A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban

1. Agrárgazdaságtan IV. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd

2. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1945 előtt: • feudális nagybirtokrendszer, • törpegazdaságok, • vékony paraszti (“polgári”) réteg, • zsellérek, summások, cselédek, szegődményesek, Európa szégyene, • alacsony teljesítményszint, • a “3 millió koldus országa”. • Aki ezt visszakívánja, nem tudja mit beszél!

3. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1945, a fölszabadulás: • földosztás, földreform (szinte teljes konszenzus a pártok között!) • pártpolitikai, ideológiai és gazdasági döntés egyszerre, • eredménye a törpebirtok, a tulajdon szétaprózódása, de átmeneti megoldás az éhínség elkerülésére.

4. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban Nemzeti parasztpárt javaslata 1945 március 17-18: • 1000 kh feletti úri birtokot teljes egészében, az ingatlanokat is • 1000 kh alatt 100 kh-t meghagytak a birtokosnak • 200 kh alatti egyházi birtokok mentesültek • Erdők 100 %-a állami tulajdonba • földosztás min. 5kh max. 15 kh • 663 elismert igénylő 5.6 millió kh. • Megváltási díj a bérleti díjnak az ötszöröse kedvezménnyel

5. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1949-1956, a kommunista agrárpolitika: • szovjet mintájú, erőszakos kollektivizálás, • Szövetkezeti arány 60 %, állami gazdaság 6 % • a gazdasági racionalitás és az ideológia konfliktusa, • átmeneti enyhülés az első Nagy Imre vezette kormány idején (1953), a reformok kezdete, • „aszály” és „kuláklisták (25 kh felett)”, kimagyarázkodás és bűnbakkeresés, • az irányítás eszköze a kötelező beszolgáltatási rendszer (78,2 %) a „tiszta tervgazdaság” csődje, • a végkifejlet: az 1956-os forradalom.

6. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1956: • forradalom, a csőd betetőzése, • leszámolás a szovjet módszerrel, a “küldetéses kommunizmussal” ill. annak sztálini változatával: • a kötelező beszolgáltatás eltörlése, • Maximalizálták a földtulajdont (25 kh) • a piaci módszerek (árak, adók, támogatások rendszerének) meghirdetése, • szabad kilépés a tsz-ekből, • de a meghirdetett jövő a nagyüzemé!

7. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1956 után, 1966-ig: • új agrárpolitika, szakítás a “sztálini agrármodellel”, • 1959-1961: teljes kollektivizálás, a kényszer és a támogatás jegyében, • a “magyar modell” építgetése: • háztáji gazdaságok, • a tervutasítások lebontása, • növekvő vállalati önállóság, • a „szocialista piacgazdaság” kísérleti területe.

8. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1966 és 1990, a magyar agrárvilág aranykora 1968-as gazdasági reform (tőke koncentráció, hatékonyság növelése) egyre liberálisabb és támogató agrárpolitika, növekvő termelési sikerek, modernizáció, Integráció növelése (1982-ben szerződéses kapcsolat 564 ezer kistermelővel), erősödő magánérdekeltség, föllendülő háztáji, sokfunkciós nagyüzemek a munkahelyteremtés a profitnövelés jegyében, de rövidlátó autarkia és bátortalan piacnyitás, növekvő ellentmondás a gazdasági törvények és a politikai korlátok között (kifulladt a “magyar szocializmus”).

9. A kistermelők által előállított és értékesített fontosabb termékek

10. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének növekedése 1960 és 1990 között, 1960 = 100%

11. A gabonatermelés növekedése 1960 és 1990 között, 1000 t

12. A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1960 és 1990 között, kg/ ha

13. A fontosabb állatfajok vágóállat-termelésének növekedése 1960 és 1990 között, t

14. 12. ábraA fontosabb állati eredetű termékek termelésének növekedése 1960 és 1990 között, t

15. A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1960 és 1990 között, kg/ ha

16. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1990-től: “küldetéses demokrácia” és átalakítás – diktatórikus elvek és a reális koncepció hiánya, az ideológia győzelme az ész és a szakértelem fölött, erőszakos dekollektivizálás, az agrártámogatások felszámolása, felelőtlen liberalizálás, irreális jövőkép: a „naftalinos” múlt visszaidézése és az EU szándékainak félreismerése alapján.

17. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban • Törvény a kárpótlásról, az „új földosztás” • Törvény a szövetkezetekről, a vagyonfelosztás és felszámolásuk jogi „megalapozása” • Törvény a szövetkezetek és az állami gazdaságok kötelező átalakulásáról • Privatizációk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

18. A szövetkezetek földterületének tulajdoni szerkezete 1992-ben Megnevezés Terület, 1000 ha Megoszlás, % A szövetkezetek kezelésében lévő összes földterület, 1992. VII. 15. ebből: magántulajdonban lévő állami tulajdonú közös szövetkezeti tulajdonú 5596 2028 154 3414 100,0 36,3 2,7 61,0 Kárpótlási hivatalok által bejelentett földigény Kárpótlásra ténylegesen kijelölt összes földterület 2431 1873 100,0 77,0 A földnélküli tagoknak és alkalmazottaknak juttatni szándékolt földterület A szövetkezetek számára a kárpótláson fölül megmaradó közös tulajdonú földterület A kárpótlásra kijelölt szövetkezeti közös tulajdonú földterület 814 764 1806 23,8x 22,4x 52,9x A kárpótlásra kijelölt földalapból a várható tényleges igénybevétel Forrás:AKII 537 28,7xx

19. A szövetkezetek vagyonának megoszlása az 1992. évivagyonfelosztás után

20. A kárpótlás keretében történt földosztás 1991-től