leltár analízis:az életciklus-elemzés azon része, melyben az adott termék (folyamat, szolgáltatás) életciklusa alatti inputok és outputok összegyűjtése és mennyiségi meghatározása történik. • Életciklus hatásbecslés:Életciklus-becslés azon szakasza, mely a termék (folyamat, szolgáltatás) potenciális környezeti hatásainak jelentőségét és nagyságát értelmezi és értékeli. • Életciklus értelmezés:az életciklus-becslés azon fázisa, melyben a leltár analízist és/vagy a hatásbecslést összevetik a cél és a hatásterület meghatározásával a célból, hogy következtetéseket vonjanak le és ajánlásokat tegyenek. HEFOP 3.3.1.

18. Életciklus elemzés • Az életciklus elemzés (LCA) célja, hogy számszerűsített információt nyújtson a környezetkímélő termék tervezéshez, fejlesztéshez, címkézéshez, összehasonlító elemzéshez, vagy vásárlási döntéshez. • Alapja a termék életciklusa a nyersanyagok kitermelésétől a hulladékok ártalmatlanításáig, illetve ennek kiválasztott, lényeges elemei. Ezt termék rendszernek is nevezzük, lehatárolása az első fő lépés. • Ezután következik a teljes anyag és energiamérlegek felállítása a kiválasztott folyamatokra, majd az információ aggregálása. HEFOP 3.3.1.

19. A teljes életút szakaszai: • nyersanyagok kitermelése és feldolgozása, • gyártás, • szállítás és terjesztés, • használat, • újrafelhasználás, újrahasznosítás, • hulladék elhelyezése:kezelés, ártalmatlanítás. HEFOP 3.3.1.

20. 1.1. ábra: Az életút tagolása Forrás: dr. Tóthné dr. Szita Klára: Oktatási segédanyag a Környezetgazdaságtan c. tantárgyhoz, Miskolci egyetem. HEFOP 3.3.1.

21. Az életciklus elemzés fázisai HEFOP 3.3.1.

22. LCA • Az életciklus(út)-elemzéscélja az, hogy a termék (technológia vagy szolgáltatás) egész élete során (azaz a bölcsőtől a sírig) vagy annak egy lépcsőjében leírja, megismerje, megértesse és tudatosítsa, a nyersanyag kitermelésétől a gyártáson és felhasználáson át a használt termék végleges elhelyezéséig a környezeti kapcsolódásokat és a lehetséges környezeti hatásokat, lehetőséget teremtve arra, hogy e hatásokat tudatosan csökkentsék. HEFOP 3.3.1.

23. Az életciklus elemzés fázisai • A hatások meghatározásához figyelembe kell venni az életciklusok fázisait. Ezek közül az alábbiakat célszerű kiemelni: • a gyártási vagy szolgáltatási sorrendben a be- és kimeneteket • az elosztást, szállítást, • az energia felhasználást, termelést (üzemanyag, villamos, hőenergia), • termékek felhasználása, állagmegőrzése, • a folyamatok hulladékai, a termék megsemmisítése, • a használt termékek feldolgozása (újrafeldolgozás, újrahasznosítás, energianyerés), • segédanyagok előállítása, • termelő berendezések gyártása, karbantartása, leszerelése. HEFOP 3.3.1.

24. Életciklus elemzés • Célszerű a rendszert folyamatábrán bemutatni, az egyes modulokra pedig részletes leírást készíteni. • A gyakorlatban az életciklus elemzés elképzelhetetlen jól áttekinthető, részletes folyamatábra nélkül. • A folyamatot alkotó egyes modulok leírásánál ki kell térni arra, hol kezdődik az adott modul, milyen műveleteket, átalakításokat végeznek ebben a fázisban, illetve hol van az adott modul vége. HEFOP 3.3.1.

25. 1.2. ábra: Az életciklus elemzés szakaszai Forrás: ISO14040 szabványcsalád HEFOP 3.3.1.

26. 1.3. ábra: AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS EGY MÓDSZERE Forrás:www.kovet.hu. HEFOP 3.3.1.

27. Életciklus elemzés • Az elemzés folyamatát az 1.3. ábra mutatja. • A folyamatábra, valamint az anyag- és energiamérlegek felállítása után néhány lépésben olyan listát kapunk, ami a termék minden értékelt folyamatának összesített be- és kimeneti anyagáramait tartalmazza. HEFOP 3.3.1.

28. Az LCA leggyakrabban használt típusai • A környezetvédelmet szolgáló élet(út)ciklus elemzés, amely a vizsgált rendszer teljes anyag és energia mérlegét, valamint a környezet és a rendszer kölcsönhatásainak mérlegét tanulmányozza - lényegesen különbözik az üzleti szférában régóta alkalmazott termékéletút elemzéstől, amely egy termék pénzügyi vonatkozásait értékeli, „az ötlet kipattanásától a termék kihalásáig” terjedő időszakban • Az LCA dinamikusan fejlődő értékelési módszer, mellyel bármely, az alapanyagokban vagy a környezeti hatásokban bekövetkező változás ill. bármely újítás vagy felfedezés követhető. HEFOP 3.3.1.

29. Az LCA leggyakrabban használt típusai • A vizsgált rendszer anyag- és energiaigényének, ill. az emisszióknak a meghatározására. • Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül azon pontok megállapítására, ahol a forrásfelhasználás ill. az emissziók legnagyobb mértékűcsökkentését lehet és kell elérni. • A vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak összehasonlítására alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal. • Segítséget nyújt új termékek, folyamatok vagy szolgáltatások fejlesztésében, amennyiben az LCA-t potenciális tervezési eszköznek tekintjük a környezeti minőség fejlesztésére. HEFOP 3.3.1.

30. Az LCA leggyakrabban használt típusai • Ezen pontok alkalmazásával az adott vállalat képes lesz minimalizálni a környezeti felelősségét, kezelni a környezeti kockázatot, növelni a profitot és javítani a szervezet és a termék menedzsmentjét. • Az LCA ezen kívül segít megérteni egy, a terméket, annak csomagolását vagy az eljárást érintő változtatás előnyeit és kockázatait. Utat mutat szabályozatlan környezeti terhek, potenciális környezeti károsodások dokumentálásához és értékeléséhez és segít integrálni ezeket a cég általános környezeti politikájával. • Az alkalmazó vállalat számára új perspektívát mutat és egy olyan megközelítést, amely kombinálható a vállalat már meglévő környezetvédelmi célokkal, környezeti politikával, a szennyezettség ellenőrzéssel és szennyezés-megelőzéssel. HEFOP 3.3.1.

31. LCA tapasztalat • 1996-tól több, mint 30 LCA. • Rendszer elemzés (Mo. hulladékgazdálkodása) • Gyenge pont analízis (a tej és csomagolásai) • Összehasonlító elemzés (csomagolások) • Termék optimálás (gyógyszeripar) • Termékelemzés (élelmiszer, katalizátor) • Szolgáltatás (sokszorosítás, mosoda) • Kommunikációs elemzés (pelenka, kéztörlő) HEFOP 3.3.1.

32. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Környezet, környezettudatosság, környezeti hatás. • Környezettudatos vállalatirányítás és alkalmazott eszközei. • Az életciklus-elemzés (LCA) bevezető alapfogalmai. • Az LCA célja. • Leggyakrabban használt életciklus vizsgálati módszerek. • Az életciklus elemzés fázisai. HEFOP 3.3.1.

33. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Definiálja az életciklus elemzést (LCA)! • Ismertesse, hogy miért van szükség LCA-ra! • Nevezze meg az életciklus vizsgálat leggyakrabban használt típusait! HEFOP 3.3.1.

34. ELŐADÁS Felhasznált források Tankönyvek, jegyzetek: • dr. Tóthné dr. Szita Klára: Oktatási segédanyag a Környezetgazdaságtan c. tantárgyhoz, Miskolci Egyetem, 2000. • Dr. Tóthné dr. Szita Klára: Az életciklus-elemzés kialakulása és fejlődése (2002). • Nádudvari Zoltán: Terméktervezés életciklus-elemzés alapján / Nádudvari Zoltán. - Budapest : OMIKK , 1998. - 56 p. - (Környezetvédelmi füzetek; 0866-6091) • Dr. Tamáska László, Simon Bálint: Az életciklus elemzés alkalmazása a WEEE feldolgozása esetén, prezentáció. • Gray, R.H. - J. Bebbington - D. Walters: Accounting for the Environment (The Greening of Accountancy, Part II), Paul Chapman Publishing Ltd., London, 1993. • Gaál Dezső: A környezeti számvitel, szakdolgozat, Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest, 1998. • Szlávik J.-Valkó L.: Környezetgazdaságtan • Kerekes S.-Kindler J.: Vállalati környezetmenedzsment, BKE, Budapest, 1997. Weboldalak: • www.lca.hu • www.lcacenter.hu • http://www.kovet.hu • http://www.rec.hu/hftf/keretprogram/alapok.html • http://korny10.bke.hu/kornygazd/index.html • http://www.kvvm.hu HEFOP 3.3.1.

35. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:Az életciklus elemzés (LCA) kialakulása, fejlődése • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei:- • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: LCA fogalma, LCA kialakulása, LCA fejlődése. Előadás anyagát készítették: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai docens HEFOP 3.3.1.