MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG BÁNTALMAZÁS OKTATÓFILMEK FELDOLGOZÁSÁHOZ Készítette: Jékely Endréné

1. MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG BÁNTALMAZÁS OKTATÓFILMEK FELDOLGOZÁSÁHOZKészítette: Jékely Endréné

2. Vázlat: • Az oktatási segédanyag célja • A téma helye a tantervekben • A téma feldolgozásának jellemzői • Módszerek és eljárások

3. A segédanyag célja az iskolák felé: • Tudatosítani az iskolákkal, hogy a bántalmazás iskolai kezelésében vannak partnerei. • Hozzásegíteni programot befogadó intézményeket ezen a területen kitűzött pedagógia céljai eléréséhez. • Megerősíteni a pedagógusokat abban, hogy kell és érdemes a filmeken megjelenő témákkal foglalkozni.

4. A téma helye a tantervekben • Nat-ban • kerettantervekben • helyi tantervekben

5. A Nat- ban Az iskolai nevelés- oktatás alapvető célja: a kulcskompetenciák fejlesztése. A Nat kulcskompetencia értelmezése: azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

6. A módszertani segédanyag kulcskompetencia területei: Anyanyelvi kommunikáció kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

7. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek és összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A témánkat érintő kiemelt fejlesztési feladatok: • testi és lelki egészség • énkép, önismeret • felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

8. Témánk helye az intézmények helyi tanterveinek órakeretében: Tantárgyakban: biológia és osztályfőnöki órákon. Modulokban: egészségtan, társadalomismeret, etika, médiaismeret, dráma, mozgókép és médiaismeret.

9. Helye a tanórán vagy iskolán kívül • Szakkörökben, • diák-önkormányzati programokon, • tantárgyközi feldolgozásában: projektben, • témahéten: tanórák átcsoportosításával, • helyi civil szervezetek, közösségi szerveződések, ifjúsági klubok által működtetett programokon.

10. A módszertani segédanyag jellemzői: • nem óravázlatok, hiszen azt csakis a pedagógus készítheti egy tanulócsoportra, • tartalma és módszerei lehetővé teszik a pedagógus teljes szabadságát, • a feldolgozás alapja minden esetben az oktatófilm.

11. Felépítése: A pedagógus agyaga: • a témakör helye az oktatásban, • nevelési-oktatási célok megjelölése, • a bántalmazás bevezető modulja, • a témák célmegjelölése, • a témák modulos feldolgozása. A tanulók munkaanyaga: - a modulok tanulói tevékenységeit, feladatait tartalmazzák.

12. A modulos feldolgozás indokai • általuk jól láthatók a témák részcéljai, • alkalmazkodnak a tanulócsoport jellemzőihez, • alkalmazkodnak az iskola szűk időkereteihez, • más tanórai, tanórán kívüli, esetleg iskolán kívüli programokba illeszthetők.

13. A modulok szerkezete a foglakozások leírását három mezőre osztottam: • a Mit?- ben a célok és fejlesztendő területek, • a Mivel?-ben a tevékenységek, feladatok, • a Hogyan? - ban a módszerek, eljárások, munkaformák és a feldolgozás más megjegyzései találhatók.

14. Milyen célokkal állítottuk össze a módszertani segédanyagot? segíteni gyereket bántalmazás felismerésében, önismeretét és a csoportismeretét fejlesztve segíteni a bántalmazás okainak megértésében, megfogalmazásában, segítségkérésre és segítségadásra bátorítani.

15. Az ezeket szolgáló a feladatok: Felismertetés: általában zárt végű, általában többválasztásos írásbeli, képelemzésen alapuló egyéni szóbeli és írásbeli feladatok. Ok-feltárás és megfogalmazás: többválasztásos zárt és nyílt írásbeli, ok-okozati összefüggésen alapuló, időrendet követő történetalkotást és összehasonlítást kívánó egyéni és csoportos feladatok. Segítségkérés: általában egyválasztásos zárt és nyílt írásbeli és szóbeli feladatok.

16. A feladatokhoz kapcsolódó általános tudnivalók A tanári és tanulói anyag is tartalmazza valamennyit. • a pedagógus anyagában dőlt betűvel különböztetjük meg • minden feladat, tanulói tevékenység közös értékeléssel zárul függetlenül a munkaformától • a nyert adatok alkalmasak egyszerű következtetések levonására • a feldolgozáshoz időt kell hagyni, ami mindig több, mint amit a pedagógus gondol.

17. Módszerek, szervezési módok, munkaformáka Hogyan? mező tartalmai: • az oktatási stratégiák értelmezésével /célközpontú, szabályozáselméleti/ nem foglalkoznék részletesebben, a tanulásszervezés szempontjából komplex metodika, • módszer: a tanár és tanuló együttes tevékenysége • az oktatás - folyamat, nehezen megállapítható, hol van az egyik módszer vége, és hol kezdődik a másik, a hogyan mezőben a domináló munkaformákat és módszereket jelölöm.

18. A fent ismertetett nevelési-oktatási céljaim eléréséhez a következő módszereket alkalmaztam: • megbeszélés- a következtetések közös levonásánál • vita- az eltérő tanulói vélemények ütköztetésénél • kooperatív módszer – csoport és páros munkák esetén • szerepjáték • írásbeli kikérdezés- a gyerek egyéni véleményének megismeréséhez • ajánlásban:projekt

19. Részletesebben kettővel szeretnék foglalkozni: Első: a kutatásmódszertanból származó egyéni írásbeli kikérdezés módszere, ahol • nyílt kérdéseket • zárt kérdések közül rangsorolást igénylőt, választást igénylőt, intenzitáskérdést alkalmaztam.

20. A módszer előnye: • tanulói aktivitásra serkent • a munka jól irányítható • ismeretek, vélemények, attitűdök feltárására alkalmas • mindenki véleménye megjelenik • a levonható egyszerű, gyakoriságon alapuló következtetések támpontot adhatnak a további munkához.

21. Hátránya: • előkészítő munkát igényel • az értékelés időigényes • a zárt kérdések értékelése azonnal alkalmas következtetések levonására • a nyílt válaszok értékelése izgalmas, de lehet, hogy tartalomelemzést kíván.

22. A másik módszer: kooperatív:csoportban végzett tanulói tevékenység Előnye: • fejleszti a témánk szempontjából fontos szociális és együttműködési képességeket, • alkalmas a témánk szempontjából szintén fontos előzetes tanulói tudás összegyűjtésére, és olyan állásfoglalások megfogalmazására, melyet az egyén nem szívesen vállal, • szeretik a gyerekek, és aktivizálja őket.

23. Hátránya: • gondot jelenthet a csoport összeállítása • a csoportalakítás szempontjai attól függenek, hogy milyen oktatási célt szolgálnak - a mi céljaink szempontjából ennek nincs különös jelentősége: lehet önkéntes alapú, más órákon alkalmazott vegyes csoport. • a csoportvezető személye is nehézséget jelenthet - a mi esetünkben bárki lehet, akit a csoport kijelöl. • felborítja a terem rendjét, és zajjal jár.

24. Munkaformák, szervezési módok a Hogyan? mezőben • a munkaforma elnevezés a tanuló felőli, a szervezési mód a pedagógus felőli megjelölés. • a módszertani segédanyagban alkalmazottak: egyéni, frontális, páros és csoportmunka. Ebben a feldolgozásban az egyéni és csoportmunka dominál, ez talán elősegíti a Bántalmazás témájának iskolai feldolgozását.

25. Felhasznált irodalom Dr. Buda Mária(2005): Tehetünk ellene? Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest, 2005. Falus Iván( szerk.)(2000): Bevezetés a pedagógia kutatás módszereibe Budapest, 2000. Falus Iván( szerk.)(1998): Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998. Ollé János - Szivák Judit (2006): Mód-Szer-Tár Okker Kiadó Budapest, 2006. N. Kollár Katalin - Szabó Éva ( szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak Osiris Kiadó Budapest,2004.