Területfejlesztési alapfogalmak, stratégiai típusok

1. Területfejlesztési alapfogalmak, stratégiai típusok Dr. Aubert Antal

2. A területfejlesztés belső rendszere • Területi fejlődés – gazdasági növekedés – területfejlesztés összefüggései, • A területfejlesztés a „térhasználat tudatos irányítása”, alrendszerei: • Területpolitikai (szintjei, céljai), • Szabályozási (jogi, puha elemei), • Szervezeti (vertikális tagoltság, hatáskörök), • Eszközei (általános gazdaságpolitikai, területi tervezés). • Településfejlesztés, • Területrendezés.

3. A régió • Lehatárolása, • Alaptípusai (5): • Földrajzi, • közigazgatási / politikai, • Homogén régió (kultúra, etnikum, gazdaságszerk.) • Funkcionális régió, • Program régiók. • Szubszidiaritás elve → regionalizálás szükségessége, • Regionalizáció Közösségi Chartája (1. cikkely) – fogalommeghatározás (ld. következő dia), • Regionális identitás.

4. Regionalizáció Közösségi Chartája • „amely földrajzi szempontból nyilvánvaló egységet képez, avagy olyan területek homogén komplexuma, melyek zárt rendszert alkotnak és amelyek lakosságát bizonyos közös elemek jellemzik, akik az ebből származó tulajdonságokat szeretnék megőrizni és továbbfejleszteni azért, hogy elősegítsék a kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődést, • A lakosság „közös elemein” a nyelvet, a kultúrát, a történelmi tradíciót és a gazdaságot, a közlekedést érintő közös jellemzői és teendői. De nem szükséges, hogy ezen elemek egyidejűleg érvényesek legyenek. • Ezen egységeknek a különböző államokban más-más elnevezése, jogi, politikai helyzete lehet, ami a jelen chartában befektett megfontolásokból nem zárja ki őket.”

5. Régiók az Európai Unióban • Régiók létrejövetelének okai: • Politikai okokból, • Gazdasági okokból, • Kulturális okokból, • Fejlesztés, jövőépítés érdekében. Országtípusok: • Föderalista (szövetségi) államok (Ausztria, Németország, Belgium), • Regionalizált („felülről lefelé”) államok (Olaszország, Spanyolország), • Unitárius államok (decentralizált → korlátozott) (Franciaország, Hollandia, Portugália, Finnország), • Unitárius államok (Dánia, Görögország, Luxemburg, Svédország, Anglia)

6. Régiótípusok • Alkotmányos (történeti) régió – Belgium, Németország, • Széles autonómiával felruházott területek – Katalónia, Olasz tartományok, Dánia szigetei, • Egyre nagyobb közigazgatási hatáskörhöz jutó egységek – francia, cseh megyék, lengyel vajdaságok, • Központosított államok megyéinek részleges társulásából – magyar régiók, • Járások vagy helyi önkormányzatok küldötteinek közgyűlésével létrehozott társulás - Írország, • Kis területű államok (=egy régió) – Luxemburg, Málta

7. A támogatásra jogosult térségek lehatárolása • NUTS – rendszer: 3 regionális + 2 lokális szint (1988 óta európai gyakorlatban) • Hazai területi osztályozás: • NUTS 1 ország 1 • NUTS 2 tervezési-statisztikai régió 2 • NUTS 3 megye (főváros) 3 • NUTS 4 statisztikai kistérség 4 • NUTS 5 település 5 • Típusok: • Gazdaságilag elmaradott térségek, • Ipari szerkezetátalakítás térségei, • Vidékfejlesztési térségek, • Egyéb kiemelt térségek (határ menti térségek, környezeti szempontból kiemelt térségek, Budapest szerepe az európai városhálózatban)

8. Komplex mutató kiszámítása (24/2001. (IV. 20.) Ogy. határozat • Gazdasági mutatók • 1000 lakosra jutó működő gazdasági szervezetek száma (db) • A működő gazdasági szervezetek számának változása (5 év, %) • 1000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma (fő) • Az 1 állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem (Ft)

9. Komplex mutató kiszámítása (24/2001. (IV. 20.) Ogy. határozat • Infrastrukturális mutatók • Közüzemi vízvezetékbe bekapcsolt lakások aránya (%), • 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza (m), • Vezetékes gázellátásba kapcsolt háztartások száma a lakásállomány %-ban (%), • 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma (db), • 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma (db), • Komplex életminőségi elérési mutató (számított adat), • 1000 lakosra jutó távbeszélők száma (db). • Foglalkozási helyzet • Munkanélküliek aránya (%), • Tartós munkanélküliek aránya (180 napon túli, %).

10. Komplex mutató kiszámítása (24/2001. (IV. 20.) Ogy. határozat • Társadalmi – szociális helyzet • 10 éves időközben épített 3 – x szobás lakások aránya (%), • 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (db), • Vándorlási különbözet évi átlaga (10 éves időközben), • 60 évnél idősebb népesség aránya (%), • A települések átlagos lélekszáma (fő), • Halálozási ráta (%).

11. A területfejlesztés politikai karaktere • Ellentmondások a területpolitika és a nemzeti gazdaságpolitika viszonyában, • A konzervatív területpolitika jellemzői, • A liberális területpolitika jellemzői, • A szocialista – szociáldemokrata területpolitika jellemői.

12. A területfejlesztés stratégiai alternatívái • II. világháború utáni fejlődés területi egyenlőtlenségei, • A hagyományos regionális politikák jellemzői • A hagyományos regionális politikák elméleti alapjai Jellemzőjük a centrum-szemlélet → területei • A regionális potenciál Endogén erőforrások összessége → identitástudat Elemei (ld. következő dia)

13. A regionális innovációs képességet meghatározó tényezők • Keretfeltételek • az ország komparatív előnyei • a világgazdaságban • Gazdasági és műszaki fejlesztési politika • Regionális telephelyi aktivitás • Fekvés és elérhetőség • A térbeli input-output kapcsolatok • Innováció orientált infrastruktúra és szolg. • Munkaerő mobilitása és képezettsége • A lakosság mentalitása és a kulturális • környezet • A régió vállalkozásainak adottsága • A termék és a technológia • korszerűsítése • Üzemméret • Tulajdon- és képezettségi szerkezet • Funkció és képezettségi szerkezet • A vállalati menedzsment képzettsége • Finanszírozási feltételek. A vállalkozások innovációs és versenyképessége Forrás: Glatz-Tödtling, 1998.

14. A területfejlesztés stratégiai alternatívái • Az innovációorientált regionális politika • Célja az infrastruktúra és kommunikációs kínálat feltételeinek megteremtése (táblázat) • Akcióterületei: • Vállalkozói környezet élénkítése, • Innovációt, technológiai transzfert közvetítő szervezetek, • Humántőke aktivizálása (ld. ábra) • Endogén erőforrások feltárása. • Elemei a hazai területfejlesztésben (ld. térkép)

15. Az emberi tőkébe történő beruházás hatása a regionális gazdasági modellre Képzés, képzettség Információk gyűjtése és feldolgozása Termék és tevékenység információ Termék és tevékenység flexibilitás Regionális jövedelem növekedése A regionális gazdasági szerkezet hatása Foglalkoztatási növekedés Tapasztalatok, adottságok A humánerőforrások teljesítménye Ágazati szerkezet átalakulása

16. A területi irányítás modelljei • A területi irányítás társadalmi – gazdasági háttere • A területi irányítás modelltípusai • A centralizált mechanizmus • A decentralizált irányítás • Vegyes mechanizmus • A területi irányítás konkrét feladattípusai • Az anyagi termelés és szolgáltatás területi elhelyezkedésének befolyásolása, • A népesség területi elhelyezkedésének szabályozása, • A hálózati infrastruktúra területi elhelyezkedésének ellenőrzése, • A nem anyagi szolgáltatások intézményeinek területi elhelyezése.