Download
1 / 15
150 likes | 259 Views
Az illetékintegráció első tapasztalatai. Dr. Szikora János Elnök, APEH. Az illetékbevételek alakulása az első négy hónapban. az APEH által beszedett összes illetékbevétel 46,2 Mrd Ft, ez 1.9 Mrd Ft-tal kevesebb a tavalyinál;
E N D
Az illetékintegrációelső tapasztalatai Dr. Szikora János Elnök, APEH
Az illetékbevételek alakulása az első négy hónapban • az APEH által beszedett összes illetékbevétel46,2 Mrd Ft, ez 1.9 Mrd Ft-tal kevesebb a tavalyinál; • a központi költségvetést megillető illeték 30,3 Mrd Ft, ez lényegében megegyezik a tavalyival; • ebből az APEH által beszedett rész 18,1 Mrd Ft, a tavalyinál 416 millió Ft-tal több; • a megyei önkormányzatokat megillető illeték közel 3 Mrd Ft-tal kevesebb, a megyei jogú városokat megillető közel 200 millió Ft-tal több a tavalyi első négy havinál.
A vártnál kisebb bevétel okai a megyei önkormányzatok esetében • a múlt évi időarányoshoz képest 4%-kal kisebb összes illetékbevétel; • a felosztási szabályok változása; • az illetékfizetők egy részénél előforduló kitöltési hibák miatt a befizetési csekkek azonosításának nagy munkaigénye (kb. 1,5 Mrd Ft kerül ennek eredményeként pótlólag átutalásra az önkormányzatoknak)
A felosztási szabályok változása • az APEH által az illetékek után beszedett bírság és késedelmi pótlék nem kerül visszaosztásra az önkormányzatoknak; • a működési költségekre 8,5%, Bp.-en 4%, (ez eddig összesen 2,4 Mrd Ft) visszatartásra kerül (a tavalyi bevételek között szerepel az illetékhivatalok működési költségeinek fedezete ----- AZ IDÉN ILYEN KÖLTSÉGE NEM MERÜL FEL AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK!)
Az integrációs folyamattal együtt járóátmeneti nehézségek • Külső hátráltató tényezők • Belső (objektív és szubjektív) tényezők
Külső tényezők • A hangulat általános jellemzője • Az illetékhivatalok integrációjáról hozott döntést az önkormányzatok nagyobb része meglehetősen „barátságtalanul” fogadta, ezért 2006. december 31-ig nem volt lehetőség a beolvadással kapcsolatos helyszíni előkészítő munkákra. • Egyes megyék hozzáállása (csak a legkirívóbbak) • Az illetékhivatal novemberben való átköltöztetése méltatlan körülmények közé; • A munkatársak épületbe való beengedésének megakadályozásával való fenyegetés, a jutalom kifizetésének megtagadása; • belső információk megszerzése, ezekkel, illetve téves információkkal való hangulatkeltés KÖVETKEZMÉNY: AZ ILLETÉKHIVATALOKBA CSAK JANUÁR 2. UTÁN JUTOTTUNK BE! CSAK EZT KÖVETŐEN VOLT LEHETŐSÉG A KONKRÉT KÖRÜLMÉNYEK MEGISMERÉSÉRE
További nehézség 2006. december 31-ére a volt illetékhivataloknál mintegy 100.000 darab kiszabatlan, valamint további mintegy 50.000 még be sem iktatott illetékügy halmozódott fel, mely „hátralék” feldolgozását a 2007. január 1-jei illetékintegrációt követően már az APEH keretein belül kell megoldani. (Megjegyzendő, hogy az Állami Számvevőszék egy néhány évvel ezelőtti vizsgálatának megállapításai szerint az illetékkiszabási ügyek 30 napon belüli elintézése nem volt teljesíthető. Az ehhez szükséges munkaerő- és informatikai kapacitásbővítés tudomásunk szerint nem történt meg. )
Belső (objektív és szubjektív) tényezők • a szervezeti változásokkal szükségképpen együtt járó kezdeti nehézségek • az illetékbevételek folyamatos biztosítása és az integráció mielőbbi teljes körűvé tétele közötti ellentmondás • a jogi szabályozás változásából következő többletfeladatok • az előbbiekkel is összefüggésben: az illetékprogramok hiányosságai, az annak való kiszolgáltatottság
A szervezeti változásokkal szükségképpen együtt járó kezdeti nehézségek • az illetékhivatalok belső tagozódása eltért az APEH szervezete által megkövetelttől – a január 1-vel létrehozott régiós struktúra és a szervezeti egységek számának egységes meghatározása miatt az eddigi munkamegosztást módosítani kellett; • a megyei illetékhivatalok belső tagozódása országosan nem volt egységes - ebből kellett egy lépésben „egységes” főosztályokat létrehozni; • minden átszervezés együtt jár az újtól való – indokolt vagy indokolatlan – félelemmel.
Az illetékbevételek folyamatos biztosítása és az integráció mielőbbi teljes körűvé tétele közötti ellentmondás • Elsődleges feladatnak tekintjük az illetékek kiszabását, beszedését! • De! Ez hátráltatja a valódi hatékonyságjavulás feltételét jelentő integrációs folyamat előrehaladását. KÖVETKEZMÉNY: AZ INTEGRÁCIÓ ELHÚZÓDÁSA, PÁRHUZAMOS, EZÉRT ÁTMENETILEG (!!!) A KORÁBBIHOZ KÉPEST KEVÉSBÉ HATÉKONY MUNKAVÉGZÉS!
A jogi szabályozás változásából következő többletfeladatok Az Art. szabályait kell alkalmazni: • a volt illetékhivatalok az illeték szaknyilvántartásokban ügycentrikus nyilvántartási rendszert alkalmaztak, míg az Art. az adózók szerinti nyilvántartás alkalmazását írja elő az APEH számára. Az adózók adóazonosítón történő nyilvántartása érdekében közel 1 millió adózó azonosítását kellett elvégezni. (Ennek 87%-át március 21-ig a SZTADI beazonosította, a 13%-ot helyi szinten kellett/kell „feltárni”) • az adózók adófolyószámlájának megnyitása, vezetése (az illetékkötelezettségek rendezőbizonylattal való feladása az adófolyószámlára).
Az ügyiratok kezelésével kapcsolatos többletfeladatok • Az ügyiratok kezelése során is jelentős a többletmunka. Meg kell valósítani az illeték szakmai rendszerből a felvitt APEH bárkódoknak, illetőleg az illetékalanyok adatainak áttöltését az APEH iktatási rendszerbe, az APEH iktatásból az adatoknak az áttöltését az illetékhivatali általános iktatásba; AMÍG EZ NEM MŰKÖDIK, AZ INFORMÁCIÓS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE MEGKÍVÁNJA A KISZABÁST KÖVETŐ ÜGYIRATOK TEKINTETÉBEN AZ ILLETÉKHIVATALI ÁLTALÁNOS IKTATÁS ÉS AZ APEH IKTATÁS PÁRHUZAMOS VÉGZÉSÉT.
Az informatikai rendszerrel kapcsolatos többlet-elvárások A munka elvégzésének alapfeltétele az aktualizált és hibátlanul működő illeték szakmai program, mely kezeli az adóazonosítót, és az APEH iktatószámot is. Az illeték szervezeti egységeknek a 2007-re aktualizált korábbi szakmai rendszerben kell végezni az ügyek iktatását, a fizetési meghagyások kiadását, és a már APEH számlára beérkező befizetéseket a szakmai rendszerben is le kell könyvelnie, mert az illetékek elszámolása a féléves és éves zárások elkészítése csak ebből a rendszerből készíthető el.
Az illetékprogramok hiányosságai • A szakmai program a korábbi években szokásos időponttól (január 2-3 hete) lényegesen később készült el. A illeték szervezeti egységek 2007. január 30. napját követően tudták megkezdeni a fizetési meghagyások kiadását, február második felében kezdhette meg teljes működését, de egyes hibák javítására jóval később került sor. • A szakmai program szakaszos indulása miatt a kiszabásra előkészített ügyek közül ki kellett válogatni, az éppen aktuálisan már működő moduloknak megfelelő ügyeket a kiszabáshoz, ami lassította a munkavégzést. • A szakmai programból az APEH-es követelményeknek megfelelően megszemélyesített csekk, valamint a tértivevényt író programrész is későn készült el.
Mi várható? • A KEZDETI NEHÉZSÉGEKEN TÚL VAGYUNK! • Mára a szakmai programok – gyakorlatilag- teljes körűen működnek, a fizetési meghagyások kiadása teljes erővel folyik (Ennek érzékeltetésére: a fizetési meghagyásban kiszabott összeg 42 Mrd Ft-ról két hét alatt 55,9 Mrd Ft-ra nőtt) • Az APEH-es rendszerben folyószámlára feladott illeték összege két hét alatt 12 Mrd Ft-ról 40 Mrd Ft-ra növekedett; • Az illeték bevételi számlákon szereplő befizetés e havi összege a mai napon megközelíti a 13,5 Mrd Ft-ot; • Már érvényesül az iktatási rendszerek közötti áttöltés hatása: • egyszerűsödik az iktatás (nem kell mindkét rendszerben iktatni) • megteremtődik a lehetősége a 2007-es kiszabások folyószámlára való automatikus könyvelésének, az illetékvégrehajtás APEH-es rendszerben történő végzésének, a fizetési könnyítések elbírálásának, könyvelésének. • A tisztázatlanság miatt felosztatlan összegek tisztázásának gyorsítása megtörtént, ennek hatása a júniusi felosztásnál már érezhető lesz:
