Általános munkaerő-piaci probléma

1. Frey MáriaAz alkalmi munkavállalás munkaerő-piaci szerepe, perspektíváiNemzetközi tapasztalatok- hazai tanulságok2008. március 26.

2. Általános munkaerő-piaci probléma • A magas adók és TB-járulékok miatt nem éri meg legálisan foglalkoztatni személyi és háztartási szolgáltatásokban, továbbá más, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben • Ezek nagy élőmunka-igényessége miatt a termelékenységet meghaladják a munkaerő-költségek • A fogl. bővítése céljából kívánatos bevonni ezeket a tevékenységeket a szervezett m.e.piac keretei közé, mert sok az álláskereső • Ennek megváltoztatására: új kezdeményezések • Példa: Belgium, Németország

3. Belgium Indulás: 1994 • Minden településen: helyi foglalkoztatási ügynökségek • Funkciója: összehozni a tartós munkanélkülieket a házkörüli szolgáltatások iránti kereslettel • Jogi forma: nonprofit szervezet, élén a helyi politikusokból és szociális partnerekből álló igazgatótanáccsal

4. Lényege: Magánszemélyeknek, költségvetési intézményeknek, iskoláknak és a mezőgazdasági cégeknek megengedik, hogy szolgáltatási csekket vásároljanak. 1 csekk=7,45 euro=1 munkaóra díja.

5. Eljárási rend • Felhasználó bejelenti munkaerő-igényét az ügynökségnek, ahol keresnek számára a nyilvántartásukban munkáskezet. • Munkavállalónak a munkáltató utalvánnyal fizet. • Díjazott az ügynökségnél váltja be a szolgáltatási csekket. • Értéke: 4.10 euro/óra (az utalvány eladási és beváltási ára közti különbözet rezsiköltség+TB-járulék.) • Időkorlát: maximum 45 óra havonta.

6. Részvevők köre: • 45 éven felüli munkanélküli, legalább 6 hónapja állástalanul • Minimális szociális jövedelemben részesülők Az érintettek az alkalmi munkáért járó munkadíjban a támogatás folyósítása mellett részesülnek!

7. Tevékenységek magánháztartásoknak: • Otthoni segítség bármilyen házimunkához. • Gyerek, vagy idős, beteg hozzátartozó felügyelete. • Kisebb kerti munkák. Helyi önkormányzatoknak, nonprofit szervezeteknek, iskoláknak: Minden munka, amire a közösségnek szüksége van, de a piaci szereplők nem elégítik ki. Mezőgazdaságban: szezonális munkák.

8. Eredmények: • 1994-2003. között 37 millió eladott csekk; kétharmada magánháztartásoknak. • Az elvégzett munkák 44%-át korábban feketén végezték. • De: a munkaerő-piaci reintegrációs szempontjából nem volt sikeres. • Ezért: 2004-től a magánháztartásoknak végzett tevékenységeket átemelték a szolgáltatási utalvány rendszerbe.

9. Cél: Szolgáltatási utalvánnyal 2007-ig 25 ezer legális állást teremteni a magánháztartásokban Bevezetés: 2003. május Eredmény: 2006. végére a duplája teljesítve

10. Német példa: minijob 1999-ig: • havi 630 DM-ig és heti 15 óráig TB-mentesen dolgozhatott a munkavállaló • a munkáltató fizetési kötelezettsége: 23% átalányadó • önálló biztosítotti védelmet nem jelentett • ezért: azoknak érte meg, akik biztosítottnak minősültek (tanuló, nyugdíjas, , járadékos, hozzátartozó) de kombinálni lehetett főállással is.

11. A 90-es évek végére: hihetetlenül elterjedt: • 6,5 millióan éltek vele; az étkeztetés és takarítás területén az állások 60-70%-a minijob volt • TB-kasszák és a normál állások veszélyeztetése miatt korlátozni kellett.

12. Hartz-Bizottság javaslata alapján 2002-ben a minijob 3 típusát vezették be. Ezek egyike: Minijob a háztartási szektorban • Ezen a területen 1,2-2,9 millióan dolgoztak bejelentés nélkül, cél: ezeknek az állásoknak a kifehérítése • Jövedelemhatár: 500 euro/hó; időkorlát nincs

13. Közterhek • Munkáltatónak – amennyiben magánháztartás – 12% közterhet kell fizetni (5%-ot NYB-nak, 5%-ot EüB-nak, 2% átalányadót). • A befizetési kötelezettségnek egyszerűsített eljárással (csekken) lehet eleget tenni. • Munkavállalónak adó- és köztehermentes, ugyanakkor a jogszerző időn túl nem biztosít TB-védettséget

14. Egyéb foglalkoztatónál • Nem magánháztartás munkáltató esetén a kereseti határ 400 euro/hó; • A munkáltatói közteher 23% (12% nyugdíj-járulék, 11% egészség-biztosítási járulék, 2% átalányadó). • Időkorlát: 1 éven belül maximum 2 hó, ill. 50 munkanap

15. Mindkét területen érvényes szabályok • Minijob-Zentrale intézi az adminisztrációt • Elektronikus bejelentési kötelezettség minden munkáltatótól (2006-tól) • Fekete munka esetén szigorú büntetés, a magánháztartásoknak is (TB jogszabály 5 ezer euróig, adójogszabály 25 ezer euróig határozza meg a pénzbüntetést)

16. Hazai kezdeményezések • 1997: AM-könyv • Célja: háztartások munkáltatóvá válásának adminisztrációmentes engedélyezése • Lényege: AM-könyvvel a rövidített időtartamú, alkalomszerű munka is munkaviszonynak minősül. A munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra és munkanélküli ellátásra szerez jogot • Eszköze: közteherjegy

17. Bevezetésének indokai: • Feketemunka legalizálása • Háztartási és egyéb alkalmi munkák bekapcsolása a szervezett munkaerőpiac keretei közé • Munkanélküliek, inaktívak legális munkavégzési lehetőséghez juttatása • Munkáltatók ad-hoc igényeinek kielégítése

18. Rövid fejlődéstörténet • Eredeti munkáltatói kör: magánháztartások, őstermelők, egyéni vállalkozók • Nem terjedt: 1997-99 között: 11 ezer könyv • Fő ok: a munkadíjjal szinte azonos köz-teherjegy (drága!) • 2000: munkáltatói kör kiterjesztése a teljes verseny- és közszférára, nagyjából változatlan mértékű közteherjegy mellett

19. 2002. november: közteherjegy értékének megfelezése • További 50% kedvezmény regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén • 2005.november: a ledolgozható idő 200 napra hosszabbodott • Közteherjegy 75%-a leírható az SZJA-ból magánháztatásokban végzett munkáknál • Hatás: 2003-tól évente megduplázódott a kiváltott AM-könyvek száma (ma már 650 ezer körüli a számuk) • AM-könyvvel kb. 300 ezren dolgoznak kisebb-nagyobb rendszerességgel (átlag 20 napot)

20. Következmény • Sokkal olcsóbb lett,mint a munkaviszonyban történő foglalkoztatás • AM-könyvvel: 3000Ft+900 Ft közteher x 20 munkanap = 78000 Ft/hó • Ugyanez munkaviszonyban: 69000 Ft + 24030Ft TB= 93030/hó • Különbözet: 15030 Ft havonta • Emiatt: időszakos, szezonális munkaviszonyok átváltása AM-könyves foglalkoztatásra

21. Visszaélések • Munkaviszony megszüntetése, majd AM-könyves továbbfoglalkoztatás járadék-folyósítás mellett • RSZS-ben részesülőket visszatartja a munkavállalástól (a segély mellett engedélyezett AM-könyves foglalkoztatás jóval nagyobb jövedelmet biztosít, mint amennyi ennek a körnek a nettó keresete lehet) • Óriási teher az ÁFSZ-en • Nem hatásos a feketemunkával szemben („A több, legfeljebb 5 napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegyet az utolsó napon kell beragasztani”)

22. A magyar szabályok eltérése a nemzetközi gyakorlattól • Külföldön jobbára csak melléktevékenységként, nálunk főtevékenységként is • Nálunk sokkal szélesebb a munkáltatói kör • Mi több jogosultságot biztosítunk • Külföldön külön központ intézi az adminisztrációt, nálunk az ÁFSZ • Másutt már elektronikus nyilvántartás, nálunk manuális

23. Lesznek változások! • Szűkül a munkáltatói kör (háztartások, kiemelt közhasznú szervezetek, mg. szezonmunka) • Kedvezményt csak ezek vehetnek igénybe • Többi munkáltató: a munkaviszonnyal azonos feltételek mellett • APEH, mint adminisztrációs központ • Elektronikus nyilvántartás

24. Miben rejlik az AM-könyves foglalkoztatás perspektívája? Lisszaboni Stratégia • A munka és családi élet összehangolása • A helyi közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése • Munkalehetőség az alacsony képzettségűeknek és a tartósan munka nélkül lévő embereknek • A nem regisztrált munkavégzés visszaszorítása – ésszerű árakkal

25. Miért kell közvetítő intézményrendszer a keresleti/kínálati oldal összehangolására? • Ez a piac nincs megszervezve (ÁFSZ nem tartja nyilván ezeket a munkákat, ezeket fel sem ajánlhatja) • A tevékenységből adódóan kell a bizalmi kapcsolat • Ne tekintsék cselédmunkának • Garancia, felelősségvállalás

26. Mi lehet a feladata? • Az alkalmi munkavégzés lehetőségeinek és szabályainak megismertetése, terjesztése • Toborzás a potenciális alkalmi munkavállalók körében • Adabázis kiépítése a munkára jelentkezőkből, különös tekintettel elérhetőségük időbeli kereteire • Piackutatás: az alkalmi munkavállalás iránti kereslet feltárása, regisztrálása • Alkalmi munkaközvetítés lebonyolítása • Információszolgáltatás, beszámolási kötelezettség a megbízó felé

27. Hosszabb távon • Ahhoz, hogy a támogatás lejárta után is fennmaradhasson a közvetítő szervezet, díjbevétel szedése lenne kívánatos – a munkáltatótól • A rendelésállomány stabilizálódása esetén az AM-könyvesek állománybavétele

28. Köszönöm a figyelmet!