210 likes | 321 Views
Az esélyegyenlőségről és a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról. Dr. Jójárt Ágnes Szilvia előadása. A diszkrimináció elleni küzdelem lépcsőfokai. 2003. évi CXXV. törvény ( Ebktv .) és megszületésének körülményei Egyenlő Bánásmód Hatóság felállítása
E N D
Az esélyegyenlőségről és a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról Dr. Jójárt Ágnes Szilvia előadása
A diszkrimináció elleni küzdelem lépcsőfokai • 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és megszületésének körülményei • Egyenlő Bánásmód Hatóság felállítása • TÁMOP 5.5.5. projekt-referensi hálózat kialakítása
Egyenlő bánásmód követelménye • Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
Kire vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye? • A törvény az egyenlő bánásmód megtartására kötelezettek körét kettősen határozza meg. A tág értelemben közfeladatot ellátó szervezetek valamennyi jogviszonyukban kötelesek az egyenlő bánásmód követelményét megtartani, míg a jogszabály olyan jogviszonyokat is meghatároz (lásd következő dia) , amelyek során a törvényben meghatározott fél köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét
Speciális jogviszonyok • Az egyenlő bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani, • a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, • b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz,
c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint • d) a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében
Milyen tilalmazott magatartások vannak? • Avagy mikor sértik meg velem szemben az egyenlő bánásmód követelményét? • Öt jogsértést sorol fel a jogszabály: • Közvetett hátrányos megkülönböztetés • Közvetett hátrányos megkülönböztetés • Zaklatás • Megtorlás • Jogellenes elkülönítés
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés • Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt • a) neme, • b) faji hovatartozása, • c) bőrszíne, • d) nemzetisége, • e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, • f) anyanyelve, • g) fogyatékossága, • h) egészségi állapota, • i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye, • k) családi állapota, • l) anyasága (terhessége) vagy apasága, • m) szexuális irányultsága, • n) nemi identitása, • o) életkora, • p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete, • r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, • s) érdekképviselethez való tartozása, • t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) • miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés • Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.
Zaklatás • Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása
Megtorlás • Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget
Jogellenes elkülönítés • Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a jogszabályban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít
FOGLALKOZTATÁS TERÜLETÉN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK • Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: • a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; • b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; • c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; • d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan;
FOGLALKOZTATÁS TERÜLETÉN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK • e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; • f)55a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; • g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; • h) az előmeneteli rendszerben; • i)56a kártérítési, illetve a fegyelmi felelősség érvényesítése során, valamint • j)57a munkavállalók szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását és a gyermek gondozására fordítható idő növelését elősegítő szülői szabadság kérelmezésével, illetve igénybevételével összefüggésben.
Mit tehetek, ha engem jogsérelem ér? • MINDENKÉPPEN KÉRJÜK KI SZAKEMBER TANÁCSÁT! • Dr. Jójárt Ágnes Egyenlő bánásmód referens • Ügyfélfogadási helyszínek, időpontok:www.egyenlobanasmod.hu • Tel: 30/5198838 • Jojart.agnes@t-email.hu • Díjmentes tanácsadás, teljes titoktartás mellett!!!
SZEMEZGETÉS A HATÓSÁG ESETJOGÁBÓL • Egyéb helyzetnek minősül a kölcsönzött munkavállaló helyzete • A munkáltató abban az esetben is marasztalható, ha nem tesz semmit a zaklatás megszüntetése érdekében (szexuális irányultság miatti zaklatás) • Egészségügyi állapot miatti diszkrimináció az egészségügyi ellátások terén
Speciális étkezési szükségletű gyermekek ellátásáról az oktatási intézmény köteles gondoskodni (közvetlen hátrányos megkülönböztetés) • Nemi diszkrimináció a bérezés területén, az összehasonlítható helyzet fogalma • Közlekedés terén diszkrimináció: elektromos mopeddel történő utazás kizárása
Jelnyelvi tolmács biztosítási kötelezettség a munkaügyi központban