A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

1. A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

2. Általános szabályok • A vadászat nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajokat, és azok élőhelyét • A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. • Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni. • Tilos a búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. (Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység.) • Tilos a madarak fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása.( A vadászati hatóság a tilalom alól felmentést adhat, amennyiben a vadállomány védelme, valamint a vadkárok megelőzése ezt különösen indokolttá teszi.)

3. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával. • A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. • A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja, vagy elejtheti • a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve • fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. • Kivételt képeznek a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyák, valamint a vakvezető kutyák.

4. A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai • A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni. • A jogosult köteles vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése.(pl:etetés, itatás) • A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek. A beteg állatott haladéktalanul, el kell ejteni, azt jelenteni, és az illetékes állatorvosnak bemutatni.

5. A fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást,a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni. • A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával vadgazdálkodási, a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel. (A védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.) • Vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.

6. A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illőmódon, természetes anyagból kell készíteni. • Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét. • Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászati célú telepítését a vadászati hatóság engedélyezheti. • Nagyvad esetében akkor is után kell keresni, ha találatra utaló jelek nincsenek. A sebzett vad keresését addig kell folytatni, amíg annak megtalálására esély van.

7. Élő vad befogása esetén a be fogót legalább huszonnégy óránként ellenőrizni kell. Az éjszaka is működő csapdát napkeltekor kell ellenőrizni. A be fogott vadat a lehető legrövidebb idő alatt el kell távolítani a be fogóból. • A vizes élőhelyek és azok közelében az ólom sörét használata tilos. • Apró vadat sörétel(2-4.5mm), nagy vadat golyós vadász lőfegyverrel lehet elejteni. Vaddisznót, nyestkutsát, rókát, borzot, mosómedvét, aranysakált sörétesből kilőhető golyóval is.

8. Vadászati tilalmak • A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni: • vadászati tilalmi időben • vadászati kíméleti területen • tiltott vadászati módon • tiltott vadászati eszközzel • vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.

9. Vadászati idény és vadászati tilalmi idő • A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, mely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét. A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg. • Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell (a továbbiakban együtt: vadászati tilalmi idő).

10. A vadászati hatóság hivatalból vagy kérelemre eltéréseket rendelhet el: • a vad védelmében • erdészeti és a növényi kultúrák védelmében • mesterséges vizek halállományának védelmében • járványveszély esetén • és a vad által okozott folyamatos károsítás megelőzése érdekében • tudományos, oktatási és kutatási célból • túlszaporodása esetén • Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát - az oltalom feloldása után - a természetvédelmi hatóság engedélyezi.

11. Vadászati kíméleti terület • A vadászati hatóság a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti területnek (ahol a tilalom feloldásáig tilos vadászni) minősítheti • amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható; • a vízivad fészkelésének és vonulásának területén • a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére. • az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek nyilvánítható a település környezetének meghatározott része. • Amennyiben a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.

12. Tiltott vadászati módok • A vadat tilos a tiltott csapdázási módszerrekel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.(A vadászati hatóság a szelektív mérgek használatát engedélyezheti). • Légi járműből, mozgásban lévő motoros járműből, továbbá az 5Km/h haladást meghaladó vizijárműből. • Vízivad vadászatának kivételével lesgödörből, vizijárműröl. • Fényszóró engedély nélküli használatával. • Gím, dám, muflon, őz esetében a hajtóvadászat. • Falkavadászat. • Vaddisznó róka kivételével az éjszakai vadászat.

13. Vadászati eszközök • Vadat csak vadászati célra engedélyezett vadászlőfegyverrel lehet elejteni, ami legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú. • Gím-, dámszarvas, muflonra való vadászat esetében a 2500J őz esetben az 1000J-t meghaladó csőtorkolati energiát meghaladó vadászlőszer. • Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni. • Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott csapdázási módszerrel lehet. • Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre képesített vadász használhat.

14. A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. • A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni. • A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során százhúsz joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós, vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.

15. Tiltott vadászati eszközök • Tiltott vadászati eszköznek minősül: • a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző; • a számszeríj; • az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző; • a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; • a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver;

16. önműködő és öntöltő golyós lőfegyver • öntöltő sörétes lőfegyver amelyben egyidejűleg háromnál több lőszer van elhelyezve • elektronikus optikai eszköz • a vad megtévesztésére alkalmas elektromos akusztikai eszköz • mesterséges szaganyag • megcsonkított élő csali állat • a hurok, horog, madárlép, verem; • a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.

17. A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS VADGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATRENDSZERE • Szükséges megvizsgálni az ellentétek természetét és értékelni kell kibékíthetetlenségének valós vagy valótlan voltát. • Előfordulhat, hogy a kibékíthetetlen ellentétek egy közös helyzetmegoldási szándék alapján – olykor hosszas -, tárgyalással rendezhetők, de az sem tragédia, ha a két szakterület különbözőségéből adódóan az ellentétek egy része fennmarad. Ebben az esetben azonban folyamatos, válságkezelő megoldást kell kidolgozni a konfliktusok megelőzésére, illetve kiszélesedésének megakadályozására. • Az érdekazonosságok ugyanakkor erősíthetik a kapcsot a két szakterület, hatóságai és társadalmi bázisa között, aminek hatékonyságát közös fellépéssel erősíteni lehet, s a közös célok érdekében kifejtett munka közös eredményei mindenképpen erősítik a bizalmat a másik fél iránt. Melyek tehát az érdekellentétek és érdekazonosságok?

18. Érdekellentétek • Fajok védetté nyilvánítása illetve egyes fajok védettségi listán való (szükségtelen) tartása • A vissza-, vagy betelepülő állatfajok megítélése. • A korábban betelepített vadfajok – elsősorban a muflon -, megítélése. • A vadállomány nagyságának/sűrűségének hatására az élőhelyekben okozott kár elfogadása vagy elutasítása. • A vadetetéssel járó flóraszennyezés kérdése védett területeken. • A nagy tömegű apróvad kibocsátás ökológiai és etológiai hatásainak eltérő megítélése. • A vadászat zavaró hatásainak megítélése (zaj, taposás, zavarás, szemetelés) • A mediterrán vadászati kultúrájú külföldi vadászok vadászata.

19. Érdekazonosságok • A jogszabályalkotás és a végrehajtás összhangjának megteremtése és fenntartása. • Egységes és párhuzamos szervezeti felépítés. • A korszerű természetismereti tudatformálás • Környezetbarát ipar és mezőgazdaság kialakítása • hulladékmentes termelés támogatása • A mezőgazdaság túlzott vegyszerhasználatának visszaszorítása • Általában az iparszerű technológiák (túlzott gépesítés) csökkentése • A diverz táj és élőhely-szerkezet megtartása vagy visszaállítása • A tagosítás, a táblásítás eltúlzott mértékének az elutasítása • A monokultúrás termesztés helyett vetésváltás támogatása

20. A mezei fásítások támogatása • A felesleges talajjavítási és vízrendezési munkák elutasítása • Élőhely-rekonstrukciók, átalakítások és kialakítások, azaz az élőhely-gazdálkodás támogatása • A tűzvédelem biztosítása, a tűzrendészeti hatóság munkájának támogatása • Az állatbetegségek elleni közös fellépés, megelőzés • A vadállat × háziállat kereszteződések elutasítása • Az illegális vadászat (vadorzás) megítélése • A természetellenes viselkedésmintának az elutasítása a tenyésztés folyamatában. • A gyűjtési szenvedély elutasítása • A szabályozatlan turizmus helyett a szervezett öko-turizmus támogatása. • Az alkalmazott zoológiai, vadbiológiai kutatások támogatása.

21. AZ ÉRDEKELLENTÉTEK Tények és megoldási lehetőségek • 1. Fajok védetté nyilvánítása, illetve egyes fajok védettségi listán való (szükségtelen) tartása Tárcaközi állandó bizottság felállítása elismert kutatókból a döntések előkészítésére (lásd később). • 2. A vissza-, vagy betelepülő állatfajok megítélése. Szigorú megkötésekkel – területi hatóságok felügyelete mellett-, farkas gazdálkodás bevezetése, igazodva a határunk túloldalán folytatott szlovák gazdálkodás gyakorlatához. Szükséges lehet a határon átnyúló együttműködés is. A lőtt farkas(ok) kötelező bemutatása, komplex vizsgálata.

22. 3. A korábban betelepített vadfajok – elsősorban a muflon -, megítélése. A természetvédelmi és vadászati elsőfokú hatóságok határozzák meg azokat a területeket, ahol – nyomós természetvédelmi indokkal -, nem tartható muflon. Ezekről a területekről - befogással -, el kell távolítani az állatokat. Célszerű muflonkertek kialakítása az állomány megőrzése érdekében. Mivel a vad az állam tulajdona, ezért az ilyen jellegű vadvédelmi beavatkozás költségének egy részét – érdeke vállalhatónak ítélt mértékéig -, az államnak kell átvállalnia. A többi területen a fenntartható mennyiségű állománnyal kell, hogy gazdálkodjanak a vadgazdák.

23. 4. A vadállomány nagyságának/sűrűségének hatására az élőhelyekben okozott kár elfogadása vagy elutasítása. A természetvédelmi és vadászati elsőfokú hatóságok kötelezettségeiknek megfelelően őrködjenek a fenntartható (és fenntartandó) állománynagyságon/sűrűségen, s azonnali beavatkozással vegyék elejét a későbbi kárvitáknak. • 5. A vadetetéssel járó flóraszennyezés kérdése védett területeken. A természetvédelmi területkezelők és a vadászterület bérlői egyezzenek meg az etetők, szórók elhelyezéséről. Védett területen ez egyébként is jogszabályban előírt megoldás, amelyhez a vadászati elsőfokú hatóságok adjanak meg minden támogatást

24. .6. A nagy tömegű apróvad kibocsátás ökológiai és etológiai hatásainak eltérő megítélése. A tenyésztés és hasznosítás fenntartása mellett törekedni kell a gazdaságilag hatékony, de a természetszerűséget is szem előtt tartó módszerek felkarolására. Különösen nagy gondot kell fordítani az utónevelésre, a kibocsátóhelyek eltartó-képességének növelésére, a természetes búvóhelyek kialakítására. A természetszerű nevelés a környezet előnyeinek kihasználása mellett a magasabb fokú adaptációt is lehetővé teszi. Alternatívaként választható a kibocsátás nélküli gazdálkodás. • 7. A vadászat zavaró hatásainak megítélése A libák éjszakázó helyeiről a vadászat kizárása, kíméleti területek és puffer-zónáik kialakítása. Körültekintő, kíméletes vadászati rend bevezetése, „vadkamrák”, menedékek létesítése. A műanyag hüvelyek összegyűjtése. Mindezeket az intézkedéseket – még ha korlátozásnak is tűnnek a vadászok számára -, elsősorban a vadvédelem és csak másodsorban a természet-védelem érdekei miatt kell foganatosítani. • 8. A mediterrán vadászati kultúrájú külföldi vadászok vadászata. • A hatékony megelőző és felügyeleti munka fokozásával lehet eredményt elérni, kérve a FACE és a nemzeti vadászati szövetségek illetve hatóságok segítségét. E munkában mind az első, mind a másodfokú Vadászati Hatóságnak, mind az Országos Magyar Vadászkamarának, mind a Magyar Vadászati Védegyletnek részt kell vállalnia saját kapcsolatrendszere révén.

25. ÉRDEKAZONOSSÁGOKA vadgazdálkodás által megtett lépésekkel • 1. A korszerű természetismereti tudatformálás E tudatformáló munkában - mivel ez nem hatósági feladat -, igen fontos szerep hárul a társadalmi szervezetekre, a természetvédelem oldaláról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre, a vadászati oldalról pedig a Vadászati Kulturális Egyesületre, az Országos Magyar Vadászati Védegyletre és az Országos Magyar Vadászkamarára.

26. 2. A diverz táj és élőhely-szerkezet megtartása vagy visszaállítása A Programok eredményeinek kölcsönös megismerése, felhasználása, közös Programok tervezése, finanszírozása, azaz megvalósítása. Különösen jó lehetőségeket kínálnak a közös fellépésre a vizi élőhely-gazdálkodás területén felmerülő kérdések. • 3. Az állatbetegségek elleni közös fellépés, megelőzés Az FVM és a KÖM közös Ragadozógazdálkodási Program kidolgozását és működtetését tegye feladatául, megteremtve annak, anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.

27. 4. A szabályozatlan turizmus helyett a szervezett ökoturizmus támogatása. A tisztán természetvédelmi irányultságú zöld turizmus, vagy a vadászati turizmus mellett kifejlesztendő egy olyan ökoturizmus, amely a fajokat komplex módon, környezetükben keresi fel. Külön nyithat a vadgazdálkodás a vadászható fajok foto-, vagy megfigyelő turizmusa felé. Ily módon a vad nemcsak 50.000-60.000 vadász számára jelent majd sokat, de a társadalom széles rétegei is hozzájuthatnak megfigyeléséhez. • 5. Az illegális vadászat (vadorzás) megítélése Hatékony ellenőrzés a vadászterületeken, utakon, határállomásokon, éttermekben, vadkereskedelemmel és értékesítéssel foglalkozó cégeknél. 6. Az alkalmazott zoológiai, vadbiológiai kutatások támogatása.