Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások

1. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások

2. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások „Lásd Isten cselekedeteit (Milyen szépek és tökéle-tesek), hiszen ki tudja megjavítani, amit (az em-berek) elrontanak” (A Prédikátor - Kohelet, 7, 13).

3. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Így képzelte el az Édenkertet Ifj, Jan Brueghel, németalföldi festő:

4. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A kihalásra ítélt állatfajok megmentéséről is olvasha-tunk a Bibliában, hiszen ezt tette isteni parancsra, Noé is, amikor mindenféle állatfaj-tából bevitt magával a bár-kába, hogy megmentse őket az özönvíztől.

5. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Így képzelte el Noét és bár-káját egy XVII. századi isme-retlen francia festő:

6. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Sokszor megkérdezzük, hogy tényleg szükség volt minden állat megmentésére? A szúnyogra is? Meg a légy-re is? Egy Dávid királyról szóló történet erre is választ ad:

7. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások ”Egyszer Dávid kifakadt és azt mondta: Örökkévaló Istenem! Minden, amit terem-tettél világodban az szép és tökéletes, de van-nak fölöslegesnek tűnő dol-gok, mint például a pók, amely egész évben csak szövi-fonja hálóját, és kinek van valami haszna belőle?”

8. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Az Örökkévaló válaszaaz volt, hogy ha a pókot haszontalannak, fölöslegesnek tartod, majd meg-látod, hogy tévedsz. Úgy is lett: amikor Dávid Saul elől menekült és bujdosott, egy-szer egy barlangban húzta meg magát. Saul emberei látták, ami-kor bement oda és kis híján el-fogták és megölték, de ekkor jött egy pók és hálót font a barlang bejáratánál és így Saul emberei kételkedtek abban, hogy Dávid bent van és otthagyták.

9. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A későbbiekben, pl. a középkorban is hoztak számos, a környezet védelmét szolgáló törvényt, azok célja azonban általában gazda-sági volt: Tiltották a királyi, föl-desúri erdőkben a vadászatot, védték a termőföldet, az ásványi kincseket. Ezt szemlélteti Tiborc panasza is : „Vadászni berkeket csinálnak, a- Hová nekünk belépni nem szabad. S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény Himlős gyerek megkívánván, lesúj-tunk Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek”

10. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A középkori városokban a szűkös hely, a zsúfoltság, és az emiatt keletkező hulladé-kok, zaj, tűzveszély, járvá-nyok stb. miatt hozták meg az első „köztisztasági” intéz-kedéseket.Brémában pl. már 1399-ben rendeletet hoztak a szennyvíznek a Weser egyes ágaiba történő kiengedésé-nek tiltásáról.

11. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Az „igazi” környezetszeny-nyezést azonban az első ipa-ri forradalom hozta el. A légszennyezésnek az élő-világra gyakorolt hatását szemlélteti pl. az ipari mela-nizmusnak nevezett jelenség.

12. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások

13. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A levegő-és vízszennyezés egyre feltű-nőbb hatásai – szmog, megfeketedett épületek, pusztuló növényzet, színes, rossz szagú, habzó, hal nélküli folyók – a múlt század közepére vezettek tényleges cselekvéshez, az első, „iga-zi” környezetvédelmi jogszabályok megszületéséhez.

14. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Ezek elsősorban a kibocsá-tást szabályozták határérté-kekkel, azaz az ún. csővégi megoldások kifejlesztéséhez vezettek.

15. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A környezetvédelem alap-elvei közül az egyik leg-fontosabb a megelőzés, azaz az a jó hulladék, szennyvíz, emisszió, ami nincs, vagy legalábbis ki-csi, veszélytelen, lehető-vé teszi az újrahasznosí-tást.

16. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Az egyik első megelőzés szempontú környezetvédel-mi szabály az illékony szer-ves vegyületek (VOC) kibo-csátását szabályozó 10/2001. Sz. KÖM Rendelet.

17. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Ez az egyes, jelentős potenciális VOC kibocsátó technológiákhoz felhaszná-lási korlátokat rendel, és a határérté-kek csak az ezeket túllépő kibocsátók-ra vonatkoznak. Példaként láthatjuk, hogy hogyan érvényesül ez a bőrök felületének bevonása és a cipőgyártás esetében.

18. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A bőrgyártás esetében a kü-szöbérték évi 10 t oldószer-felhasználás, efölött a felhasz-nálástól függően adják meg a kibocsátási határértéket kg/m2-ben. Külön szabály vonatkozik a bútorbőrökre és a különleges bőrárukra.

19. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A cipőgyártás esetében a küszöb-érték 5 t/év, ennél nagyobb mér-tékű felhasználás esetében a ha-tárérték 25 g/pár. Az ilyen szabályozás más a tech-nológia megváltoztatására sarkall, pl. az oldószeres alapú termékek vizes alapúval való felváltására.

20. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A korszerű környezetvéde-lem egyik lényeges alapelve az integrált megközelítés al-kalmazása. Ez azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szeny-nyezését nem külön-külön (levegő, víz, talaj), hanem komplex módon, egysége-sen kell vizsgálni.

21. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Valamely környezeti elem igénybevételének, terhelé-sének csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környe-zeti elem károsítása, illetve szennyezése.

22. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Ennek érdekében született meg az Európai Tanács in-tegrált szennyezésmege-lő-zésről és csökkentésről (IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK irányelve.

23. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Az irányelv hatálya alá tarto-zó létesítményeknek legké-sőbb 2007. október 31-ig meg kell felelniük az irányelv követelményeinek. Az irány-elvnek megfelelő magyar jogszabály a környezeti ha-tásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedé-lyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet.

24. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Az engedélyezési rendszer célja annak biztosí-tása, hogy • a környezethasználó megelőző intézkedéseket tegyen • a szennyezés elkerülése érdekében, különös te-kintettel az elérhető legjobb technika alkalma-zására, • a tevékenység ne okozzon környezetterhelést, • intézkedjen a hulladékképződés csökkentéséről, • biztosítsa a keletkező hulladék újrahasznosítását, illetve biztonságos elhelyezését, • gondoskodjon a hatékony energiafelhasználás-ról, • gondoskodjon a balesetek megelőzéséről, illetve ezek bekövetkezése esetén a környezeti követ-kezmények csökkentéséről, • valamint a tevékenység felhagyása esetén a te-lephely megfelelő állapotának visszaállításáról.

25. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Az egységes környezethasz-nálati engedélyezési rend-szer azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó, pl. egyes mezőgazdasági tevé-kenységekre helyezi a hang-súlyt, ahol a legnagyobb a valószínűsége vagy lehető-sége a környezet terhelésé-nek, vagy a környezetvédel-mi károkozásnak.

26. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Az érintett ágazatok: 1. Energiaipar 2. Fémek termelése és feldolgozása 3. Építőanyag-ipar 4. Vegyipar 5. Hulladékkezelés 6. Papíripar 7. Textilipar 8. Bőripar 9. Élelmiszeripar 10. Állati anyagok feldolgozása 11. Nagy létszámú állattartás 12. Gépipar, fémfeldolgozás 13. Bányászat

27. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Mit jelent a BAT? A BAT mozaikszó az angol Best Available Techniques ki-fejezésből ered, amelynek ma-gyar fordítása az elérhető leg-jobb technika.

28. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A BAT alapú engedélyezési rend-szerek alkalmazásának egyik alapfeltétele a működő létesít-mények környezeti teljesítmé-nyének, valamint a legújabb megoldások naprakész ismerete. Ennek biztosítása érdekében az Európai Bizottság dolgozza ki az ún. BREF dokumentumokat (BAT Referencia Dokumentumok).

29. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A következőkben ismerked-jünk meg a BAT kiválasztá-sának menetével. Példaként tekintsük a bőr-gyártást.

30. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Először fel kell mérni az iparág környezeti hatásait, ehhez át kell tekinteni a tel-jes technológiai folyamatot, és külön-külön vizsgálni, hogy azoknak milyen kör-nyezeti hatása lehet.

31. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások

32. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A következő lépés a „BAT” meg-határozásakor megfontolandó tech-nikák felkutatása, kiválasztása. A bőrgyárak szempontjából közép-ponti kérdés a vízfelhasználás, a vegyszerek hatékony használata és a potenciálisan veszélyes anyagok helyettesítése, valamint a hulla-dékok csökkentése a folyamatokon belül, összekötve a reciklálási és újrafelhasználási lehetőségekkel.

33. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A technikákat a következő általá-nos szerkezet szerint tekintik át: • A technika leírása, beleértve az alkalmazhatóságát új és meglévő létesítmények esetében • Az előnyök és hátrányok • A fő kibocsátási értékek • Kereszthatások • Gazdaságosság • Referencia üzemek • Referencia irodalom

34. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Áttekintik az egyes, környezeti szempontból kényes anyagok helyettesítésének lehetőségét, majd végigmennek a techno-lógia egyes lépésein, felmérik a lehetőségeket, majd javas-latot tesznek az elérhető leg-jobb technikákra.

35. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Ha példaként a bőrök konzer-válását tekintjük, a követke-zőkkel kell szembenéznünk: A konzerválást hagyományo-san konyhasóval (NaCl) vég-zik, ami a szennyvízbe kerülve számos nehézséget okoz.

36. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Lássuk, mit tehetünk: • A só helyettesítése • Ha a teljes helyettesítés nem le-hetséges, a só mennyiségének csökkentése • A használt só újrafelhasználása • A sós szennyvíz és hulladék kör-nyezeti szempontból optimalizált kezelése (a szilárd só, ill. szennyvíz reciklálása, ill. újrafelhasználása) • Specifikus anyagok helyettesítése: biocidok, felületaktív anyagok, hipo-klorit • A vízfogyasztás optimalizálása, fo-lyamatszabályozás

37. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A nátrium klorid helyettesí-tése kálium kloriddal A kálium klorid kémiailag ha-sonló a nátrium kloridhoz, kör-nyezeti szempontból azonban kevesebb gondot okoz. Míg a talajban a növények nö-vekedése szempontjából alap-vető fontosságú fémionok nát-riumra cserélődnek, a kálium szükséges mikroelem, alkal-mazása a talaj szempontjából inkább hasznos, mint káros.

38. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A németországi Landesgemein-schaft Wasser (LAWA: Országos Víz-Szövetség) azonban más vé-leményen van. Azt állítják, hogy nem a nátrium vagy kálium kation okozza a befogadó vízben a problémát, hanem a klorid anion. Bár a kálium szükséges mikro-tápanyag a növények számára, a vízi élőlények sokkal érzéke-nyebbek a kálium kloridra, mint a nátrium kloridra.

39. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Gondot okoz a kálium klorid rosszabb oldhatósága is. Ha a hőmérséklet csökken, a bőrben a kálium klorid koncentráció a szükséges szint alá csökken, így baktericid adagolásra is szükség lehet. Kereszthatások: Baktericidek alkal-mazása szükséges. Gazdaságosság: Körülbelül négy-szer annyiba kerül, mint a nátrium klorid.

40. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Jó megoldás lehet a bőrök hű-tése: A bőrök hűtése rövid távú kon-zerválási módszer, rövid táro-lási idő esetén környezetbarát. Ha a hűtési hőmérsékletet ± 2 °C-ra csökkentik, a károsodás nélküli eltarthatóság elérheti a három hetet.

41. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A bőrök hűtése többféleképpen is kivitelezhető: • A bőrt közvetlenül lefejtés után tiszta márvány padlóra fektetik úgy, hogy a húsoldal érintkezzen a hi-deg talajjal • A bőrt közvetlenül lefejtés után mixerben jégkásával kezelik • A bőröket közvetlenül lefejtés után glikollal hűtött vizet tartalmazó tar-tályba teszik, és jeget adnak hozzá • Száraz jég • Hűtött tárolóhelyiségek

42. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Ugyanakkor számos korlátozó tényezőt is figyelembe kell venni a rövid távú konzerváláskor: • Ideális esetben a vágóhíd vi-szonylag közel van a gyárhoz • A nyersanyagot szinte azonnal be kell dolgozni (a hűtés módjától függően egy és húsz nap között) • A nyersanyag nem vehető meg nagy mennyiségben, ha az árak leesnek

43. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások • A szállítási költségek magasabbak a többlet tömeg (jég), ill. a hűtökocsis szállítás miatt • Az energiaköltségek korlátozóan hat-hatnak, ha a tárolási idő meghaladja az egy hetet • A nyersbőr begyűjtési és kereskedelmi rendszer az egyes országokban, ill. régiókban nem támogatja a rövid idejű konzerválási módszerek alkalmazását; pl. ha a bőrök egy jelentős részét exportálják, ill. importálják, ez a rend-szer gyakorlatilag/gazdaságilag nem kivitelezhető.

44. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A hűtés gyakorlatilag minden országban bevezethető lenne, de egyes országokban gazdaságo-sabb, mint a többiben. A jégkészítő berendezések költ-sége nem olyan magas, mint a hűtőberendezések és hűtött rak-tárak beruházásáé.

45. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A széndioxidos hűtés a kis vá-góhidak igényeit elégíti ki. A bőrök gyorsan, egyszerűen, gaz-daságosan és hatékonyan lehűt-hetők, és a konzerválás néhány hétig kitart. A beruházási költségek alacso-nyak, mivel sok olyan cég, mely-nél a nyersbőr melléktermék, rendelkezik hűtő tároló kapaci-tással. Megfelelően szellőztetett területen a széndioxid gáz nem jelent egészségügyi vagy bizton-ságtechnikai kockázatot.

46. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A hűtött bőr bedolgozásának előnyei • Normál körülmények között nem kerül só az áztatásból származó szennyvízbe • A bőrök minősége jobb; Pu-hábbak, és a nyakrész szabá-lyosabb, ami megkönnyíti a bedolgozást • 1 – 1,5 %-al nagyobb kihozatal • Nincs szükség sómentesítésre

47. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A hűtött bőr bedolgozásának hátrányai • A zölden húsolt bőröket nem lehet olyan pontosan meszesben hasí-tani, mint a sózott bőröket. • A hasíték ára (az elérhető profit) alacsonyabb a szubkután rétegen maradt húslás-maradványok miatt. Az elérhető kibocsátási szint: A sófelhasználás közel 100 %-os csökkentése érhető el.

48. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások Kereszthatások: A hűtés energiaigényes. Az érvényes nemzeti élelmiszer-higiéniai szabályozástól függő-en a körülvágáskor és húsolás-kor kapott hulladékok haszno-sítási lehetőségei kedvezőb-bek. A só elősegíti egyes fehérjék eltávolítását, ezért valamennyi sót minden esetben adagolnak az áztatáskor; a só helyett le-het enzimeket is használni.

49. Anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások A BAT Referencia dokumentu-mokat rendszeresen felülvizs-gálják, a legújabb kutatási ered-mények, technológiai fejleszté-sek figyelembe vétele érdekében.