Közbeszerzési praktikák, tanácsok:

1. Közbeszerzési praktikák, tanácsok: a E U támogatásból finanszírozott fejlesztéseket érintő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok „

2. Tartalom 1.Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.1 Kizáró okok meghatározása 2.2 Alkalmassági követelmények meghatározása 2.3 Bírálati szempontrendszer kialakítása 2.4 AF/dokumentáció ellentmondásai 2.5 A dokumentáció egyes elemei 2.6 A szerződéstervezet kialakítása 2.7 A Kbt. módosításainak követése 3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások

3. 1.Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában Az ún. folyamatba épített ellenőrzés • Az EKKE az EU-ból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások tekintetében végzi a folyamatba épített ellenőrzést • A folyamatba épített ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet tartalmazza (20. §-22/B. §) • A folyamatba épített ellenőrzés a közbeszerzési eljárás előkészítésére (közbeszerzési dokumentumok minőségbiztosítása) és a közbeszerzési eljárások lefolytatására (a közbeszerzési eljárás szabályosságának megfigyelése) terjed ki • A minőségbiztosítási és szabályossági tevékenységről jelentés készül

4. 1.Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet főbb rendelkezései • Az 1 mrd forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatár feletti beszerzései • a kedvezményezett tájékoztatni köteles a KSZ-t az eljárás megindítása előtt legalább 15 mnappal • a KSZ mérlegel, hogy az EKKE-t az eljárásba be kívánja-e vonni • az EKKE a KSZ tájékoztatását követően saját hatáskörében dönt az eljárásban való részvételről • Az 1 mrd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott valamennyi közbeszerzés • a kedvezményezett tájékoztatni köteles a KSZ-t az eljárás megindítása előtt legalább 30 nappal, és az eljárás anyagát minőség-ellenőrzés céljából a KSZ részére megküldi

5. 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában • Az 1 mrd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott valamennyi közbeszerzés • (1 mrd forint feletti támogatású közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárás esetén a dokumentumokat jóváhagyás céljából kell KSZ részére megküldeni!) • az EKKE részvétele ezen eljárásokban kötelező (az előkészítés és a lefolytatás szakaszában is) • a KSZ 15 mnapon belül szakmai szempontú minőségellenőrzést végez, jelentését megküldi az EKKE-nek • az EKKE legkésőbb a KSZ jelentésének kézhezvételét követő 5 mnapon belül közbeszerzési szempontú minőségellenőrzést végez, és jelentését a KSZ részére megküldi

6. 1.Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában Tapasztalatok a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet alkalmazásával kapcsolatban • gyakori a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, hogy a szereplők (KSZ, kedvezményezett) nem tartják be, nem alkalmazzák maradéktalanul a rendelet előírásait • érzékelhető, hogy a KSZ-ek nem követelik meg a kedvezményezettektől a szabályok (elsősorban határidők) betartását • a kedvezményezettek a közbeszerzési eljárás dokumentumait sok esetben a KSZ-eket megkerülve közvetlenül az EKKE-hez továbbítják • a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatása érdekében fokozott figyelemmel kell lenni a rendelet előírásainak betartására

7. 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.1 A kizáró okok meghatározása • a kizáró okok meghatározásakor is figyelemmel kell lenni a beszerzés tárgyára • a választható kizáró okok közül ne írjunk elő olyan kizáró okot, amely az adott beszerzés tekintetében irreleváns [különösen a 61. § (1) bekezdésének e) pontjára szükséges figyelni] • gyakran előfordul, hogy az előírt kizáró okok és azok igazolási módja nem fedi le egymást • a kizáró okok és igazolási módjának előírásakor különösen szükséges figyelemmel lenni a Kbt. legújabb módosítására is [60. § (1) g), 60. § (1) i) pont- 2009. évi XXXVIII. törvény (hatályos június 1-től)]

8. 2.2 Az alkalmassági követelmények meghatározása • az alkalmassági követelmények előírásának elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő alkalmas-e a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos feladat ellátására • a követelményeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni • gyakori hiba, hogy az ajánlatkérők az alkalmassági követelmények előírásakor abból indulnak ki, hogy biztos legyen olyan ajánlattevő, aki képes a beszerzés tárgyával azonos tárgyú szerződés megvalósítására (pl. már az ajánlattétel időpontjában rendelkezik is a beszerzendő műszaki-technikai felszereléssel) 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

9. 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.2 Az alkalmassági követelmények meghatározása • DE: a szerződés teljesítésére való alkalmasság megítéléséhez elegendő, ha valamely ajánlattevő a korábbi időszakban képes volt hasonló tárgyú és nagyságrendű szerződés megvalósítására • referenciák • az ajánlatkérők sokszor túl specifikálják a referenciával kapcsolatos követelményeket, amelynek eredménye egy bonyolult, rendkívül komplex előírás, amely alkalmas a verseny korlátozására • az esetleges bonyolult, több feladatot tartalmazó referenciák előírásánál nincsenek figyelemmel arra, hogy az előírt követelmények több referencia igazolással is igazolhatók legyenek • a referenciaként előírt követelmények gyakran nem állnak összhangban a beszerzés tárgyával, azon túlmutatnak

10. , Wesselényi u. 20-22 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) • a referencia követelmények előírásánál is figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra • Szakemberek • a szakemberekkel kapcsolatos követelmények gyakran általános jellegűek, az előírás alapján nem állapítható meg, hogy mi alapján fogja az ajánlatkérő eldönteni, hogy az adott szakember megfelel a követelményeknek • gyakori annak általánosságban történő előírása, hogy az adott szakembernek „szakmai gyakorlata/tapasztalata” vagy „vezetői gyakorlata legyen az adott szakterületen” – ezek olyan előírások, amik alapján nem lehet megállapítani, hogy az ajánlattevő által bemutatott szakértő megfelelő-e • gyakori előírás, hogy a szakembernek legyen „FIDIC szerződésekkel kapcsolatos tapasztalata” – viszont nincs meghatározva, mit ért ez alatt konkrétan az ajánlatkérő, így bizonytalanság lép fel az

11. 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) ajánlattevő oldalán, de az ajánlatkérő oldalán is az értékelés során • gyakori az ún. projektmenedzsment tevékenység, vezetői gyakorlat előírása anélkül, hogy meg lenne határozva, milyen jellegű projektmenedzsment tevékenységre gondol ajánlatkérő • gyakori a valamilyen tevékenységben való „jártasság” előírása – ez nem értelmezhető és nem megállapítható, hogy milyen módon lehetne igazolni • a követelmények pontos, egzakt módon való meghatározása szükséges • a KDB „legfrissebb gyakorlata” szerint a közbeszerzési értékelés során a hiánypótlásra vonatkozó Kbt. szabályok nem értelmezhetők úgy, hogy az ajánlattevők új szakembereket nevezhetnek meg a hiánypótlásban és rájuk vonatkozó iratokkal egészíthetik ki az ajánlatot; a hiánypótlás törvényes lehetőségein nem lehet túlterjeszkedni (D.332/13/2009.)

12. Az alkalmassági követelmények tekintetében is fontos figyelemmel lenni arra, hogy a követelmények és azok igazolási módjai összhangban álljanak egymással 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

13. 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.3 A bírálati szempontrendszer kialakítása • kétféle bírálati szempont: • legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás • összességében legelőnyösebb ajánlat • előnyei/hátrányai • a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás objektív, azonban az ajánlat szakmai része nem értékelhető • az összességében legelőnyösebb ajánlat alkalmas az ún. szakmai ajánlat értékelésére, de az esetleges szubjektív elemek sérthetik a Kbt. alapelveit, és nagyobb a jogorvoslati kockázat

14. 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) • az összességében legelőnyösebb ajánlat • az ajánlatkérők gyakran szubjektív szempontokat írnak elő • gyakran előre meghatározzák a megajánlások alsó és felső határát is, ezzel korlátozzák a versenyt • gyakran előírnak bizonyos „projekttervek” és egyéb „tervek” elkészítését bírálati szempontként, viszont nem határozzák meg az ajánlattevők számára az ezzel kapcsolatos alapvető követelményeket – ezáltal egyáltalán nem megállapítható előre, hogy az ajánlatkérő milyen szempontok alapján fogja eldönteni, melyik ajánlat a jobb (sok esetben ezt maga az ajánlatkérő sem tudja) • a bírálati szempontoknak objektív, előre rögzített, minden ajánlattevő által előre ismert feltételeken kell alapulniuk

15. 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.4 Az AF/dokumentáció ellentmondásai • az ajánlati felhívás és a dokumentáció sok esetben ugyanazon tárgykörrel kapcsolatban eltérő előírásokat tartalmaz • bár ellentmondás esetén az AF előírásait kell alkalmazni, mégis a nem egyértelmű előírások bizonytalansághoz, félreértésekhez vezetnek 2.5 A dokumentáció egyes elemei • a dokumentáció sok esetben tartalmaz olyan fogalommeghatározásokat, amelyeket a Kbt. is tartalmaz • ezeket egyrészt nem kötelező külön meghatározni, • másrészt figyelni kell arra, hogy ha már a dokumentáció tartalmazza a fogalmakat, azok ne térjenek el a Kbt.-ben meghatározottaktól

16. 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.6 A szerződéstervezet kialakítása • fontos, hogy a szerződéstervezetben ne legyenek ellentmondások, különös figyelemmel a teljesítési határidőre • figyelemmel kell lenni a megfelelő terminológiára (pl. „megrendelő” helyett nem „megbízó”-t használni) • nyílt közbeszerzési eljárásban különösen fontos a szerződéstervezet megfelelő előkészítése, hiszen az az ajánlati kötöttség beálltával már nem módosítható 2.7 A Kbt. módosításainak követése • A Kbt. legutóbbi módosításai: • 2008. évi CVIII. törvény

17. 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) • 2009. évi LXXXII. törvény – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai az egyszerű eljárásban, a KDB eljárásával kapcsolatban új szabályok, a jogorvoslati kérelem szabályai, az erőforrás fogalmának módosítása • 2009. évi XXXVIII. törvény – módosítja a 60. § (1) g) pontját és a hozzá kapcsolódó 63. § (6) bekezdését, 135. § (1) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, valamint a 228. § (1) bekezdését; hatályon kívül helyezi a 60. § (1) i) pontját és a hozzá kapcsolódó 63. § (2) f) pontját (2009. június 1-jétől hatályos) • fontos a Kbt. módosítások hatálybalépésének követése, a módosítások megfelelő alkalmazása • ugyanis sok esetben előfordul, hogy az adott közbeszerzési dokumentáció a már nem hatályos szabályokra épül

18. 3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások • A Kbt. a szerződés teljesítésével kapcsolatban konkrét szabályokat határoz meg (304. §) • E mellett a közbeszerzési szerződés is csak a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén módosítható (303. §) • mégis a közbeszerzési szerződések teljesítése során gyakran felmerül a szerződés módosításának a kérdése • lényeges, hogy a Kbt. 303. §-ának rendelkezései semmiképpen nem biztosítanak korlátlan jogosultságot a közbeszerzési szerződések módosítására • a módosítását megalapozó körülményeket minden esetben esetenként szükséges vizsgálni, a módosítás indokait megfelelő dokumentumokkal is szükséges alátámasztani

19. 3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások • a módosítást megelőzően szükséges megvizsgálni a Kbt. 125. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét is (az ún. kiegészítő közbeszerzés) • az Európai Bizottság álláspontja szerint: a közbeszerzési szerződés teljesítése során felmerülő előre nem látható körülmények okán, szinte minden esetben 125. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatandó eljárás az alapvetően jogszerű megoldás; csak az alapvetően nem nagy értékű és alapvető műszaki tartalmat nem érintő esetekben fogadja el a Kbt. 303. §-ában foglaltak alkalmazását • mindkét jogintézmény alkalmazását szigorú, konjunktív és kógens feltételekhez kötötték, hogy alkalmazásuk ne járjon visszaélésekkel, az ne eredményezhesse a közbeszerzési szabályok, így a közbeszerzési eljárás feltételeinek a kikerülését

20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! dr. Varga László- közbeszerzési szakértő NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Jogi Főosztály Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE) Tel.: +36-1-474-9247, mobile: +36-202376667 Fax: +36-1-474-9241 E-mail: Varga.Laszlo@nfu.gov.hu Wesselényi u. 20-22. 1077 Budapest