A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

1. A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

2. SzakaszolásWidlöcher (1984) • Három jelentősebb periódust különböztetünk meg: • 1-3 év: Firka korszakElsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál. • 3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmusForma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű szakasza.A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap.A rajz a közlés eszköze, képi nyelv. • 9-15 év: Természetszerű (jelenségszerű) ábrázolás vagy szemléleti realizmusA gyermek a dolgok leképezését, grafikai megjelenítését a külső valóságnak rendeli alá.A rajz képi nyelv funkciója megszűnik.

3. Firka korszak (1-3 év) • A rajzfejlődés kezdeti éveiben döntő, meghatározó szerepe van a környezet jutalmazó, ösztönző szerepének. (pl.: testvér) • Az első ceruzafogás két szempontból is nagy élmény:nyomot hagy, valami láthatót hoz létre élvezetes maga a mozgás, a mozgás öröme • Ebből következően az első hetekben, hónapokban pozitív érzelmi megnyilvánulásokkal kíséri a rajzi tevékenységet. • Firka korszak nagy részére jellemző a „kéz vezérli a szemet” elv, tehát minden a mozgás örömének van alárendelve. (kifut a papíron → a szándékosság itt még nincsen jelen) • Tulajdonképpen a rajzolás alapelemeit tanulja meg és gyakorolja be a gyermek

4. A firkakorszakon belül is látványos fejlődésnek lehetünk tanúi: 1. Amorf firkák:tartalma: pontok, függőleges, vízszintes, hosszabb, rövidebb vonalak, hajlított vonalak

5. a, határozatlan vonalas, rétegvonalas firkák, „szórt” firkák:

6. b, lengővonalas firka

7. c, körkörös gomolyfirka A gyermek időnként igyekszik a rajzlapon belül maradni, az íróeszközt könnyebben, lazábban fogja, a görcsösség lassan eltűnik.

8. d, cikcakk firka Tudatosabb mozgásvezérlés, nagy koncentráció és figyelem. Egy ültő helyében, egy rajzi folyamat → elismerésre méltó egy 2 éves gyermektől.

9. e, zártfirka, tömbfirka Énfejlődés → különállóság, autonómiaMérföldkő → megjelenik az első kezdetleges, véletlenszerű forma, ált. a kör → megjelenik az első jelentésadás, pl.: ez egy csiga

10. 2. Kezdetleges alakrajzolás: • A gyermek uralja a papírt, „szem vezérli a kezet”. • Ábrázolásában egyre nagyobb szerep jut tudatosságnak, szándékosságnak a véletlenszerűség mellett. • A formákat megnevezi, a jelentésadás a 2-3 éves korszak nyelvi tapasztalatával hozható összefüggésbe („mi ez” korszak). • A vonalak közül előbb jelennek meg az ívek, mint az egyenesek • Fontos jellemző a sémák kialakulása, kedvenc formáit sorozatszerűen rajzolja. A gyermek számára örömet jelent az egész lapot telerajzolni nappal, autóval, emberrel.

12. A firkaszakasz végére megjelenik az ábrázolás szándéka, a formák az ábrázolás eszközévé válnak. • A firkák a következő rajzi korszak elején is nagy szerepet játszanak, ötéves kortól jelentősen csökken az arányuk. ( 4 éves 47% → 5 éves 8% ) • Már ebben a korszakban utalásokat találhatunk a gyermekek rajzaiban a rajzoló személyiségére, temperamentumára. (nyomaték, vonalvezetés, térkitöltés, ritmus).

13. 2. Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus (3-9 év) • A rajzolás igazi nagy korszaka, a gyermekek a játék mellett a rajzolásban lelik örömüket. • Ebben a korszakban a rajz „képi nyelv”, ami sok mindent elmond a rajzolóról és a szándékairól. • Ebben a korszakban a gyermeki fantáziát nem korlátozzák sablonok, nem köti a valóság. • 6-7 éves korig jellemző, hogy ami a gyermek számára érzelmileg fontos (pozitív és negatív is), azt részletesen kidolgozza, elnagyoltan veti papírra. • Az egocentrikus gondolkodás jól nyomon követhető a rajzokban 5-7 éves kora között: „ez az én házam, ez az én kutyám”, illetve önmaga középpontbeli, felnagyított ábrázolása.

14. Díszítettség, túldíszítettség, részletekkel való túlzsúfoltság. • Nem törődnek az irányokkal (kiterített kép). • Juxtapozíció (4-5 éves korig): mindent rádobál a képre ami az eszébe jut „összedobált elemekből kialakul az egész” • Kompozíció (5 éves kortól) : egységes témakört rajzol le a gyermek minél egységesebb a kompozíció, annál érettebb a gyermek • A gyermek meghúzza az alapvonalat: van elől, hátul, alul, felül perspektívaábrázolás kezdete • Egy rajzi folyamatban rajzolnak, nem szakítják félbe, ha csak félig készül el akkor sem tér vissza hozzá. • Mozgást még nem képesek ábrázolni. • Fontos jellemvonás ebben a korszakban a sémák alkalmazása, az alakok leegyszerűsítése, pl.: emberi és állati fej egyforma. • Határozott, biztos vonalvezetés. Egy vonalhúzással bonyolultabb formákat, alakokat is megrajzol. Nem korrigálja rajzait, elégedett velük. • Utánozni, másolni, még egyszer ua. lerajzolni nem szeretnek.

15. 3. Természetszerű ábrázolás vagy szemléleti realizmus (9-15 év) • A gyermek gondolkodásában egyre jelentősebb szerepet játszik az objektív valóság, a fantázia szerepe pedig csökken. Most már valóban azt akarja ábrázolni, amit, s ahogyan lát. • 8-9 éves korban eltűnik az egocentrikus gondolkodás (pl.: családrajz) • Kedvelt tevékenységgé válik a másolás, utánzás. • A rajz többé már nem gyermeknyelv. • A rajzolási folyamatban is van változás:Eddigi határozott ábrázolás helyett sokat korrigál, javít, gyakran elégedetlen a munkájával, a radírozás időszaka. • Az iskolai elvárások erősen hatnak, felerősítik az önkorrekciós folyamatokat. • Önkontroll, önkritika erősödése → elégedetlenség → 12-14 évesen sokan felhagynak a rajzolással • Egy–egy témán napokig, hetekig dolgozik a gyermek.

16. Ennek a korszaknak a sajátosságai: A pontos részletezés az egész korszakra jellemzőSematikus részletezés → megtanult sémák használata (magunktól)Természetszerű részletezés → egyéniesített kivitelezés (megtanulható)Individualizáló részletezés → érzelmi hangulatot is kifejezi (nem tanulható) A 10. életév környékén a távlat helyes ábrázolása fokozatosan jelenik meg nagy szerep az iskolai oktatásnak megjelenik a takarás, elkülönül a talajszint és az ég  a távlat nagyságrendekkel való kifejezése

17. 3. A mozgásábrázolás Az alakok mozgatása ebben a korszakban válik általánossá Nem csak ízületekben mozgatja az alakokat, kifejező testtartást is kapnak. (pl.: száguldó lovak) 4. 10 éves kor felett fejlődik a színharmónia iránti érzékenység A harsány, erőteljes színezés megszűnik, tudatosabban alkalmazzák a színeket Egyre gyakrabban grafittal való rajzolás, árnyékolás 5. A másolás A minták lemásolásához való kedv kialakulása Sokszor másolópapírral kopíroznak dolgokat, kidolgozzák és mint saját alkotásukat mutatják be Ezek a munkák a díszítés és kivitelezés sokoldalúságát tökéletesítik.

18. Az emberábrázolás fejlődése(Mérei Ferenc és Feuer Mária) • Az emberalak már a firkakorszak végén megjelenhet: leggyakrabban fej-láb emberke vagy két kör alak összeillesztése

19. 6-7 éves korig szembenálló, „homlokrajzok”. • 3-4 éves korban azt rajzolják meg ami a legfontosabb: fej, szem, száj, orr, törzs, láb, kar. • 4 éves kor körül arányeltolódás: nagy fej, szem, száj, orr, fül, kis törzs, hosszú kar, rövid láb. • 5 éves korban újabb elemek: haj, nyak, ujjak, ruha, valamint minél arányosabb kivitelezésre törekednek. • A felöltöztetés az alkalmazkodás jelzője, szocializálódás; ezzel különítik el a nemeket. • 5-7 éves korú gyermekeknél a lap 70-80%-át kitöltő emberalak a jellemző, az egocentrikus gondolkodás csökkenésével, 7-9 éves korban az emberalak mérete is folyamatosan csökken. • 6 éves korban az emberrajzok ismérvei bővülhetnek: haj differenciáltabb ábrázolása (szalag, díszek, stb.), homlok, szemöldök, szempilla. Kísérleteznek a profilrajzzal, testrészek aránya tovább javul. • A kéz, az ujjak a tenyér megrajzolásával sok gyermeknek gondja van. • 6-7 éves gyermekek a felöltöztetésben nagyot lépnek előre: díszítéssel sokat időznek, lányok → királylány, hercegnő; fiúk → lovagok, katonák

20. 7-9 éves korban megszilárdul a stabil emberalak rajz. • Figyelnek a nyakvonal, a váll helyes ábrázolására, a térd, sarok megjelenítésére. • Többségük próbálkozik a profilrajzzal, de gyakori az arcprofil és a szembennálló törzs. Próbálják az alakot cselekvés közben ábrázolni, 9 éves kor körül megjelenik az ízületekben való mozgatás. • 10 év felett a megjelenítés színvonalában jelentkező különbségek egyértelművé válnak, jó nívójú rajzokat csak a tehetséges gyermekek készítenek. A gyermekek egy része megmarad az egyszerűbb, begyakorolt testsémánál. • A jó képességű rajzolók tovább finomítják a megjelenítést, a sémák feloldódnak, törekednek az alakok egyéni kifejezésére. • A gyermekek többsége 13-15 éves kor között felhagy a rendszeres rajzolással.

21. A CERUZAFOGÁS FEJLŐDÉSE • 7- 8 hónapos csecsemő Megmarkolja a ceruzát, krétát, mint bármi más keze ügyébe eső tárgyat  Hadonászik vele, szájba veszi, dobálja  Nem érti a papírral való összefüggést  Firkát még nem produkál • 8-20 hónapos csecsemő Változatlanul marokra fogja az íróeszközt  Hegyét ferde szögben erősen rányomja a papírra Eleinte a ceruza alatt hirtelen elhúzza a papírt, vagy keze  és karja hirtelen megindul a felületen s határozottan kezdődő, majd elvesző nyomot hagy Később teljes vállöve ritmusos mozgatásával rendszerint nagy amplitúdójú  lengővonalat, vagy körkörös gomolyafirkát rajzol, amelyet gyakran nem képes megállítani a lap szélén  Ettől kezdve már különböző nyomatékkal rajzol, gyengén, közepesen, vagy erősen nyomja rá az eszközt a papírra –szocializálódott  a rajzeszközre

22. 3. 20 -24 hónap •  Változatlanul marokra fogja a ceruzát, de az irányítás nagy részét  átveszi a mutatóujj, a mozgás változatlanul igénybe veszi az egész vállövet •  A mutatóujj irányítása lehetőséget ad a cikcakk firka létrehozására, amely lényeges lépés: primitív szinten képessé válik a papír által határolt felület uralására • 4. 24 -26 hónap •  Az íróeszközt a három radiális ujjal – hüvely-, középső- és mutatóujjal  merőlegesen  tartja a papírra •  Ez jelentős változás a rajzoló mozgás terén, ezért új firkatípus ekkor ritkán jelenik meg • Többféle ceruzafogást is kipróbálnak, de a helyes ekkor még kényelmetlen számukra

23. 5. 26 -54 hónap •  Az íróeszközt fokozatosan a hüvelyk-  és  mutatóujj kezdi vezetni •  Biztonságosabbnak érzi, ha a ceruzát közelebb fogja a hegyéhez •  Ekkor a teljes, jól begyakorolt  firkarepertoár rendelkezésre áll • Képesé válik jól felismerhető alakok rajzolására • 6. 5 -7 év •  7.  életévre az íróeszköz használatának begyakorlása, készségszintű elsajátítása  •  Az íróeszközt a legmegfelelőbb helyen fogja •  Mozgásvezérlés fókusza fokozatosan a mutatóujjra tevődik •  Ez a ceruzafogás lehetővé teszi: • precíz, szem vezérelte  és változatos, bonyolult  vonalformák kialakítását • nyomáserősség akaratlagos és differenciált irányítását

24. Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: Tihanyiné Vályi Zsuzsanna: Amiről a gyermekrajzok beszélnek Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája.