A pácolás gyakorlati kérdései

1. A pácolás gyakorlati kérdései Molnárné Posch Paula: Felületkezelés a faiparban c. könyve alapján

3. 1. Pácok • A fa rajzolatának takarása nélkül változtatja meg a felület színét • Védelmet nem nyújt • Esztétikai funkció

4. Hárs Amarantfa Merbau Rio paliszander

5. A pácok kiválasztása az elérendő páckép függvénye • Pozitív páckép: a fa szerkezetének eredeti árnyalatkülönbségei nem változnak, a világos és sötét részek egyenlő mértékben színeződnek el • Negatív páckép:az eredeti színárnyalat eltérései ellenkező előjellel jelennek meg • Strukturált (rajzos) páckép: a rajzolat „hangsúlyossá” válik (a pácanyag bőséges felvitelével) • Homogén (egyenletes) páckép: a fa rajzolat egyöntetű elszínezése (kis mennyiségű pác)

6. Pácokkal szemben támasztott általános követelmények: • Fényállóság /fény igénybevétellel szemben mutatott színállandóság • Nedvesítő képesség /pácok felületi feszültsége csökkenthető: - poláros oldószer - vizes rendszereknél szalmiákszesz Egyenletes felszívódást, foltmentességet is biztosít • Vegyi stabilitás /híg savakkal, lúgokkal formaldehiddel, peroxidokkal szembeni ellenállás

7. Pácok csoportosítása a színképzés jellege szerint: • Színezőanyag pácok:kész színeket különféle hordozóanyagokkal juttatunk a felületre. Készültségük szerint porfestékek, vagy színes oldatok. Speciális színezőanyag pác: szubsztrát pácok. Színezőanyagot és elszíneződésre képes adalékot tartalmaz • Kémiai pácok: a szín különböző vegyületek kémiai reakciójának eredménye (általában 2 komponens, csersav és nehéz fém sója). Gyakorlati jelentősége csekély

8. Színezőanyag pácok I. • Kémiai felépítésük és hatásmechanizmusuk szerint lehetnek: 1.Színezékek: oldószerben vagy vízben oldódó színes vegyületek, melyek felszívódva a fa rostjait színezik el. 2.Pigmentek: oldószerben vagy kötőanyagban gyakorlatilag oldhatatlan szerves vagy szervetlen színes vagy nem színes anyagok, melyek a rostok felszínén kötődnek meg.

9. Színezőanyag pácok fő csoportjai: A.) Vizes fapácok A/1. Porpácok (por alakú színezékek) • Mindig színezékek, a rostot festik • Bármely fafajra • Szintetikus színezékek + beszívódást biztosító és konzerváló adalék • Oldás forró vízben gyártói recept alapján A/2. Folyékony pácok (oldott állapotban lévő színezékek • Felhasználásra kész (víz, kötőanyag, oldószer, színezőanyag • Pigment, vagy pigment/színezék kombináció • Bármely fafajra, világos színeknél UV elnyelő adalékkal

10. Színezőanyag pácok fő csoportjai: B.) Oldószeres pácok B/1. Rusztikus pácok • Folyékony,felhasználásra kész • Rövid száradási idő • Szintetikus oldószerrel felhordható színezékek /pigmentek • Fa érdessége alig változik B/2. Szeszpácok (spiritusz pácok) • 96% - os etilalkoholban oldott anilinfestékek • Színezékek,porok, vagy oldatok formájában • jó színezőképesség, gyors száradás, kiváló nedvesítőképesség

11. B.) Oldószeres pácok folyt B/3. Olajpácok • Olajban felvitt színezőanyagok • Rusztikus tölgybútorok, műanyag díszítmények élfóliák színezésére B/4. Lakk pácok • Átmenet a pácok és a színes lakkok között - Gyantaoldatban pigmentek • A szín rétegvastagság függő • Többé kevésbé takarja a rajzolatot B/5. Viaszpácok • Viaszban színezékkel vagy pigmenttel • Kis mértékben felületvédelmet is ad

12. 2. Fehérítő (halványító) anyagok I. • Optikai fehérítés:a felület részleges eltakarása pigmenteket tartalmazó bevonatokkal • A fehérítő hatás rétegvastagság függő • A faanyag rajzolatát bizonyos mértékig elfedi • A fa színe az öregedés során nem változik

13. 2. Fehérítő (halványító) anyagok II. • Kémiai fehérítés: oxidáló vagyredukáló hatású szerekkel és savakkal valósítható meg, a faanyagban lévő színezékek kémiai bontásával • Halványítás 30-35 %-os hidrogénperoxiddal, ammoniumhidroxiddal vagy nátriumhidroxiddal stabilizálva • Oxálsav, citromsav, heresó: forrón 30-35 g/l koncentrációban használhatók, fafajonként eltérő hatás • Redukáló szerek: gyakorlati jelentősége a nátrium- biszulfitnak van, a diófa halványításában

14. Faanyagok pácoláshoz történő előkészítése I: 1. Gyantamentesítés: A gyanta a lakkot és a pácot nem veszi fel, ezért az olyan fákból, melyek természetes állapotukban gyantát tartalmaznak, a gyantát a pácolás előtt el kell távolítani. Az eltávolítás módjai lehetnek: - A gyanta oldása szerves oldószerekkel. E célra metanol (faszesz), etanol (borszesz), aceton vagy széntetraklorid alkalmazható. - A gyanta lúgokkal történő elszappanosítása. E célra higított szalmiákszesz 6 %-os szódaoldat vagy 3 %-os kenőszappanoldat használható.

15. Faanyagok pácoláshoz történő előkészítése II: 2. Tisztító csiszolás: 100-120-as csiszolópapírral, szálirányban. A csiszolásnál elkövetett bármilyen hiba pácolási hibát eredményez. 3. Portalanítás: A pórusokba tömődött vagy felületre tapadt por hangsúlyosan pácolódik. 4. Finom csiszolás: 120-150-es csiszolópapírral. Ezután az előbbiek szerint portalanítás

16. Faanyagok pácoláshoz történő előkészítése III: 5. Vizezés: Csiszolt puhafák vizes pácokkal történő színezése előtt végezzük. A víz hatására a benyomódott rostok megdagadnak. Az egyenletes felszívódás érdekében a forró vízhez kb. 10 súlyszázalék konyhasót adagolunk. A felhordandó mennyiség mintegy 50-70 g/m2. Ennél nagyobb mennyiség az alkatrész vetemedéséhez vezethet. 6. Szárítás: A vizezett felület szárítása lehetőleg szobahőmérsékleten vagy szárítóalagútban alacsony hőmérsékleten, nagy légmennyiség alkalmazásával történjen. 7. Finom csiszolás: A vizezés után felhúzott szálakat 150-180-as csiszolópapírral távolítjuk el. 8.Portalanítás

17. Pácolás műveletei • A pácszíneket színminták alapján határozzák meg. • Pácolás technológiája: • Pácanyagok előkészítése • Próbapácolás • Pácolás fő műveletei: felvitel oszlatás (beszívódás fokozása) pácfelesleg eltávolítása szárítás

18. Pácfelhordási módok: • Szórás • Egyenletes bőséges felvitel • Szórógépek, szóróautomaták • Ködporlasztás – antikoló hatású lakkpácok felvitelére 2.Mártás • Vázszerkezetek, tömegcikkek pácolására 3. Hengeres pácfelvitel • A leggyakoribb gépi módszer • Gumiborítású felhordóhenger, oszlató kefe, lehúzó szerkezet (4. Kézi: Ecset, szivacs)

19. Egyéb pácolási eljárások I. • Felületek füstölése A végre hajtása a következő: Egy akkora szerkezetre (pl. láda) van szükségünk, amelyben a pácolandó tárgy elfér. Jól zárható kell, hogy legyen. Ebbe helyezzük a pácolandó tárgyat, amely alá lapos edénybe szalmiákszeszt öntünk. Ez gőzölögni fog (füstölés!), és addig hagyjuk ebben az ammónia párában, amíg a fa a kívánt sötétebb színt megkapja. Ez általában 12-24 óra. Csersav tartalmú fák (tölgy, mahagóni) pácolására alkalmas.

20. Egyéb pácolási eljárások II. • A likacsok külön színezése Gyűrűs likacsú, nagy edényű fáknál alkalmazható. Többféle módon alkalmazható, de a legcélszerűbb eljárás a következő: A faanyagot lecsiszoljuk, pácoljuk majd a likacsok színezésére szolgáló pácport terpentines fatömítővel péppé keverjük, és a likacsokba nyomkodjuk. Ezt követően újra csiszoljuk, majd politúrozzuk. Előnye az eljárásnak, hogy a likacsok egy lépésben színezve és tömítve lesznek.

21. Természetes festőanyagokI.(Ipari körülmények között ma már nem használják, szinte kizárólag csak a restaurátorok.) • A vörösfa (Vörös szantálfa, és a Fernambukfa): faforgács és fapor formájában volt kapható. A szantálfa festőanyaga a szantalin, szódaoldattal főzve ibolyaszínű, alkoholban vérvörösen oldódik. 2. A kékfa (Campeche-fa): por és forgács formájában volt kapható.Fája vörös színű, de vizes főzetével a fát bevonva, a sósav azt még pirosabbá, a timsó ibolyaszínűvé, az ólomcukor kékké, a csersav feketévé teszi. 3. Az indigó bokor leveinek festőanyagát kénsavban feloldották, így egy sötétkék színű erős festőképességű anyagot nyertek. 4. Katechu: festésre igen alkalmas, valamennyi közép-európai fát egy, a diófáéhoz hasonló színre festi, a felület vízálló lesz

22. Természetes festőanyagokII. 5. Gubacs: akkor jön létre, amikor a gubacsdarázs petéjét egy fejlődő tölgyfarügybe rakja. A lárva körül kialakuló lágy, halványzöld almaszerű kitüremkedést nevezzük gubacsnak. Ha a lárva rovarrá fejlődött, lyukat fúrt a gubacson, és távozott: a visszamaradt kemény héj igen gazdag tannin-és gubacssavakban. A legjobb volt a szíriai Aleppóból importált gubacs, mely közel 70 %-ban tannint (csersavat) tartalmazott. A tiszta csersav színtelen, fénylő por, amely a levegőn gyorsan megsárgul és meleg vízben igen könnyen oldódik. Levegőn megbarnul, fémsókkal fekete anyagot képez. Tölgyfagubacs

23. Természetes festőanyagokIII. 6.Alkanna: a Földközi tenger partvidékén élő növény gyökereinek festőanyaga, amely alkoholban és olajokban piros színben oldódik, alkáliákban pedig kéken. 7. Kurkuma: Kelet- Indiában élő növény (indiai sáfránynak is nevezik) gyökerének őrölt pora. Alkoholban könnyen, vízben nehezen oldódik, élénksárga színű, kevéssé fényálló.