390 likes | 484 Views
Adózás – vázlat. Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális határok lebontása Jövedéki adók A közvetlen adók harmonizálása. Bevezetés.
E N D
Adózás – vázlat • Közgazdasági és jogi keretek • Fiskális semlegesség • Adózás és verseny • A közvetett adók harmonizálása • Hozzáadottérték-adó (áfa) • A fiskális határok lebontása • Jövedéki adók • A közvetlen adók harmonizálása
Bevezetés • EGK-szerződés – óvatos: a fiskális semlegesség szabályának bevezetése és nyomon követése • A forgalmi adók harmonizálási lehetőségének vizsgálata • A hazai termelés és a tagállami import egyenlő adózási elbírálása • Nincs tervben a közvetlen adók harmonizálása • A fiskális semlegességet hamar elérik • A kumulált több fázisú adó helyett VAT • A régi és az új tagállamok VAT-rendszerét harmonizálták • Az érte fizetendő ár: a fiskális határok fenntartása
Bevezetés – 2 • Egységes piac • A forgalmi adót vagy a származási, vagy a rendeltetési országban kell kivetniaz összehangolás az 1980-as években indul meg • Megkezdődik a közvetlen adók harmonizálása • Vállalati adók és megtakarítások adójaa tőkemozgás ne puszta adóoptimalizációs célt kövessen
Közgazdasági és jogi keretek • A tagállamok gazdasági és társadalmi szerkezete eltérő – különböző adórendszerek • Az adóteher összetétele más (közvetlen és közvetett adók aránya) • Az adófizetés technikája különböző • Milyen veszélyekkel jár az adórendszerek különbözősége? • A tagállamok könnyedén helyettesíthették a vámokat közvetett adókkalváltozatlan teher lehetett az importon
A teljes adóterhelés megoszlása Az összes kormányzati bevétel %-ában, néhány tagállamban
Közgazdasági és jogi keretek – 2 • A megoldás: a fiskális semlegesség • Ha a származási ország adóit alkalmazzák: • adókülönbségen, nem pedig a komparatív előnyök alapuló áruforgalom indul meg • nincsen szükség fiskális határokra • Ha a rendeltetési ország adóit alkalmazzák: • a kereskedelem a komparatív előnyökön alapul • fenn kell tartani a fiskális határokat
Fiskális semlegesség • A kumulatív, több fázisú forgalmi adó ellentmond a fiskális semlegesség elvének (ez volt a hat alapító állam közül ötben!) • Az adót a forgalom minden fázisában kivetik az összes adó függvénye a • az adókulcsoknak • a termelési fázisok számának • Kedvez a vertikálisan integrált nagyvállalatoknak
Fiskális semlegesség – 2 • Nehéz minden egyes terméket valamennyi termelési fázisban követni, és megállapítani, mennyi adót visel a termék az EGK-SZ 97. (már megszüntetett) cikkeengedélyezte a tagállamoknak, hogy átlagos adókulcsokat határozzanak meg termékek vagy termékkategóriák számára • Ezeket alkalmazták az importált termékekre. • Ekkora adót térítettek meg a hazai exportőröknek. • Jövedéki adóknagy különbségek az országok között • alkohol (pezsgő), dohány,benzin, kamerák, arany ékszerek • illegális kereskedelmet indukáltak • kereskedelemtorzító hatás, ha egyes tagállamok különböző kategóriákra szakosodtak
Adózás és verseny – 1 • Közvetettadók: nemcsak a szerkezeteket, hanem a kulcsokat is harmonizálni kell • Az alacsonyabb adókulcsot alkalmazó országok termelői előnyt élvezneknagyobb hazai kereslet és profit • Közvetlenadók: befolyásolják a termelési költségeket és a jövedelmezőséget • Az alacsonyabb adók támogatásnak tekinthetők ez torzítja • a versenyt • a tőkemozgást nemkívánatos: a pénzügyi források és a termelési tényezők nem optimális felhasználásával jár az EU-ban
Adózás és verseny – 2 • A fiskális semlegesség az integráció előrehaladásának függvényében: • vámunió – a közvetett és jövedéki adók szerkezeténekharmonizációja • közös piac és GMU – mind a közvetett, mind a közvetlen adók szintjének harmonizálása
Mit ír elő az EUM-szerződés? 110. cikk A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja. 111. cikk Egy termék valamely tagállamba történő kivitele esetén a belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.
Mit ír elő az EUM-szerződés? 112. cikk A forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a köz-vetett adók egyéb formáitól eltérő közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések,valamint a tagállamokból történő behozatallal összefüggésben nem vethetők ki kiegyenlítő díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, korlátozott időtartamra előzetesen jóváhagyta.
Mit ír elő az EUM-szerződés? 113. cikk A Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében egyhangúlag rendelkezéseket fogad el a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb formáira vonatkozó jogszabályok olyan mértékű harmonizálására, amennyire az ilyen harmonizáció a belső piac létrehozásához, működéséhez és a verseny torzulásainak elkerüléséhez szükséges.
A közvetett adók harmonizálása • Mik azok a közvetett adók? • Termékek és szolgáltatások forgalmára, előállítására vagy fogyasztására kivetett adók, • amelyek részét képezik a termelői és a fogyasztói árnak, • amelyeket attól függetlenül meg kell fizetni, hogy az adott üzleti művelet termel-e jövedelmet (hasznot), de • amelyeket le lehet vonni a nyereség meghatározásakor.
Hozzáadottérték-adók – 1 • Franciaország vezette be 1954-ben • 1962-benajánlotta általánossá tételét a Bizottságnak • 1967: két irányelv vetette meg a közös VAT rendszer alapjait • 1969: egy harmadik irányelv tette kötelezővé bevezetését valamennyi tagállamban
Hozzáadottérték-adók – 2 • A VAT a fogyasztásra kivetett általános forgalmi adó (a termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat adóztatja) • A gazdasági tevékenység minden fázisára kivetik • Az alapja az adott fázisában létrehozott új értékre vetik ki • A termelés és a forgalmazás valamennyi résztvevője fizeti • A közbenső fázisokban nem költségelem • Nem a termelők, hanem a végfelhasználók viselik a terheit • Az árral arányos, és független a termelési fázisok számától
Hozzáadottérték-adók – 3 • A korábbi fázisokban kifizetett VAT visszaigényelhető • Nem juttatja előnyhöz a vertikálisan integrált nagyvállalatokat • Nem tudja előnyhöz juttatni a hazai termelőket(semleges a nemzetközi versenyben) • Kiszámítása könnyű • Értéke minden számlán megjelenik
Hozzáadottérték-adók – 4 • 6. irányelve a forgalmi adók harmonizálására (1977): közös alap a VAT kiszámításához • Közös szabályokaz adókötelezettség megállapítására • Az adó területi hatálya, adóalanyok, adóköteles műveletek, adóalap, adókulcsok alkalmazásának eljárása, mentességek, különleges eljárások • A 2. irányelv módosítása(1967); szabályozza • A szolgáltatások nyújtását • A mezőgazdasági termelést • A kisvállalatokat
A fiskális határok lebontása – 1992 előtt • Az egyes tagállamokon belül mozgó termékek és szolgáltatások adózása eltérő volt az exportcikkekétől: • Az exportált termékek teljes adó-visszatérítésben részesültek • Az exportált termékek a rendeltetési ország VAT-rezsime alá kerültek, amint átlépik annak határát • Veszélyek: adóelkerülés • Exportra jelentett termékek nem hagyták el az országot • VAT nélkül olcsóbban adták el a származási országban • VAT-tal megnövelt áron adják el, de az eladó megtartja az adót • Adókiesés a termelő országában • Torzítja a versenyt
A fiskális határok lebontása – 1992 előtt • Az importáló országban fennmarad a határellenőrzés, biztosítva • az adóbevételt • a tisztességes versenyt a rendeltetési országban elállított termékekkel
A fiskális határok lebontása – 1992 előtt • 1992: irányelv a VAT-kulcsok közelítéséről • Az átmeneti időszakban a tagállamok legalább 15%-os normálkulcsot alkalmaznak • A gyakorlatban: 15% és 25% között • Az ennél magasabb kulcsokat csökkentették, ami jelentős csökkenéshez vezetett a fogyasztói árakban (pl. az autók esetében) • A tagállamok egy vagy két mérsékelt kulcsot alkalmazhatnak, melynek mértéke legalább 5% • Szociális és kulturális javak és szolgáltatások • Pl. élelmiszerek, gyógyszerek, tömegközlekedés, könyvek, újságok és folyóiratok, múzeumi belépők, szerzői jogdíjak, szociális lakbérek, szállodai szolgáltatások, kórházi ellátás
A fiskális határok lebontása – 1992 után • Zeró vagy nagyon alacsony kulcsok (<5%) mindenütt alkalmazhatók • bank és biztosításban, • a közétkeztetésben, a gyermekruházati cikkek és cipők esetében
A fiskális határok lebontása – 1992 után • 1991: A 6. áfairányelv (1977) módosítása • Vállalatok számára: • Az eladó nem számít föl áfát a más tagállamban működő vevőnek • A vevő a rendeltetési ország áfáját számítja föl. • Magánszemélyek • Vásárlásaikkor áfát fizetnek, a termelő ország kulcsai szerint • Semmilyen áfával kapcsolatos teendőjük nincsen a határ átlépésekor • A korábbiakban a turisták számára érvényes kedvez-ményességi vagy mentességi értékhatárokat eltörölték • Adómentes eladások („duty-free”) 1999. július 1-jéig • Az EU állampolgárainak 90 ECU • Nem EU-állampolgároknak: 175 ECU
A fiskális határok lebontása – 1992 után • 1994: 7. áfairányelv – különleges esetek • távértékesítés (postai megrendelések); • új személygépkocsik; • nem áfaköteles intézmények (kormányzati szervek) és • mentességet élvező adóalanyok (bankok, biztosítók) • Használt cikkek, műtárgyak áfamentesek, • csak a kereskedő árrésére vetik ki a rendeltetési országban
A ma érvényes szabályozás • A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről • Területi hatály (illusztrációként!) 6. cikk • (1) Ezen irányelv nem alkalmazandó a Közösség vámterületének részét képező következő területekre: • a) Athos-hegy; • b) Kanári-szigetek; • c) a francia tengerentúli megyék; • d) Åland-szigetek; • e) Csatorna-szigetek. • (2) Ezen irányelv nem alkalmazandó a Közösség vámterületének részét nem képező következő területekre: • a) Helgoland szigete; • b) Büsingen területe; • c) Ceuta; • d) Melilla; • e) Livigno; • f) Campioned'Italia; • g) a Luganói–tó olaszországi vizei.
Jövedéki adók • A jövedéki adók jelentős jövedelmet biztosítanak az államoknak (az adóbevételeknek átlagosan több mint 10%-át adják!) • A normál áfakulcsok alacsonyabbak lehetnek, mert vannak jövedéki adók • Az adórendszer rugalmas elemei: könnyen megváltoztatni • Orientáljáka fogyasztókat (alkohol, benzin, cigaretta) • Szerkezetüket harmonizálni kell az EK-ban, • hogy eltávolítsák a saját termelés védelmét (EKSZ 90) • az integráció előrehaladásával, a kulcsokat is harmonizálni kell
Jövedéki adók – 2 • Irányelv a jövedéki adó alá tartozó termékek birtoklásáról és forgalmáról (1993. január 1.) • Az adó a tényleges fogyasztás országában fizetendő • A tagállamok csak akkor vezethetnek be új jövedéki adót, ha az nem vezet a határellenőrzés ismételt bevezetéséhez • Hét speciális irányelvaz EU-tagállamok jövedéki adóinak harmonizálására
Közvetlen adók harmonizálása • Mik azok a közvetlen adók? • Vállalatok és magánszemélyek jövedelmére kivetett adók, • amelyeket nem építenek be az eladási árakba, • és amelyeknek a kulcsa gyakran progresszív • Két fő csoportjuk: jövedelemadó és tőkejövedelem adója(capital gain tax) • Az EK-szerződés megtiltja • bármiféle kiegyenlítő illeték kivetését a határokon • az exportált cikkek utáni visszatérítést • A Római Szerződés nem tartalmazza a közvetlen adók harmonizálását
A tőkét sújtó adók aránya az összes adóbevételen belül – 2007
Közvetlen adók harmonizálása – 2 • Szükség van legalább minimális mértékű harmonizációra • a Közösségen belüli szabad tőkeáramláshoz • a termelési tényezők racionális elosztásához • a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítéséhez össze kell hangolni az általuk alkalmazott fiskális eszközöket is • A több tagállamban működő vállalatok adóztatása nem lehet hátrányosabb, mint az egyetlen tagállamban működőké • A Bizottság 1969 óta nyújt be különféle javaslatokat • 21 évig tartott, míg a Tanács irányelvet adott ki
Közvetlen adók harmonizálása – 3 • 1990. évi 1. irányelv: a vállalatok egyesülésekor keletkező tőkenyereség adója • A tagállami szabályok likvidációként kezelik, és a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbséget megadóztatják • A Közösség nem az egyesüléskor adóztatja a tőkenyereséget, hanem amikor azt érvényesítik.
Közvetlen adók harmonizálása – 4 • 1990. évi 2. irányelv: közös fiskális elbírálás a különböző tagállamokban működő anya- és leányvállalatok számára • megszüntette az osztalékadót, ha azt másik tagállamban működő leányvállalat fizeti az anyacégének • Gondoskodik a kettős adóztatás elkerüléséről
Közvetlen adók harmonizálása – 5 • A fő gond: A nemzetközi adóelkerülés elleni harc • A profit „transzfere” a keletkezés országából egy olyan országba, ahol alacsonyabb az adó szintje, vagy kisebb a felfedezés veszélye • Transzferárakkal való manipulációlehetősége multinacionális cégek számára • Az EU-n kívüli adóparadicsomokban bejegyzett holdingcégek jövedelmének adóztatása