Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás

1. Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 6. Előadás A szervezeti kultúra és a kormányzás kérdései

2. A vállalati válságok ( Enron, a World Com és a Parmalat) okai: A későbbi elemzés szerint a legsúlyosabbnak, és a végső összeomlást előidézőnek a: • Nem megfelelően működő igazgatóságot, • A felelőtlenségre ösztönző vállalati kultúrát, • A megfelelő etikai hiánya • A kockázatok alábecsülését, és • A „főnökök” minden áron való kiszolgálása. Mindezek olyan stratégiai hibákhoz vezet, mint túlzott bizalom a felvásárlási döntéseknél, rosszul felmért szinergia, és globalizáció helytelen megítélése, rosszul vezérelt vertikális integráció.

3. Az általános tapasztalat A kultúra szerepe akkor kerül elő, amikor egy szervezet már hatékonyan működik mint gépezet, vagyis meg van szervezve, Ilyenkor válik világosság, hogy a szervezet integrációjához többre van szükség, mint pusztán szabályokra és bürokratikus ellenőrzésre, Kiderült, - miként a társadalmaknak – a szervezetnek is van kultúrája, amely tereli az emberek viselkedését, csak az a kérdés, megfelelő-e? Az, hogy megfelelő-e, attól függ, hatékonyan támogatja-e azt, amiben a vezetés/tulajdonos hisz, és amit el akar érni.

4. A kultúra lehetséges rétegei: • Civilizációs és/vagy vallási szint, • Nemzeti szint, és /vagy etnikai szint, • Regionális és/vagy nyelvi hovatartozás szintje, • Nemektől függő szint (férfi/női szerepek), • A generációk szintje (életkor szerinti különbségek) • A társadalmi osztályok, rétegek szintje (vállalkozó, munkás, paraszt) • Szervezeti szint (üzleti, vagy foglalkozási csoport szerinti különbségek) • Egyedi szerveződési szint

5. S. D. Huntington: Culture Matters (How Values Shape Human Progress) 2000 • Mi a kapcsolat a globális rendszerben érvényes és működő értékek, és azon kulturális beállítódás között, ami az emberek „mozgatja”? • Mi a kapcsolat a kultúra (értékek) és a fejlődés (illetve a haladás) között? • Mi a kapcsolat a kultúra (értékek, beállítódás) és a társadalmi intézmények között? • Hogyan történik a kultúra átadása, és miként történik a kultúra átvétele, és megváltoztatása? • Mérhetővé tehetők-e az értékek, és ennek alapján a követett kulturális normák? • Adható-e bármi tanács társadalmaknak, és közösségeknek átvegyenek-e, vagy ellenálljanak-e a kulturális értékek átvételének?

6. A kultúra fontossá válásának tényezői • A vitatott kapcsolat a kulturális értékek és a haladás között, • Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa, • A geográfia és kultúra összefüggése, • A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat, • A kulturális változás esélye, módja, és korlátai

7. 1. A kulturális értékek és a haladás közötti kapcsolat Vannak tudományágak, amelyek jobbára kételkednek a kultúra és a haladás közvetlen kapcsolatában, A közgazdászok pl. feltételezik, hogy a megfelelő gazdaságpolitika bármely kultúrában a kívánatos eredményre vezet. Ugyanakkor sok példa van arra, hogy ugyanabban a gazdasági környezetben (társadalomban) a különböző kultúra különbözőképpen sikeres, Az antropológusok között viszont a kulturális relativizmus volt az uralkodó nézet, amely elutasítja más kultúrák megítélését. Eszerint bármely közösség kultúrája – definíció szerint – harmonikus, adaptív, és a konfliktus és a zavar csak más kultúrák befolyásának következményeképpen lép fel, Az elmúlt években megerősödött a kultúra és az intézmények közötti szoros kapcsolat elfogadása, és ezzel a kultúra és a társadalmi fejlődés szoros kapcsolatának ténye

8. F. Fukuyama: A bizalom Alapjában a kultúra – intézmények - határozza meg az egyes társadalmak teljesítményét, és az ott élők életesélyeit, és élet-minőségét.

9. Nem az én hibám – NÉH (No es nuesta culpa) • A columbiai bőr kézi-táska ára magas, a minősége alacsony ezért nem volt rá kereslet a New York-i boltokban. Vizsgálat indult az okok felderítésére. • Az exportáló gyártó: NÉH – a kereskedő magasan tartja az árakat • Kereskedő: NÉH – a kormány adókedvezményt ad a bőrgyárnak így azt nem kényszeríti a verseny az ár csökkentésére és a minőség javításra, • Helyi bőrgyár: NÉH – a vágóhídról alacsony minőséget kapunk, mert ők több pénzt kapnak ha húsnak adják el, és ezért nem vigyáznak a minőségre, • Helyi vágóhíd: NÉH – a helyi marhatenyésztőktől gyenge minőséget kapunk, mert ők összebélyegzik az egész bőrt, hogy elejét vegyék, hogy a bandák ellopják a marhákat, • Helyi marhatenyésztők: No es nuesta culpa. Es la culpa de la vaca (a tehén hibája): állandóan a fának dörgölődznek, mert összecsípik őket a bögölyök, és lyukacsos lesz a bőrük.

10. 2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa A „haladás” gyanús szó, azok számára akik a kulturális relativizmust – vagyis azt, hogy minden kultúrának megvan a maga célja, értéke, etikája, amelyet hosszú generációk során fejlesztett tökélyre - vallják. Ebből az következik, hogy az egyik kultúrának nem szabad rákényszerítenie a sajátját másokra, így a „nyugatiaknak” nem szabadna kritizálni pl. nők megkövezését stb. Az ENSZ Emberi jogokról szóló deklarációjában azonban felsorol egy sor – alapvetően a Nyugat fejlődése során elért politikai kulturális vívmányt, amelyet ma mindenki elfogad és követésre méltónak ítél

11. Az alapvető emberi jogok • Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyes biztonsághoz. Az ember léthez hozzátartozik a vélemény, és a nézete hirdetésének szabadsága. • Mindenkinek egyenlőnek kell lenni a törvény előtt, a szabadnak kell lenni bármiféle megkülönböztetéstől, és egyenlő védelmet kell élveznie, • Mindenkinek egyenlő jogai vannak, hogy részt vegyen a közösség kormányzásában, közvetlenül, vagy közvetve azáltal hogy képviselőt választ magának, • Mindenkinek joga van, hogy magának és családjának megfelelő életszínvonalat biztosítson, amely egészséget és jólétet nyújt számukra, • Mindenkinek joga van a képzéshez, és az oktatáshoz

12. 3. A geográfia és kultúra összefüggése, J. Diamond (Háborúk, járványok, technikák) amelyben azzal érvel, hogy a különböző társadalmak közötti fejlettségbeli különbségek jórészt a földrajzi elhelyezkedésből következik, amelyből a gazdaság meghatározott módja adódik. Az egyes társadalmak gazdagságát vagy éppen szegénységét az éghajlat, a természeti források gazdagsága, és a mezőgazdasági vagy ipari termelés lehetőségei alapvetően meghatározzák, Ugyanakkor egy sor jellegzetes példa van arra, hogy egymás mellett élő társadalmak (Haiti és Costa Rica, Észak- és Dél-Korea) meghökkentően különböznek

13. 4. A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat, A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés és a demokrácia alapvetően a társadalmi intézményekkel van kapcsolatban. A jólétet, és a gazdaság versenyképességét támogató legfontosabb társadalmi intézmények: • Magántulajdon, és annak biztonsága, • Jogbiztonság, • A piac és a piaci intézmények, • A demokratikus politikai intézmények, • Adófizetési morál, és a civil kötelességek teljesítésére való hajlandóság, • A hatékonyan működő állam, és korrupció alacsony szintje • A szabálykövetés magas szintje az adott országban, • A konfliktus-kezelésre rendelkezésre álló intézmények. Ezen intézmények „mögött” konkrét kulturális értékek vannak: együttműködési készség, bizalom, szabálykövetés, altruista büntetési hajlandóság, a TFT egyéni stratégia dominanciája

14. 5. A kulturális változás esélye, módja, és korlátai • A kultúrát nem úgy váltja az ember, mint a ruhát. A kultúra megváltoztatása konfliktusos, és nehéz. A kultúra-váltás folyamán alapvetően megváltoznak az emberek kapcsolatai a családban, a házasságban, a kis közösségben, a gazdaságban. • Aki kultúrát vált az úgy érzi hirtelen két közösség közzé került egy légüres térbe, amelyben nehéz létezni. Az egyik még nem fogadta be, a másik meg már „kivetette”, • Mindezt még inkább megnehezíti, hogy szerte a világon, a nagyobb és kisebb közösségekben szinte minden változóban van. A generációk közötti viszonyok, a kis közösségen belüli viszonyok, a bevándorlók új viszonyai stb.

15. A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők 1. A vallás (a modernekben segíti a gazdagodást, az „ellenállóknál” gúzsba köti az egyéni kezdeményezést), 2. Az emberekben való bizalom (a modernekben mindenkire kiterjed, az „ellenállókban” csak a családra terjed ki), 3. A morális alapértékek (három szintje: altruizmus, társadalmi felelősség, jog-érzék), a modernekben egymásra épülnek 4. A gazdagság két koncepciója (a modernekben arra helyeződik a hangsúly ami megszerezhető, az „ellenállókban” arra ami van), 5. A versenyről alkotott nézet (modernek elvárják, és ösztönzik, az „ellenállók” elutasítják, és korlátozzák), 6. A „jövőről” vallott nézetek (csak a most élők a fontosak, vagy – modernek - a jövőbeli generációkra is tekintettel kell lenni), 7. A munka értéke (a modernek a munkát értéket alkotó, és fontos dolognak tartják, az „ellenállók” alacsonyrendűnek, és kényszernek) 8. Az „eretnekségről” vallott nézetek (az örökül kapott igazságok továbbgondolhatók-e, vagy szó szerint ragaszkodni kell azokhoz), 9. Az oktatás jellege („agymosás” vagy „újragondolás”) 10. A hasznosság figyelembe vétele (a „hasznosság” gyanús, vagy – modernek – lényeges mérlegelési szempont)

16. A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők 11. A „kisebb” erények tisztelete (a fejletteknél magasra értékelik az olyanokat mint pontosság, jól elvégzettmunka, takarékosság), 12. Az idő fókusza (múlt, jelen, vagy jövő), 13. A racionalitás hangsúlya (a fejletteknél alapvetően fontos, korábban a grandiozitás a hangsúlyos), 14. A tekintélyek szerepe és alapja (a modern társadalmakban a törvény szabályozza, a „ellenállóknál” a hagyomány, és a vezér) 15. A „világnézet” (a modernekben a világ megváltoztatható, és érdemes változtatni, az „ellenállóknál” felesleges, és káros) 16. Az életről alkotott nézet (a modernekben én alkotom a életemet, az „ellenállóknál” az élet megtörténik velem), 17. Az élet képe (a modernekben az alkotás tere, és magában hordozza jutalmát, az „ellenállóknál” az élet „siralomvölgy”, és csak a túlvilág az érdekes), 18. Az utópia-modell (a modernekben egy állandóan fejlődő, jobbá váló világ, a „ellenállóknál” a beavatkozás csak ront a helyzeten, 19. Az optimizmus természete (a modernekben alapja a saját tett és alkotás, a z ellenállóknál” a szerencse – lásd a mesék üzenete) 20. A demokrácia víziója (a moderneknél a hangsúly a megosztott, és mindenkit megillető hatalmon van, az ellenállóknál a hangsúly a hagyományon, és a tekintélyek abszolút hatalmán van.

17. Miért jelenik meg a kultúra az üzleti szervezetek világában? Mi integrálja a szervezete? • Egy kisvállalkozás esetén): a hatalom. • Egy nagyobb vállalkozásnál): hatalom + az információ (a terv és a célok). • Egy nagyméretű vállalat, Rt esetén: hatalom + terv + kultúra (bármit jelentsen is) A 80-as években válik fontossá ennek az elemzése. Ráébrednek a kutatók, de az üzletei irányítói, hogy van valami ami a hatalmon, és a terveken túlmenően is összetartja és teljesítményre ösztönzi a szervezeteket. Kiderül, hogy éppen úgy mint a társadalomban, az üzlet világában is a kultúra meghatározó teljesítmény-tényező. (Vagyis a szervezetek világában is a „culturematters”)

18. A szervezeti kultúra meghatározásai • „A kultúra, az a mód, ahogyan a dolgokat a szervezetben intézik/teszik” • „A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott hiedelmek és elvárások mintája”. • A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott, és az újonnan belépőknek továbbadott a viselkedést befolyásoló értékek, feltételezések, és gondolkodásmód együttes • A kultúra, a munkával, a fogyasztókkal, az üzleti partnerekkel, az emberekhez és környezethez való viszonnyal kapcsolatos feltételezések, normák, értékek rendszere, és ezek belső összefüggése, mintája.

19. A szervezeti kultúra lényege A vállalati kultúra az adott szervezet által elfogadott alapvető értékek/feltételezések együttese, amelyet • a környezethez való alkalmazkodás, valamint a csoporton belüli konfliktusok és problémák megoldása közben alakítottak ki, • elég hatékonyan működik ahhoz, hogy követésre méltónak ítélje a csoport, és • minden új csoporttagnak, mint a gondolkodás és a viselkedés elfogadható és helyes módját adják át.

20. A szervezeti kultúra szerepe A szervezeti kultúra egy tanulási folyamat eredménye, amely • Részben rejtett és nem racionális, részben formális, és előírt, • A környező társadalom, az életkor, és a szervezeti pozíció által befolyásolt, • Hatékony módja a szervezeti viselkedés befolyásolásának, • A stabilitás érzését nyújtja, és meghatározza a várakozásokat

21. A szervezeti kultúra szintjei A szintek elválasztják egymástól a kultúra „kézzel foghatóságuk”, és tudatosságuk szerint különböző elemeit. • 1. Szint: Kulturális jelentéssel rendelkező, közvetlenül “tapintható”, tárgyi elemek, • 2. Szint: Tudatosan formált viselkedési minták, szabályok, tanítható, de nem „megfogható” elemek, általánosan elfogadott és tudatosult értékek, • 3. Szint: Közös feltételezések, megkérdőjelezhetetlen hiedelmek, érzelmi töltetű, és nem racionális vélekedések, • 4. szint: Nem tudatosult paradigmák.

22. A Ch. HANDY FÉLE KULTÚRA TÍPUSOK

23. Hofstede-féle kultúra-modellek Szimbólumok Örökölt és tanult Hősök Rítusok Személyiség Értékek Tanult Kultúra Örökölt Emberi természet A mentális programozás szintjei A kultúra „hagyma” modellje

24. A Hofstede dimenziók változása 1954 (Inkes-Lewinson) • A tekintélyhez való viszony, • Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás) • A konfliktus-kezelés módja 1974 (Hofstede) • A társadalmi egyenlőtlenség • Egyén és csoport kapcsolata • Férfi és női szerepfelfogás • Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) 1994 (Hofstede) • A társadalmi egyenlőtlenség • Egyén és csoport kapcsolata • Férfi és női szerepfelfogás • Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) • Jövő felé fordulás mértéke (hosszútáv-rövidtáv orientáció)

25. A Hofstede féle kultúra tipológia: Az üzleti viselkedés és a nemzeti kultúrák összefüggése • Individualista beállítódás szemben a kollektivista jelleg • Mire helyezi a társadalom a fő hangsúlyt, az egyéni vagy a közösségi értékekre? • Alacsony hatalmi távolság szemben a nagy hatalmi távolsággal • Milyen mértékben fogadja el az adott társadalom a hatalom egyenlőtlen elosztását a szervezetekben? • Teljesítmény-orientáltság szemben a gondoskodó beállítódással (férfi/női jelleg) • Milyen mértékben tekintik fontosnak a szervezetben a meleg emberi kapcsolatokat, a gondoskodást? • Bizonytalanság tűrés szemben kockázat-kerüléssel • Milyen mértékben ösztönzi a társadalom a kockázatvállalást és tűri a bizonytalanságot? • Rövid-távú orientáció szemben a távlati gondolkodással • Mennyire hangsúlyozza az adott társadalom hosszú távú lemondás és kitartást, vagy ellenkezőleg a jelenben átélt személyes örömök szerepét.

26. A Hofstede-féle értékelemek

27. Nemzetek kulturális értékeinek összehasonlítása

28. A hatalmi távolság A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek (üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen elosztását. A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz teszi lehetővé: • Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? • Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista-konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? • Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak?

29. Individualizmus-kollektivizmus Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége, amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák: mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és közvetlen családjáról. A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe egész életük során védelmet nyújt számukra. Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg megnyilvánuljon az osztály előtt. A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával szólalhatnak meg hangosan az osztályban. „Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes, házasságot kötne-e vele? USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem.

30. Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak, amikor a nemek érzelmi szerepei világosan elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig szerények és gyöngédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek. Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek, amikor a nemek érzelmi szerepei között átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben is elvárás az, hogy szerények, gyengédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de épp így, hogy versengők legyenek, és fáradozzanak a család eltartása érdekében.

31. Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási hajlandóság A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok szükségessége. Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az veszélyes”. A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az érdekes.” Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb kockázatvállalási hajlandóságot

32. Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid táv) A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak – elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és a társadalmi kötelezettség teljesítése. A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági különbségetek. A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis, elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint különbözzenek.

33. A különböző értékek hozzájárulása a versenyelőnyhöz

34. A kultúra és az értékek Minden kultúrában vannak a társadalmi életet meghatározó szabályok, normák, és értékek, amelyeket a társadalom minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el. Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnak nevezik. Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit kell, és mit nem szabad tenni. Normák lehetnek: a, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, b, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy adott viselkedés

35. Inglehart: az értékrendszer-mátrix két alapvető összetevője 1. A hagyományos tekintélyek szemben a szekuláris-racionális értékkel. Ennek a dimenziónak az egyik vége a hagyományos tekintélyeknek (uralkodónak, apának, vallási és a közösségi elől-járónak való engedelmességet, a közösség által elvárt viselkedés betartását, a családi kötelezettségek előre sorolását fejezik ki. A másik vége a racionális hatalom elfogadását, az egyéni teljesítmény fontosságát, a közösségen és a családon belüli egyenlő jogokat hangsúlyozza. 2. Túlélési értékek, szemben a jóléttel, és önmegvalósítás, önkifejezés értékeivel Ennek a dimenzió egyik vége a túlélés alapvető fontosságát érzékelteti, a motivációkban mindent annak való alávetést hangsúlyozza. A másik vége a jólét szerepét, az állandó hiány megszűntét, a kemény munkával szemben a kényelmes élet fontosságát, a kényszerű alkalmazkodás helyett az egyén önkifejezési jogának előtérbe helyezését.

36. Inglehart eredeti értékváltozói A világi-racionális vallási tradicionális értékek: • Mennyire tartja fontosnak életében a vallást? • Mennyire büszke saját nemzetiségére? • Mennyire tartaná jónak, ha növekedne a tekintélyek tisztelete? • Mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást? • Az engedelmességre, vagy a önállóságra nevelés a fontosabb a gyereknevelésben? A túlélés önkifejezés értékei: • Mennyire lehet bízni az emberekben? • Mennyire érzi, hogy sorsát önmaga befolyásolhatja? • Mennyire tartja megengedhetőnek a homoszexualitást? • Írt-e már alá petíciót? • Mennyire tartja fontosnak a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?

37. Az érték-térkép 1980-ben Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió

38. Az értékváltozás tendenciája a 20. században Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió

39. Világ értékek és a vallás illetve a civilizációs összefüggések „Ortodox szláv civilizáció”

40. A 2000-et követő magyar felmérés módosított érték-kategóriái 1. A kritikák ellenére a magyar kutatók a felmérésben úgy gondolták a tradicionális/racionális tengely megfelelően értelmezhető, és ezt megtartották, 2. A túlélés/jólét tengelyt azonban némileg módosították: jobban értelmezhetőnek látták, ha a zárt/nyitott gondolkodás megkülönböztetését használják, 3. Az értelmezéseknél nem egyszerűen országok egymásmellé állítását tették, hanem a világban, és Európán belül azonosítható „civilizációkba” illesztették be az eredményeket, 4. Ezért nem az a fontos, mennyi a szám, hanem az adott ország milyen országok közelében található, illetve a közelében található országok, hol helyezkednek el a értéktérképen, és milyen jellegű az elmozdulás

41. Példák a kultúra tartalmára 1. Szint: Tárgyi elemek Nyakkendő és sötét öltönyt kell hordani A vezetőknek külön parkolóhelyet tartanak fenn, Az igazgatói titkársághoz pihenőszoba és ebédlő tartozik 2. Szint: Viselkedési szabályok Időben kell a munkahelyre érkezni, A fogyasztó kérésére azonnal válaszolni kell, Ha nem fejezted be a munkát, azt otthon is folytatni kell 3. Szint: Értékek és feltételezések Az emberek elvárják, hogy tiszteljék és megbecsüljék őket, Ebben a szervezetben nem az számít mit tettél, hanem hogy kik az ismerőseid 4. Szint: Paradigmák: Az embereket csak a pénz érdekli, Az emberek hajlandók önként is keményen dolgozni, ha értelmét látják

42. A vállalati kultúra három összefüggése különösen fontos a stratégia szempontjából. • iránya (milyen mértékben támogatja az adott kultúra a célok elérését), • átható volta (mennyire fogja át a szervezeti viszonyokat), • erőssége (mennyire fogadják el a szervezet munkatársai).

43. A kultúra és a stratégia kapcsolata • A problémák felismerése kultúra-függő. A nyílt, és együttműködő szervezet hamarabb ismeri fel a problémákat, mint hierarchikus és merev szervezet. • A stratégiában megfogalmazott célok a kialakult kultúra szűrőin keresztül jutnak el az egyénhez. • Ha a megvalósítandó új stratégia nem illeszkedik a meglevő kultúrához, végrehajtása akadályokba ütközhet, esetenként lehetetlenné válhat. • A kultúra - ha illeszkedik a stratégiához, és segíti a környezeti kihívásokra adott választ - egyike lehet a vállalat stratégiai előnyeinek. Ám, ha „ütközik” a meglevő kultúra és az új stratégia, nélkülözhetetlen az összhang megteremtése, akár a létező kultúra megváltoztatása útján.

44. A kulturális „háló” modell

45. Kulturálisan eltérő csoportok vezetése

46. A kultúra váltás során elemzendő kérdések (1): • Milyen hasonlattal és milyen képpel írják le az emberek a szervezetet? • Milyen fizikai benyomást tesznek az alkalmazott tárgyi rendszerek? • Milyen történeteket és legendákat mesélnek az emberek, és ezek milyen üzenetet hordoznak? • Mi az informális társalgás stílusa és tipikus témája? • Milyen fajta (hivatalos és nem hivatalos) hiedelmek és értékek a meghatározók? • Mik a meghatározó normák, a “tedd”-ek és “ne tedd”-ek? • Mik a legfontosabb ceremóniák és rituálék? Mi ezek valóságos szerepe? • Milyen nyelvet használnak a mindennapi társalgásban, milyen zsargont, alkalmaznak?

47. A kultúra váltás során elemzendő kérdések (2): • Milyen tulajdonságok szimbolizálják a szervezet legbefolyásosabb személyeit? • Az un. szubkultúrák (ha léteznek) konfliktusban vannak-e a szervezet alapkultúrájával? • Hogyan büntetnek, és hogyan dicsérnek az adott szervezetben? • Hogyan oszlik el a hatalom a szervezetben? • Lapos vagy magas a szervezeti hierarchia? • Formálisan vagy inkább informálisan szabályozottak a kapcsolatok? • Milyen szimbólumokat használnak a szervezetben? • Milyen hatással vannak ezek a szubkultúrák a szervezet egészére, mi a funkciójuk?

48. A 21. század legfontosabb tapasztalatai • Egy adott – nemzeti, vagy szervezeti - kultúrán belül is nagy különbség van a teljesítmény-orientált, és a kudarcra vezető kultúra között, • Az egyik legfontosabb: a szervezet történelmi fejlődése során kialakított, a szervezeti sikert megalapozó viselkedési modell, • A másik legfontosabb: a szervezet vezetése által tudatosan vagy öntudatlanul kialakított, és folytonosan megerősített karriert megalapozó viselkedés

49. A HATÉKONY ÜZLETI KULTÚRA HÁROM MEGHATÁROZÓ VISELKEDÉSI NORMA-CSOPORTJA • Egyéni teljesítményre vonatkozó normák: hogyan kell viselkednem, amikor magam vagyok és senki sem lát? • Együttműködő viselkedés normái: hogyan kell viselkednem, amikor másokkal működöm együtt? • Innovativitásra vonatkozó norma: miként kell viszonyulnom az újhoz, a szokatlanhoz és a váratlanhoz?

50. TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ NORMÁK • Teljesítményre irányultság: mindig a legjobbat, de mindenképpen másoknál többet kell nyújtanom, kezdeményeznem kell, tökéletesítenem kell magam, • Becsületesség: becsületesnek és átláthatónak lenni mások szemszögéből, őszintének lenni magammal, és szembe nézni a valósággal, • Meritokrácia: Önmagamat és másokat is teljesítmény szerint értékelni, tetteik és azok eredményei/következményei (és nem a szavak) alapján megítélni az embereket.