Berend Dóra Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet

1. A komplementer és alternatív medicina (KAM) helye az egészségügyben- véleménytérkép magyar és külföldi egészségügyi dolgozók szemével - Berend Dóra Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet dora.berend@uni-corvinus.hu

2. Két fő kutatási irány Egészségügyi Marketing szemléletű dora.berend@uni-corvinus.hu 2

3. Alternatív és komplementer medicina termékeinek és szolgáltatásainak piaca növekszik Kanada(Nadeem Esmail 2007 kutatás) + gyógynövény, vitamin, speciális diéta = 7,84 md CAD Kutatás az Amerikai Egyesült Államokban 1990-ben (1539 fő) és 1997-ben (2055 fő) telefonos megkérdezés alapján.(Eisenberg et al. 1998) dora.berend@uni-corvinus.hu 3

4. A leggyakrabban vásárolt termékek és szolgáltatások Gyógynövények, masszázs, vitaminok. (Eisenberg 1988) USA Kiropraktika, masszázs, relaxáció. (Nadeem Esmail, 2007) Kanada Jellemző problémák melyekkel alternatív kezelést keresnek Krónikus betegségek, hátfájás, depresszió, fejfájás, szorongás (Ralph M. et al. 1997)USA dora.berend@uni-corvinus.hu

5. dora.berend@uni-corvinus.hu

6. Definíciók „A KAM különböző egészségügyi és közegészségügyi rendszerek valamint termékek csoportja, melyeket jelenleg nem tartanak a konvencionális medicina részének” NCCAM, USA (2010) „A KAM egészségügyi terápiák széles körét foglalja magában, melyek nem részei egy ország saját tradíciójának és nem integráltak annak domináns egészségügyi rendszerébe. Más fogalmak, melyeket alkalmanként ezen egészségügyi módszerek leírására használnak „ természetes medicina”, „nem konvencionális medicina” és „holisztikus medicina”. WHO(2004)  “A komplementer medicina diagnózis, kezelés és/vagy prevenció mely kiegészíti a fő egészségügyi rendszert hozzájárulva a közjóhoz, kielégítve azt a keresletet melyet az ortodox orvoslás nem elégít ki valamint diverzifikálja az orvoslás elméleti kereteit.”, (Ernst E, Resch K L, Mills S et al. 1995) • National Centre for Complementary and Alternative medicine. What are the major types of complementary and alternative medicine? Available at: http://nccam.nih.gov/health/whatiscam, Accessed May 8, 2010 • World Health Organization (2004), Guidelines on developing consumer information on proper use of traditional, complementary and alternative medicine. Geneva: WHO, 2004:xiii • Ernst E, Resch K L, Mills S et all. (1995), Complementary medicine – a definition. Br J Gen Pract 1995;309:107-11 dora.berend@uni-corvinus.hu

7. „A hagyományos medicina összessége mindannak a tudásnak, gyakorlatnak és képességeknek melyek egy kultúra hitén, tapasztalatain és elméletein alapulnak, azzal a céllal, hogy megőrizzék az egészséget, valamint megelőzzék, diagnosztizálják és javítsák egyes fizikai és mentális betegségek esetén az állapotot.” (WHO) dora.berend@uni-corvinus.hu

8. Kategorizálás A legszélesebb körben alkalmazott rendszer a Komplementer és Alternatív Medicina Amerikai Nemzeti Központja[i] (NCCAM, US) és a House of Lords[ii], UK által megfogalmazott kategorizálás. NCCAM kategorizálása • Alternatív gyógyító rendszerek, ide tartoznak a teljes, komplett gyógyító rendszerek, melyeknek elméleti és gyakorlati hátterük van, pl. hagyományos kínai orvoslás vagy a homeopátia. • Test-tudat rendszerek, ide tartoznak amelyek a tudat segítségével befolyásolják a testi funkciókat, pl. zeneterápia. • Biológiai alapú terápiák, ide tartoznak a gyógynövények, étrend kiegészítők, vitaminok. • Test manipuláción alapuló módszerek, ide tartozik a csontkovácsolás vagy a masszázs. House of Lords kategorizálása • Az alternatív terápiák leginkább elfogadott csoportja, melyek rendelkeznek kutatási háttérrel, ide tartoznak a „nagy ötök”: akupunktúra, gyógynövények, homeopátia, kiropraktika (gerinc manipuláción alapul), csontmasszázs (osteopathy). • Módszerek melyek kiegészítik az akadémikus orvoslást és nem tartalmaznak diagnosztikai eljárásokat, ide tartozik az aromaterápia, reflexológia (talpmasszázs), meditáció. • A harmadik csoportba tartozó alternatív és komplementer gyógymódok rendelkeznek mind diagnosztikai rendszerrel, mint kezelésekkel. Közös bennük, hogy filozófiai alapokon nyugszanak, nem alapoznak az akadémikus orvoslás eredményeire. Két alcsoport különböztethető meg: • Hosszú történelmi múlttal rendelkező hagyományos módszerek, mint az ayurveda vagy a hagyományos kínai orvoslás, • Egyéb, megfelelő megalapozottsággal nem rendelkező módszerek, mint a kristályterápia vagy a kineziológia. • [i] National Centre for Complementary and Alternative Medicine, „What is CAM?” http://nccam.nih.gov/health/whatiscam/pdf/D347.pdf, letöltve 2010.12.04. • [ii] House of Lords. „Science and Technology Sixth Report”, London, http://www.publications.parliament.uk/pa/ld199900/ldselect/ldsctech/123/12301.htm, letöltve 2010.12.04. dora.berend@uni-corvinus.hu

9. Terminológia változása • Alternative Medicine 1980’ • Complementary Medicine 1990’ • Complementary and Alternative Medicine (CAM) • Integrative medicine • (Ernst E, et al. 2008) • Holistic medicine • Unorthodox medcine • Unconventional medicine • Non sientific medicine Magyarországon: • Alternatív orvoslás/medicina Gyengéd orvoslás • Komplementer medicina/orvoslás Nem konvencionális orvoslás • Alternatív és komplementer medicina/orvoslás • Integratív orvoslás/medicina • Természetes gyógymódok • Természetgyógyászat • Holisztikus gyógyászat „Akadémikus orvoslás” – „Hagyományos orvoslás” „Hagyományos orvoslás” – „Alternatív medicina” (Berend Dóra, qualitative research 2010) dora.berend@uni-corvinus.hu

10. Német orvosok véleménye a komplementer és alternatív medicináról (KAM) Kvantitatív kérdőíves kutatás melynek során 516 német orvost 13 különböző szakterületről kérdeztek meg 2005 novembere és decembere között (háziorvosokat és szakorvosokat). 51% támogatta a KAM alkalmazásét (26% nagyon támogatta, 25 % támogatta). Rainer Stange, Robert Amhof, Susane Moebus (2008): Complementary and Alternative Medicine: Attitudes and Patterns of Use by German Physicians in a National Survey dora.berend@uni-corvinus.hu

11. Német orvosok véleménye a komplementer és alternatív medicináról (KAM) KAM módszerek komolyságának megítélése Rainer Stange, Robert Amhof, Susane Moebus (2008): Complementary and Alternative Medicine: Attitudes and Patterns of Use by German Physicians in a National Survey dora.berend@uni-corvinus.hu

12. KAM szabályozása Magyarországon 1997-ben lépett életbe a 40/1997. (III.5) és a 11/1997. (V.28)[i] rendelet, mely lehetővé tette államilag elismert országos képzési jegyzékben (OKJ)-ben szereplő szakképzettség megszerzését. Egyes terápiákat orvosi végzettséghez kötött (pl. testakupunktúra), míg más esetekben lehetővé tette a nem orvos végzettségűek számára OKJ-s tanfolyam és állami vizsga letétele után a praktizálást( pl. akupresszúra). A kutatás az államilag engedélyezett terápiákra vonatkozik. [i] Kormányrendelet a természetgyógyászati tevékenységről: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700040.KOR, letöltve 2010.12.13 dora.berend@uni-corvinus.hu

13. Módszertan Struktúrálatlan kvalitatív mélyinterjúk – Feltáró kutatás • 15 alternatív orvoslást is alkalmazó orvos / terapeuta • 8 orvos (2 háziorvos és szakorvosok) • 7 természetgyógyász (felsőfokú végzettségűek) (Budapestiek felülreprezentáltak 13 fő) A kutatás célja a komplementer és alternatív medicina témakörének feltárása volt, további kutatások megalapozása céljából. Az interjúban résztvevők köre heterogén volt, hogy minél nagyobb vélemény gazdagságot érjünk el és kijelölhessük a további kvalitatív kutatások irányvonalait. A struktúrálatlan mélyinterjúk lehetőséget biztosítottak a gondolatok, érzések, attitűdök szabad megjelenítésére. Az interjúk helyszíne a legtöbb esetben a rendelő, az orvos lakása vagy kávézó volt. Az interjúkat 2 ember elemezte, felvételük 2010. februárja és 2010 áprilisa között történt. dora.berend@uni-corvinus.hu

14. Fő kérdéskörök Az interjúk során számos kérdés felmerült, melyek 4 fő gondolat körül fókuszálódtak: • Egészség és egészségtudatosság • Komplementer és alternatív medicina összevetése a konvencionális medicinával • Orvos – páciens kapcsolat • Orvososk és terapeuták viszonya a komplementer és alternatív medicinához dora.berend@uni-corvinus.hu

15. Egészség és egészég tudatosság • “…test, tudat és lélek egyensúlya.” • “…fizikai, mentális és spirituális harmónia.” • “Anatómiát tanultam – olyan összetett volt, hogy arra gondoltam , kell hogy legyen valami ami több a testnél és tudatnál.” • Felkértük az orvosokat és terapeutákat, hogy definiálják számukra mit jelent az egészség. Mindnyájan 3 dimenziót említettek. • Az interjúalanyok szerint a legnagyobb nehézséget az életmód megváltatása jelenti. Számos kibúvót említettek, ugyanakkor egyöntetűen azt állították, hogy a komplementer és alternatív medicinát alkalmazók egészségtudatosabbak.Nyitottabbak a változtatásra. • A páciens tájékozódik az interneten – de a megkérdezettek nem örülnek ennek a tendenciának” • “az orvos dolga hogy segítsen, az ő feladata az, hogy felírja nekem amire szükségem van és attól meggyógyulok” • “megváltoztathatatlna élethelyzet” • “pénzügyi problémák” • “nincs idő tornázni, mozogni” • “a férjem miatt nem tudok változtatni“ • “lustaság” • “rutinná vált, beidegződött rossz • szokás”. “az élet egyszerűbb volt internet nélkül” “néha a páciensnek bizonyos tekintetben mélyebb ismerete van a betegségéről mint nekem háziorvosként, mert sokmindent megtalál az interneten, de félreértelmezi a dolgokat és ez veszélyes, és alig tudom meggyőzni arról, hogy amit olvasott az nem igaz” dora.berend@uni-corvinus.hu

16. Komplementer és alternatív medicina összevetése a konvencionális medicinával dora.berend@uni-corvinus.hu

17. [i] Az orvosok és terapeuták véleménye arról, hogy miért keresi a páciens az alternatív megoldásokat “mert az akadémiai orvoslás nem tudta megoldani a problémájukat” “mert gyógyíthatatlan a betegségük pl. rákos megbetegedések” “mert elvesztették a bizalmukat az akadémikus orvoslásban” “mert mellékhatások nélküli megoldásokat keresnek” “mert beszélni akarnak valakivel és érezni, hogy megértik őket” “személyes foglalkozást akarnak” “mert különleges” “mert trendy” “mert megkönnyebbülést, gyógyulást és változást várnak” “mert szeretik ha időt szánnak rájuk és úgy érzik emberségesen bánnak velük” Magyarországon még nem folytattunk megkérdezést páciensek között. Felhasználva Vincent et.al. (1997) 250 páciens között végzett kutatását (Nagy Britannia) mely 5 motivációs faktort azonosított, hasonlóságok fedezhetők fel: „1. Az alternatív kezelés pozitív megítélése. 2. Az ortodox módszerek hatástalansága a problémára. 3. Mellékhatásoktól való aggodalom. 4. Fenntartások az orvossal történő kommunikációval kapcsolatosan. 5. Az alternatív orvoslás rendelkezésre állása.” [i] Vincent C. and Furman A. (1996), „Why do patients turn to complementary medicine? An empirical study. „, British Journal of Clinical Psychology, 35:37-48 dora.berend@uni-corvinus.hu

18. Orvosok és terapeuták viszonya a komplementer és alternatív medicinához • Az alternatív terápiák tanulása iránti motivációk hasonlóak a páciensek motivációihoz. A legtöbb orvos vagy természetgyógyász nem talált megfelelő megoldást problémájára, vagy közeli hozzátartozói problémáira ezért fordultak más módszerek felé. • Néhányan páciensként tapasztalatk meg magukon valameilyen pozitív hatást ezért fordultak a módszer felé. • Mások kifejezetten pénzügyi okokból tanultak meg egy technikát. • A gyermekorvosok pácienseik kereslete miatt kezdtek el alternatív gyógymódokkal foglalkozni. dora.berend@uni-corvinus.hu

19. További kutatások A kvalitatív kutatás az első lépése egy átfogóbb kutatási projektnek, mely szélesebb körű, terápia specifikus kvalitatív interjúkat, majd egy kvantitatív felmérést alapoz meg. A kutatás mind orvosok, terapeuták, mind páciensek körében felmérésre kerül, lehetővé téve az összehasonlítást. dora.berend@uni-corvinus.hu