Főbb változások az új Ptk. Kötelmi jogi könyvében

1. Főbb változások az új Ptk. Kötelmi jogi könyvében dr. Jójárt Eszter 2013. március 14.

2. A Hatodik Könyv szerkezete • Első Rész: A kötelmek közös szabályai • Második Rész: A szerződés általános szabályai • Harmadik Rész: Egyes szerződések • Negyedik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért • Ötödik Rész: Az értékpapír • Hatodik Rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények

3. A kötelmek közös szabályai, I. Cím • I. Fejezet:A kötelem [fsz.:diszpozitív - 6:1. § (3)] • II. Fejezet: A jognyilatkozat [fsz.:Schriftform, de könnyítésként: Textform is, ha az alkalmas… - 6:7. § (2)-(3); kötelmi jogi jognyil. szab. megfelelő alkalmazása a nem kötelmiekre – 6:10. §] • III. Fejezet: A képviselet [látszaton alapuló képviselet kodifikálása – 6:18. § (2); érdekellentét joghatásának új szabályozása: abszolút tilalom helyett megtámadási jog – 6:13. §] • IV. Fejezet: Az elévülés [elévülés megszakítása– 6:25. §] +Címek tart.: többalanyú kötelmek, a kötelem telj.-e

4. A szerződés általános szabályai: az érvénytelenség jogkövetkezményei I. • Fsz.: részleges érvénytelenség • Az érvénytelenség fogalma, önállóan is érvényesíthető alapvető jogkövetkezménye: a joghatás kiváltására való alkalmatlanság – ex officio v. önálló kérelem – szerz. telj.: alaptalan, ez határidő nélküli. • További vagylagos jogkövetkezmények, ha volt vagyonmozgás, akkor vagylagosan kérhető jogkövetkezmények (bíró ker. kér.-től eltérhet, kiv… ): • Bírósági érvényessé nyilvánítás (ex tunc); [ alt.: érvényessé válás a felek akaratából: lehet ex nunc is];

5. A szerződés általános szabályai: az érvénytelenség jogkövetkezményei II. • Eredeti állapot helyreállítása [gyökeres változás!; csak kölcsönösen, csak természetben; eredeti értékegyensúly bizt., rei vindicatio]; • Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése (szubszidiárius jogköv., másik fél felelőssége számításba jön) • Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén: • Hasznok, kamatok kiegyenlítése a jogalap nélküli birtoklás, ill. gazdagodás szabályai szerint, • Kárigények – deliktuális felelősség szabályai szerint (kimentés esetén: csak negatív interesse) • Harmadik jóhiszemű személy kárigénye (felróh.!)

6. Szerződésátruházás • Sui generis, újonnan kodifikált jogintézmény ≠ engedményezések + tartozásátvállalások összességével! • Háromoldalú szerződés; alanyai: a szerződési pozícióját átruházó, szerződésből kilépő fél, a szerződésbe belépő fél és a szerződésben maradó fél • Szerződési pozíció: a szerződés adott alanyának jogai+kötelezettségei • Engedményezés és tartozásátvállalás szabályai mögöttesen alkalmazandóak • Beszámítás kizártsága • Eredeti biztosítékok megszűnése

7. Kontraktuális (visszterhes sz.) és deliktuális felelősség • Talán a Kötelmi jogi Könyv legnagyobb hatású változása lesz. • Lényege: a jogalkotó elszakítja egymástól a szerződésszegésért való felelősség és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait. • Oka: a két élethelyzet közötti különbségek (van-e a jövőben bekövetkezhető kár szempontjából releváns kapcsolat a károkozó és a károsult között?, mi várható el egyik, ill. másik esetben a potenciális károkozótól?) • Hatása: kontraktuális felelősség szigorúbb lesz, mint a deliktuális, ám a megtérítendő kár behatároltabbá, limitáltabbá válik. • Párhuzamos igényérvényesítés törvényi kizárása.

10. Új szerződéstípusok I. • Közvetítői szerződés, • Bizalmi vagyonkezelés, • Forgalmazási szerződés, • Franchise (jogbérlet), • Faktoring, • Pénzügyi lízing.

11. A bizalmi vagyonkezelés • Új szerződéstípus: megbízási típusú, tulajdoni alapú (célja/hatása kicsit az alapítványhoz hasonlít, de nem hoz létre önálló jogalanyt) • Felek: • Vagyonrendelő • Vagyonkezelő • Kedvezményezett (lehet részben maga a vagyonrendelő is) • Közvetett tárgy: a kezelt vagyon (vagyonelkülönítés, nyilvántartás, védettség) • Közvetlen tárgy: a kezelendő vagyon tárgyai tulajdonjoga átruházása a vagyonkezelőre - vagyonkezelés (gondossági köt., rendelkezési jog szerződésben meghatározottak szerint)

12. Az értékpapír fogalma • Az új Ptk. csak általános szabályozást ad az értékpapírra, dematerializált értékpapírra. • Tpt. továbbra is releváns marad • A hatályos Ptk.-tól eltérően az új Ptk. az értékpapír normatív definícióját adja (nem minősítés, hanem tartalmi ismérvek). • Az új Ptk. Megoldásának hátránya: a jogbizonytalanság. De! egyedi minősítés lehetősége megmarad a kül. jsz. számára. • A normatív definíció kedvező hatásai: • nem szükséges jogszabályi minősítés az értékpapírsághoz, • kedvez a feleknek, a piacnak • rugalmas.

13. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!