Vallások és civilizációk

1. Vallások és civilizációk 7. Előadás Civilizációk a történelemben

2. Mi adja a tantárgy jelentőségét? Egyrészt, azt kérdezzük: mi mozgatja a világot? Másrészt, ugyanez más oldalról: mik vagy kik a fejlődés alanya? Ebben az összefüggésben fontos a kollektív identitás, és a kollektív identitás változása a történelemben. Ez a kérdés többféle szemszögből elemezhető: • milyen a területei szerveződés, • milyen a spirituális (eszmei) szerveződés, és • milyen az élet-program szerinti szerveződés.

3. A félév tematikája • Bevezető, a társadalmi fejlődés modellje • Az ethnocentrizmus jelensége (antropológiai, pszichológiai és szociológiai szemszögből) • A vallások pszichológiai és evolúciós elmélete, • A civilizáció fogalma és a civilizációk fejlődés-menete, (Spengler, Toynbee) • A kultúra, mint a történelem egyik értelmezési kerete, • A vallások a vallás-történet és a vallás-tudomány szerint, • A vallások helye és szerepe a társadalomban (a vallás-szabadság nézőpontja) • Az értékek változásának történelmi tendenciája, • A nemzet kialakulás, és történelmi szerepe, • Nemzetek, államok és vallások a globális társadalomban, • A 21. század identitás-harcai (Fukuyama, Huntington, Ferguson és mások) Hogyan készül a történelem?

4. A tantárgy általános gondolati keret-modellje Nemzetek, államok és közösségek Spirituális közösségek Civilizációk Vallások Etnocentrizmus Területi szerveződés Spirituális szerveződés Kultúra Életprogram- szerveződés Értékek

5. Hogyan vizsgálódunk? • Alapvető fontosságú, hogy tudományos elemzést igyekszünk nyújtani. • A főiskola arról szólt, hogy kész válaszokat nyújtottunk. Bemutattuk a lehetséges kérdéseket, és mindegyikre az egyetlen lehetséges és biztos választ. • Az egyetem arról szól, hogy kérdéseket tanítunk meg feltenni, és megmutatni azt a módszert, ahogyan e kérdésekre választ lehet találni. Nincs egyetlen biztos megoldás. • Ennek jelentősége abban is van, hogy precedens nélküli világ jön.

6. Tematika levelezős 1. szept. 14. Bevezető + ethnocentrizmus 2. szept. 14. Vallások és civilizációk 3. október 5. Vallások és civilizációk összeütközése 4. október 5. Értékek és kultúrák és szerepük a politikában 5. október 5. Nemzet, állam, vallások és civilizációk a 21. században

7. Teljesítmény-értékelés (nappali) A kötelező irodalom: A „Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” szöveggyűjtemény és a www.marosan.com honlapon található kijelölt anyagok. Ajánlott irodalom: Marosán György. (2006): Hogyan készül a történelem? Money-Plan kft A félév vizsgával zárul. A félévi értékelés három részből áll: írásos házi-dolgozat, legalább egy ZH és írásbeli vizsga. Ha valaki a 12 előadásból legalább 8-on részt vesz és a félév végén beadott házi-dolgozata megfelelő, akkor egyetlen teszt jellegű vizsgát kell tenni, és a házi dolgozat + a ZH eredmény alapján kapja meg mindkét jegyet Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ha ZH-ja nem elfogadható, akkor két vizsgát is kell. Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ha ZH nem elfogadható, akkor vizsgáznia is kell. A házi dolgozat témája: a kijelölt film alapján elemzést készíteni a „Civilizációk..” tantárgy számára. A Politikai eszmetörténet” témakörében elemzés készítése a 21. század meghatározó eseményeiről. A házi dolgozatok 7-8 oldal (2600 szó) terjedelműeknek kell lenni. A beadási határidő: 2012. december 15.

8. Teljesítmény-értékelés (levelező) A kötelező irodalom: A „Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” szöveggyűjtemény és a www.marosan.com honlapon található kijelölt anyagok. Ajánlott irodalom: Marosán György. (2006): Hogyan készül a történelem? Money-Plan kft A félév vizsgával zárul. A félévi értékelés két részből áll: írásos házi-dolgozat, és írásbeli vizsga. Ha valaki az 5 előadásból legalább 3-on részt vesz, és a félév végén beadott házi-dolgozata megfelelő, akkor egyetlen teszt jellegű vizsgát kell tenni, és a házi dolgozat + a ZH eredmény alapján kapja meg mindkét jegyet Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ha ZH-ja nem elfogadható, akkor két vizsgát is kell. A házi dolgozat témája: a kijelölt film alapján elemzést készíteni, részben a „Civilizációk..” A Politikai eszmetörténet” témakörében elemzés készítése a 21. század meghatározó eseményeiről. A házi dolgozatok 7-8 oldal (2600 szó) terjedelműeknek kell lenni. A beadási határidő: 2012. december 15.

9. A házi dolgozat(ok) témái és feldolgozása Mindenkinek két dolgozatot kell írnia: egyet a „Civilizációk, és világvallások”, egyet pedig a „Politikai eszmetörténet” témájából. Az egyik dolgozat témája: a személyre szólóan megadott filmet kell megnézni, majd arról kell a témához illeszkedően elemzést írni (esetleg a végére egy 20 soros ajánlást) A másik dolgozat témája: elemzés a 21. század meghatározó eseményeiről és annak hatásairól a megadott szempontok szerint. Mindkét dolgozat távolságtartó, objektív, lehetőleg sokoldalú elemzés legyen.

10. Ütközések (USA) Hullám (N) Ajami (Izraeli film) – BaderMeinhoff csoport (N) Eper és vér (USA) Michael Collins (USA) Aki szelet vet (USA) Az Én 20. századom (M) Az összeesküvés (Wansee-i konferencia (USA) Megfoghatatlan. (Il Divó) Andreotti film (O) Bukás (N) Hideg napok (M) A háborúnak vége (F) Semprun könyvből film Az elnök emberei (USA) (Watergate ügy) Karmester (Szabó István) Tarkovszkij: A tükör A kelet, az kelet. (A) Amerikai film: homoszexuális politikusról (USA) Lövés utána csend. (N) Hotel Ruanda. (USA) 141 perc a Befejezetlen mondatból. (M –Déri könyv) Más ember élete (N) 20 óra – Sánta Ferenc film Márvány ember (L) A nemzet színe-java. (USA) Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Francia- görög?) Ítélet Nürnbergben (A) Luther (N) Makk Károly: Szerelem, Jó éjszakát, jó szerencsét. (USA) McCharty korszakról szóló film: Hamisító (N vagy A) Hamu és gyémánt (L) A tanú (magyar) Cséplő Gyuri (Schiffer P. ) Ámen (A helytartó - Hochut darab) Mefisztó (Szabó István) A csendes amerikai (angol?) Agitátorok (az Optimistákból) Abortuszt csináló nőről Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek A lehetséges filmek

11. A film feldolgozás szempontjai: Miről szól a film? Mi a kapcsolata az egyik választott témával (Vallások, vagy Politikai eszmetörténet) Mi a film üzenete? Mi ennek a jelentősége a 20. és a 21. század történelme szempontjából? Van-e üzenete a mai Magyarország szempontjából? Milyen ellentétes vélemények fejeződnek ki a filmben? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg a témával kapcsolatban a mai magyar, és/vagy globális társadalomban? Kiválasztható egyik vagy másik szereplő viselkedése vagy életútja, és az is bemutatható és elemezhető. Milyen más filmekkel, irodalmi alkotásokkal vethető össze? Mi a film kapcsolata a valósággal: alapvetően megváltoztatja a valóságot, vagy lényegében jól tükrözi?

12. Egy példa a lehetséges „ténymorzsára” Legalább 11 ember halt meg Nigéria forrongó Plateau szövetségi államában a szűnni nem akaró keresztény-muzulmán összecsapások következtében - közölték hétfőn a helyi hatóságok. A két újabb támadás két, keresztény többségű települést ért vasárnap este a közép-nigériai állam székhelye, Jos közelében. Az egyik helyen, Targom-Babale faluban az autókkal érkező támadók egy család hét tagját mészárolták le nádvágó késsel és lövésekkel, köztük két gyermeket, két házat pedig felgyújtottak. Dabwak faluiban egy idősebb férfit öltek meg a feleségével és két kiskorú gyermekkel egyetemben, s az itteni támadásnak további tucatnyi sebesültje is volt. Az újabb gyilkosságokkal összesen több mint ötvenre emelkedett az etnikai és vallási értelemben is vegyes térségben elmúlt két hétben megölt áldozatok száma.

13. Az eset feldolgozásának szempontjai: Mi a történet lényege, rekonstruálni az esetet, leírni a tényeket, Bemutatni milyen interpretációkat fűztek hozzá, és értékelni a tények és az interpretációk kapcsolatát, Miként illeszkedik a történet a választott – az egyik – témakörbe? Van-e a történetnek üzenete Európa számára, és Kelet-Európa számára? Van-e a történetnek magyar vonatkozása, és mi az? Van-e a történetnek üzenete a mai magyar társadalom számára? Megtörténhet-e ez, vagy ehhez hasonló Magyarországon? Milyen következtetést vonhatunk le a magunk számra ebből? A történet még a 20. vagy már a 21. század problémáit vetíti előre? Hogyan viszonyulnak az esethez a legfontosabb politikai irányzatok (liberalizmus, konzervativizmus, és szociáldemokrácia)?

14. A 21. századról készítendő elemezés szempontjai Ki kell választani és le kell tölteni az internetről az elmúlt 2 évben felbukkant 5 eseményt, hírt, információt, amelyet a hallgató a 21. század története szempontjából meghatározónak gondol. Meg kell mutatnia, és érvelni kell, miért éppen ezeket gondolja meghatározónak, Fel kell tárni összefüggésüket és belső kapcsolatukat, és így együttesen milyen jövőt rajzolnak ki? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Kelet-Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet a mai magyar társadalom számára?  

15. Javasolt TED prezentációk (www.TED.org) • PaddyAshdown: The globalpower shift. • ClayShiky: Institution vs. collaboration • ClayShirky: Howthe internet transformgovernment • RachelBotsman: The currency of theneweconomy • JammyDrummond: Let’scrowsource • Don Tapscott: Fourprinciplesforopenworld • Howard Rheingold: The newpower of collaboration • YochaiBenkler: New open-sourceeconomics • Sam Harris: Science cananswermoralquestions • SchlomoBenartzi: Saving fortomorrow, tomorow • R. Wilkinson: Howeconomicinequalityharmssociety • NiallFerguson: A jólét 6 kegyetlenül jó "app"-je • Mark Forsyth: What’s a snowgoster • M. Jakubowski: Nyílt forráskódú tervrajzok a civilizációhoz • Gladwell: Choice, happiness, spagetti sauce • Lean-Baptist Michel: The mathematics of histoty • J. Diamond: Whysocietiescollapse • J. Haidt: Religion, evolution, and theextasy of self-transcence • J. Haidt: The moralroots of liberalism • Hans Rosling: A vallások és a demográfia • Hans Rosling: The beststatistics… • Frans de Waal: Moralbehaviorinanimals • DanAriely – irracionalitásaink.. • D. Ariely: Our buggy moral • DevduttPattanaik: Kelet kontra nyugat – elkápráztató mítoszok • Joseph Pine: Whatconsumerwants • Roy Sutherland: an add man life • Gopnik: Whatdobabiesthink • JamieDrummond: Let’tcrowsource .. • Marc Googman: A vision of crime int he future • Jean Baptiste Michel: Matehmatics of history • SherryTurtle: Connectedbutalona • Berry Schwartz: Paradox of choice • Laurie Santos: Monkeyeconomy • Geoffrey West: A városok és cégek meglepő matematikája

16. Polübiosz római történetíró Karthágó romjainál „Scipió hosszasan állt ott, töprengve városok, népek, dinasztiák elkerülhetetlen végzetén, amely mindegyiket utoléri, akárcsak az egyes embereket. Arra gondolt, hogy ez történt a hajdan hatalmas Ílionnal, az asszír, a méd, a perzsa birodalommal, és nemrég az oly virágzó Macedóniával is. Majd akár szándékosan, akár véletlenül a következő sort kezdte szavalni: ‘Eljön a nap mikoron megszentelt Ílion elvész / és Priamosz, meg népe a jógerelyes Priamosznak’. És amikor Polübiosz nyíltan megkérdezte tőle mit ért ezen, nem titkolódzott, hanem nyíltan hazáját, Rómát nevezte meg, mivel az emberi sors forgandóságát látva, féltette azt”

17. Fernand Braudel: Intés „Mindazoknak, akiket érdekel napjaink világa, és még inkább mindazoknak, akik tenni kívánnak érte, „megéri” tudni, hogyan igazodhatunk el a világ térképén a ma is létező civilizációk között, hogyan határozhatjuk meg határaikat, központjukat és perifériájukat, tartományaikat és a levegőt, amelyet az ember ott belélegez, az általános és partikuláris „formákat”, amelyek bennük léteznek és hozzájuk kapcsolódnak. Ellenkező esetben katasztrofális tévelygéseknek nézünk elibe.” Idézi: S. P. Huntington. A civilizációk összecsapása..47. oldal

18. Ruskin gondolata a civilizációkról „A nagy nemzetek három könyvben írják életrajzukat: tetteik könyvében, szavaik könyvében, és művészetük könyvében. E könyvek egyike sem érthető meg a másik kettő ismerete nélkül, de közülük csak a harmadik a megbízható.”

19. A civilizáció – mint a politikai elemzés fogalma • A civilizáció-fogalom használatának előnye a politikai elemzésénél, hogy felszínre hozza és megvilágítja azokat a jellegzetességeket, amelyek átlépik az államok politikai határait, gyakran a földrajzi határokat is. • Bár a civilizációknak rendszerint van egy jól azonosítható régiója, amelyben születtek, és kifejlődtek, ma a legtöbb globálisan kifejlődött. • A civilizáció fogalma egyesíti sokféle tudomány különböző megközelítéseit (jog- és vallástudomány, szociológia, antropológia,) • A civilizáció egy viszonylag nagy népesség tartós kulturális jellegzetességeire utal, amelyek egyedi jelleget kölcsönöz az adott népességnek.

20. A civilizáció - mint hasznos értelmezési keret A hosszú-távú – Európa-Közel-Kelet-India-Kína - kereskedelem két úton zajlik: szárazföldi (selyem-út), és a tengeri út. A tengeri kereskedelem az arabok által „kifejlesztett” commenda formájában szerveződik. A commenda: befektető vállalkozó, aki tőkét visz be (megvásárolja a hajót, és az árút), megbízza az utazó kereskedőt, vigye el, adja el, és hozzon vissza amit mondtak. Majd ¾ ¼ arányban osztoznak a hasznon. A kereskedelem alapjában projektekre szerveződik, és azt stabilizálandó, az állomásokon tudatosan épített családi kapcsolatokkal alakítottak ki ellenőrző-, és végpontokat. Ebben a formában működik az arab, a kínai, az indiai, és az európai szerveződésű hosszú-távú kereskedelem. 1400-tól kezdve az európaiak egy új formát alkalmaznak: a corporation-t (vállalatot). A vállalat több tulajdonos kockázat-megosztásos szerveződése, ahol a szerveződésnek a tagjaitól (egyben a tagok magánvagyonától) elválasztott önálló léte van Ekkortól kezdve a vállalat, mint szerveződési forma ismert volt mindenütt. Kérdés: Miért nem alkalmazták a corporation-t másutt, ahogyan az európaiak a commendát? Miért európai jelenség ez?

21. Az európai civilizáció jellegzetességei Mert egyedül a nyugat-európai civilizáció (térség) egyedi jellegzetessége volt az „átengedett szuverenitás”: • Az egyház önálló, és elválasztott a világi hatalomtól (a invesztitúra harcokat követően) • Önálló autonóm és hosszú távú szerveződések (város, céh, egyetem, társaságok), • Itt volt lehetőség a szerveződések (beleértve az egyházak) gazdasági szerepvállalására, „vállalat-szerű” szerveződés keretében, • Itt alakult ki a szuverenitás személyektől elválasztott fogalma, amelyek szerveződésekre vonatkozott, • Itt jön létre a kiterjesztett család helyett az un. „nukleáris család”, mint a társadalom elemi egysége, amely szükségessé tette a „corporáció” típusú szerveződést

22. TÉZIS (1) : F. Fukuyama: A történelem vége „..egyszerűen a történelem végének vagyunk tanúi: tehát az emberiség ideológiai fejlődésének, annak, hogy végső kormányzati formaként sor kerül a nyugati liberális demokrácia általános bevezetésére.” A jövőt nem eszmékért vívott nagy és lelkesítő küzdelmek fogják jellemezni, hanem földhöz ragadt gazdasági és műszaki problémák megoldása. Ezért az egész jövő „bizony elég unalmas lesz.”

23. Tézis (2): S. Huntington: Civilizációk összecsapása. A hidegháború befejeztével, a kommunista világ összeomlásával a népek közötti legfontosabb megkülönböztető jegyek nem ideológiaiak, gazdaságiak vagy politikaiak hanem kulturálisak. A világesemények alakítói ugyan nemzetállamok maradtak, de a meghatározó államcsoportokat a világ hét vagy nyolc fő civilizációja alkotja. Ebben az új világban a legmélyebb és legveszélyesebb konfliktus nem társadalmi osztályok, még csak nem is gazdagok és szegények között, hanem különböző kulturális entitások között bontakozik ki. A világpolitika napirenden levő kérdései a civilizációk közötti különbségekre vezethetők vissza. A világban oly hosszú ideje meghatározó szerepet játszó Nyugat hatalma fogyatkozik, a nem nyugati civilizációké nő. A világpolitika sokpólusúvá és sokcivilizációjúvá vált.

24. Civilizáció és kultúra Minden társadalom eszmék, szokások és művészetek egyedi halmazával, sajátos kultúrával rendelkezik, akár civilizáció, akár nem. A "civilizáció" egy összetett társadalomban nem csak a társadalmat magát, hanem egyszersmind annak kultúráját is jellemzi. A civilizáció szintjét elért társadalom kultúrája az írást, művészetet, építészetet, szervezett vallást és összetett szokásokat is magában foglal.

25. A civilizáció sokféle fogalma 1. A civilizáció általában olyan összetett társadalmat jelöl, ahol az emberek városokban élnek és mezőgazdaságból tartják el magukat, megkülönböztetve őket a törzsi társadalmaktól, ahol az emberek kis településeken vagy nomád csoportokban éltek megélhetésüket gyűjtögetésből, vadászatból vagy kert-művelésből biztosítva. 2. Szélesebb értelmezésben a civilizáció bármely társadalomra vonatkoztatható. Ebben a megközelítésben a civilizáció a kultúra közeli szinonimája. 3. A civilizáció jelentheti a teljes emberi társadalmat, amennyiben hétköznapi formában a feltáratlan vadonnal vagy a kietlen pusztasággal állítjuk szembe. Ebben a megközelítésben a kifejezés a jelenlegi globális civilizációra vonatkozik. 4. A civilizáció jelenthet egy viselkedési formát is. A "civilizált" magatartás szemben áll a "barbár" vagy a durva viselkedéssel. Ebben a megközelítésben a civilizáció kifinomultságot jelöl. 5. A civilizáció egy másik használata a szó első és negyedik jelentésének kombinációjából áll elő arra utalva, hogy az összetett társadalmak természetből fakadóan felette állnak a kevésbé összetett társadalmaknak.

26. A civilizáció - Wikipédia szerint A (mindenkori) társadalomfejlődés, ill. az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket. Ebben a tekintetben a civilizáció sokszor a társadalom szinonimájaként is használatos. Tágabb értelemben társadalmi, gazdasági, szellemi művelődést, műveltséget jelent. Más vonatkozásban – szembeállítva a szellemi kultúrával – egy társadalom anyagi kultúráját, eszközeit és technikáját értik alatta. A 19. század végén a magyar közgondolkodás például a polgárosodás folyamatát jelölte a civilizáció fogalmával. Napjainkban a viszonylag magas szintű kulturális, ipari-technológiai fejlettséget, a városi kényelmet is jelenti."

27. A civilizáció meghatározása • Azon kulturális sajátosságok összessége (ezek általában a városépítés, az írás, a politikai hierarchia és a szociális felelősségvállalás), amelyek az i.e. 3000 után létrejött fejlett, központilag irányított és gazdaságilag eredményes társadalmakat jellemzik. • A városi polgár (civis - latin) elnevezése nyomán a városi életmódot, városokra épülő államrendet, tehát fejlett munkamegosztást, kialakult osztályszerkezetet, a vallás, majd a tudomány és a művészetek önálló társadalmi tényezővé fejlődését jelenti.

28. A közösségben fellépő szociális dilemmák lényege Az emberek (de az állatoké is) együttműködése szinte mindig un. szociális dilemmát hoz létre. Ezek lényege: célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat, befektetni a közösségbe, és tekintettel lenni másokra, mert vissza is kapunk. Vagyis a közös lét az egyéni rátermettséget is javítja. Még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Ezért sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben. Gyakran megfogalmazzák tehát, hogy az együttműködés „evolúciósan” nem kifizetődő, ezért logikátlan, és így „érthetetlen”.

29. A lehetséges kimenetek és megoldások • Folyamatos harc, amely megakadályozza a növekedést és fejlődést, • „Common pool resource” intézmények megalkotása, és a közösségek egymáshoz csiszolódása, • Esetleg a „privatizáció”, valaki kiterjeszti a tulajdonát, és szabályozza a kitermelést, • Valamelyik közösség kiemelkedése, állam létrehozása, majd nagyobb térségre kiterjedő állami szabályozás, birodalom kialakulása, • A birodalmak fennállását bizonyos kulturális szálak teszik lehetővé. Ezek: a közös vallás, a fennmaradást támogató értékek, és erkölcsi elvek, az egészet szervező és ellenőrző központok (városok), illetve az ezek működését támogató írott törvények, épített infrastruktúra, vagyis civilizáció létrejötte teszi lehetővé.

30. Az állam, mint a közlegelő megmentője A „közlegelő tragédiája” elkerülhető, ha a tehéntulajdonosok elfogadják, kinek-kinek megszabják, hány tehenet hajthat a közös legelőre. Amikor azonban a legelő még elég nagynak látszik, mindenki újabb és újabb tehenet akarnak a közös legelőre hajtani. Milyen megoldások vannak az „elfogadtatásra”? Állam = erőszakszervezete és adminisztrációja megszabja a törvényt, és ellenőriz, és büntet, Privatizálás és piacos megoldás = valaki saját tulajdonba veszi, kisajátítja, és saját érdekeinek megfelelően használja, A közösség ellenőrző intézménye = olyan konstrukció, amelyet a közösség alakít ki, működtet és ellenőriz.

31. A civilizációk keletkezése Időszámításunk előtt 4000-2500 között került sor a világtörténelem sorsdöntő eseményeire: létrejöttek az első városok. A 2. mezőgazdasági forradalom, az intenzív mezőgazdaság - az itatás és az öntözés általánossá válik – lehetővé tette a népesség nagyarányú növekedését. Ezzel együtt, részben ennek hatására a társadalmak rétegződtek, A városok nemcsak méreteiket tekintve voltak nagyok, hanem bonyolult szerkezetűek is voltak. 2500 körül Mezopotámiában, Egyiptomban, és az Indus völgyében, majd Kínában jönnek létre az első városi civilizációk.

32. A civilizáció – legfontosabb összetevői • Városok kialakulása. • Új technológiák, pl. fazekasság, vagy fémművesség kialakulása • A művészetek, és az írás kifejlődése. • Összetett társadalmi intézmények létrejötte, szervezett vallás és oktatás, szemben más társadalmak kevésbé kialakult hagyományaival. • Fejlett mezőgazdasági technikák a földművelésben, állati erő alkalmazása, öntözés, csatornázás, és emiatt magas hozamok. • A népességnek egyre növekvő része – akik nem az élelemszerzésnek szenteli idejét - más foglalatosságra szakosodik, kereskedelem, szellemi tevékenységek. • A gazdasági vállalkozások összetett formáinak kifejlődése, a kereskedelem kiszélesedése, a pénzhasználat és a piac létrejötte. • Társadalmi hierarchia kialakulása. Ez általában állam alapú társadalom, amelyben az uralkodói csoportot hivatalnoki réteg támogatja. • A politikai hatalom a városokban összpontosul, és a legfontosabb döntések, illetve vagyoni javak intézményes birtoklási joga az uralkodói csoport kezébe kerül.

33. Technikai, technológiai fejlődés • Kézműipar, • Malom, • Sör-, és borkészítés • Üvegkészítés, kerámia, • Fémolvasztás, • Kerék, és szekér, • Állat-vontatta eszközök, • Útépítés, csatornák, öntözőművek, • Hajókészítés, tengeri utazás, • Írás, • Fémfegyverek, katonai rendszerek, véd-művek

34. Fejlett mezőgazdaság • Háziasított állatok a teherhordáshoz, és az élelemhez (hús és tej), • A kutya és a macska háziasítása, • Genetikai alkalmazkodás az együttéléshez, • Növények nemesítése (búza, rozs, köles, rizs) • Gyümölcsök, és zöldségek, • Növények amelyekből italokat készítenek, • A halászat elkezdése, • Csatornák készítése, öntözés, • A föld megmunkálása, és rendszeres mezőgazdasági munka, • Pontos szabályok a vetésre, tisztításra, aratásra, • A termények tárolásának és „elrakásának” rendszere és technológiája, • A konzerválás technológiái • Átalakított termények ( sajt, bor, kenyér stb.)

35. Gazdasági vállalkozások, kézművesek és kereskedelem • A vállalkozások alapvetően családra épülnek, de lassan nemzetközivé terjednek ki, • „Nemzetközi” kereskedelem, • Adóztatás, és vám, • Piac szervezése, • Hitelezés, és összetettebb gazdasági ügyletek, • Pénzen alapuló piacgazdaság, • Családi alapú vállalkozások • Kereskedelmi útvonalak (tengeren és sivatagban) • Az állam és a vállalkozások piaci kapcsolata, • Az állami megrendelések mint a gazdaság fontos tényezői, • Luxuscikkek kereskedelme átfogja csaknem az egész világot

36. A „városi forradalom” Eltérő időpontokban, de egymástól függetlenül több helyen létrejön. Sok egyedi jellemzővel, de bizonyos közös minta szerint szerveződik. A város tervszerűen megalkotott, tudatosan kialakított szerveződés, ahol sokféle gyülekezési, tárolási, adminisztratív, vallási, védelmi funkciót összehangoltan alakítottak ki. A városok egy térségre épültek rá, amelyek eltartják, és amelyeket ural, A civilizációk olyan helyen jönnek létre, ahol lehetőség nyílik elegendő élelem megtermelésére, vagy beszerzésére, ezáltal pedig viszonylag kis helyen összezsúfolt nagyszámú ember élelmezésére, illetve olyan nem élelemszerzésre irányuló tevékenységek támogatására, amelyet elsősorban a papok, uralkodók, kereskedők, és kézművesek végeztek. A világ hat „őscivilizációja” (amelyek egymástól függetlenül jöttek létre) Mezopotámia, Egyiptom, Indus völgye, Kína, Közép-Amerika, és Peru ) alapvetően az intenzív mezőgazdasági termeléstől függöttek.

37. Művészet és írás • Írás tudás, • Az írásnak üzleti és bürokratikus felhasználása, • Törvények írásban rögzítése • A mítoszok előadása, és leírása, (dalnokok megjelenése) • Festészet, • Szobrászat, • Díszítő-művészet, • Zeneszerszámok és tánc • Építészet művészi formálása • Díszruhák, jelmezek,

38. Összetett intézmények, és vallás • Hierarchikus és térbeli szerveződések megalkotása, • Bürokrácia létrejötte, amelyek a közösségek együttélésének szabályait megalkotják, • Hadsereg létrehozása, amelyek biztosítják a szabályok betartását, • Törvények és a jog (magán, országon belüli, és nemzetközi) létrejötte, • Erkölcsi szabályok rögzítése, • Kifejlett vallások (templom, papok, rítusok, szabályok, szerepek, életet szabályozó elvek) • Állam létrejötte, és a működéséhez adózás, védelem, beruházások. • Városok létrejötte (megtervezett elrendezés, a különböző funkcionális építmények elhelyezkedése, kapcsolatok előzetes kialakítása, városon belüli hierarchiák stb.)

39. A civilizációk és a tudatbefolyásoló szerek • Sokan használják a civilizációk jellemzésére a tudatbefolyásoló szerek rendszeres alkalmazásának, fogyasztásának tényét. • A társulás fennmaradását az állatok világában is segítik hormonok (oxitocin, vasopressin) • A fejlettebb állatoknál részben ennek előidézésére (kurkászás – mint öröm-generáló, és kapcsolat-építő) rituális cselekedetek szolgálnak, • A tudatbefolyásoló szereket korábban csak a sámánok, és varázslók használták (kapcsolatot teremteni a szellemekkel) • A letelepedést követően az ilyen növényeket és a megfelelő átalakítást (erjesztést) megtanulják és az ünnepeknél alkalmazzák, • A kutatások szerint az állam és a civilizációk létrejöttével ezeknek a hangulat-befolyásoló szerek alkalmazása rendszeressé válik (alkohol, kávé, tea, dohány, ópium, marihuána, kóka-cserje stb.) • Mintha a civilizációs lét másként nem volna elviselhető, és nem tudna stabilan megmaradni a hangulat-befolyásoló szerek általános és rendszeres alkalmazása nélkül. • A modern társadalom legsúlyosabb gondja a depresszió („Prozac-nation”, és az addiktivitássá váló TV, internet, vásárlás stb.) • „Szóma, ha mondom, segít a gondon, Már egy köbcenti, helyre biccenti” (Szép új világ: A. Huxley) D. L. Smail: On Deep History and the Brain. University of California Press

40. Munkamegosztás és specializáció • A munkamegosztás rögzül a településeken belül (mezőgazdaság, állattenyésztés, kézműipar) • Rögzülnek a települések közötti bizonyos munkamegosztási elemek (halászat, állattenyésztés, bányászat, fakitermelés, méhészet, kőbányászat) • Fontos foglalkozási ágak öröklődnek (fémmunkálás, üvegkészítés, fafaragás, házépítés, fegyverkészítés) • Elkülönül és öröklődővé válik a szervezéssel, kultúrával, és a megismeréssel kapcsolatos szakmák (papok, írnok, orvosok, jogtudósok, dalöltögetők stb.) • Egyre növekvő szerephez jut az állam működtetésével kapcsolatos szakmák (őrök, bürokraták, írnokok, igazság-tevők) • A hierarchia rögzül, és öröklődővé válik

41. Az állam létrejötte és a politika születése • Territorialitás (térség, ahol szuverén, ahol szabályoz, büntet, amelyet sajátjaként szemlél és „kezel” a közösség) • Intézményi hatalmi (erőszak) szervezte (a hierarchikus és ellentétes érdekű egyénekből, és csoportokból álló közösség összetartására), • Identitás, amely territorialitáshoz, és a közösséghez kötődik („Mi” és „Mások”) • Az együttélést támogató szabályok, és a betartatást kikényszerítő rendszerek (törvények, és igazságszolgáltatás) • A közösségi javak elosztásával, a közösség fenntartásával, és a közösségi „játékszabályok” kialakításával, és kikényszerítésével kapcsolatos tevékenységek

42. A civilizált viselkedés követelményének megjelenése „Orrot vájni illetlen. Ha tüsszentsz, fordulj el, tedd kezed az orrod elé, ha egészségedre kívánnak, ne feledj kalapot emelni, amikor megköszönöd…Beszélgetés közben ne krákogj, a hazugok tesznek úgy, hogy időt nyerjenek , amíg kiötlik mit hazudjanak. Ne köpködj túl sokat, ne tátsd a szád, ha pedig ásítasz, zsebkendővel takard el… Ha evéshez készülődsz, tisztítsd meg körmöd, ürítsd ki húgyhólyagod, és gyomrod, ereszd meg kissé övedet. ..Ne fészkelődj, mert még azt hiszik, szellenteni akarsz… A kenyeret ne törd, szeld késsel és ne hagyd meg a héját. Ne igyál többet két-három pohárnál, többet egy fiúnak nem szabad. Ujjal ne nyúlj a mártásba, a csontról nem magadnak mesd le a legjobb falatokat… Ne csámcsogj, ne mohóskodj, ne tömd a szád. Az evést váltogasd beszéddel: nem illő folyvást csak rágni és nyelni, pihenőül a fejedet vakarni, fogadat vájni és köpködni, vagy késsel játszani.” Erasmus (1533-1592)

43. A civilizáció mint elemzési kategória megjelenése • A 19. században a fejlődés mezőnyének „széthúzódásá” szembetűnővé válik, ugyanakkor az ember tudomást szerez az összes korábban létezett társadalomról, • Megkezdődik a különböző kontinensek társadalmainak összehasonlító kutatása, illetve a részletes és különböző tudományágak szerinti feltárása, • Világossá válik, hogy nem egyszerűen Európáról van szó, hiszen az USA és Kanada is gyorsulva fejlődik, • Ugyanakkor felfedezik, és felismerik a többi kontinens kulturális alkotásai „összemérhetők” az európai kultúrával, és a maguk nemében egyediek, és egységes egészet alkotnak, • Világosan kezdenek megmutatkozni az európai fejlődés sikerei, de egyben korlátjai és ellentmondásai

44. A civilizációk/kultúra – O. Spengler (1880-1936) A világtörténelmet nem az ókor, középkor, újkor kategóriáival írja le, hanem a saját karakterrel és életciklussal rendelkező kultúrák egymásmellettiségeként, A teljes érettségig nyolc kultúra jutott el: a kínai, a babilóniai, az egyiptomi, az indiai, a maya, az antik (görög), az arab, a nyugati (fausti). A teljes kifejlődés előtt elpusztult a perzsa, és a hettita, és csupán keletkezőben van az orosz. A kultúrák hasonló pályát futnak be, és egy sor alapvető jelenségük egybevágó. A vég: a kultúra kifejlődik, majd megmerevedik, és holt civilizációvá válik. Ebben az értelemben jövendölte az európai civilizáció alkonyát.

45. Oswald Spengler (1880-1936) „A kultúrák organizmusok, a világtörténelem pedig ezek összéletrajza… Minden más élő organizmushoz hasonlóan az összes kultúra keresztülmegy az ifjúság, értettség, és hanyatlás korszakain… A kultúra minden elmúlt és jövőbeli világtörténelem ősjelensége. Valamennyi kultúrának megvan a maga civilizációja.. A civilizáció a kultúra elkerülhetetlen sorsa.. A civilizáció az a legkülsőségesebb és leginkább művi állapot, amelynek elérésére az emberiségnek egy magasan fejlett fajtája egyáltalában képes. A civilizáció – lezárulás, valahogy úgy ahogyan a létrejövőt a létrejött, az életet a halál a kibontakozást a megmerevedés követi. A civilizáció a visszavonhatatlan vég, amely belső szükségszerűségtől hajtva újból és újból beköszönt.” O. Spengler: A nyugat alkonya. Európa 1994.

46. Norbert Elias „A civilizáció folyamata”, (1939) Norbert Elias (1897-1990) német szociológus, történész a civilizációt alapvetően folyamatként a „civilizálódás folyamataként” fogta fel. Némiképp Freud és a freudizmus hatása alatt ezt a folyamatot úgy értelmezte, hogy az ösztönök felett egyre inkább a felettes én, a „szuper ego”, tehát a kultúra ösztönöket ellenőrző és visszaszorító hatalma nyer befolyást. Elias főként az európai civilizáció történetén mutatta be téziseit, részleteiben elemezve a normák kibontakozását, finomodását és az élet mind több területére kiterjedő uralmát az európai kultúrtörténetben.

47. A civilizáció folyamata Elias szerint négy általános megnyilvánulási módja van a civilizáció folyamatának: 1) A szégyenküszöb fokozódása; sokkal több mindent szégyellünk, amit azelőtt nem, 2) A fájdalomküszöb fokozódása; sokkal inkább odafigyelünk rá, hogy a másiknak kevésbé okozzunk fájdalmat, 3) Pszichologizálás; azaz az emberek képessége fokozódik, hogy megértse, mi megy végbe a másik ember fejében, 4) Racionalizálódás; azaz fokozódik az emberek azon képessége, hogy a hosszú távú következményeket mérlegelje. Az általános emberi viselkedésnormák és magatartásmódok tekintetében a civilizáció folyamata négy alapvető következménnyel jár: 1) Az erőszak csökkenése, 2) A szexualitás erőteljesebb társadalmi ellenőrzés alá kerül, egyes formái tabusítva lesznek, míg az általános szexuális normák finomodnak, 3) Evés és ivás normái szintén finomodnak és ritualizáltabbak lesznek, 4) Kiválasztás, anyagcsere szintén szigorúbb ellenőrzés alá kerülnek, és a nyilvánosság előtt tabusítva lesznek.

48. A történelem lényege – Toynbee (1889-1975) Toynbee szerint a világtörténelmi folyamat lényege a civilizációk születése, fejlődése, hanyatlása és pusztulása. Ehhez képest másodrendű jelentőségű a civilizációkon belül kisebb egységek: népek, fajok, államok, nemzetek, és osztályok fejlődése. A fejlődés egyik főmozgatója az utánzás. A primitív népek az öregek és halottak tetteit utánozzák, ezért statikusak, és merevek. A civilizációt alkotó társadalmak a nagy, úttörő, és teremtő erejű egyéniségeket utánozzák, illetve követik. Az ilyen társadalom mozgásba lenül, dinamikusan fejlődik.

49. A civilizációk – Toynbee szerint A civilizáción belül egy „teremtő kisebbség” viszi előre a fejlődést, a tömegek pedig utánzás révén veszik át tőlük az eredményeket. Ha az elit elveszíti teremtőképességét, a civilizáció megtorpan, ő maga pedig pusztán uralkodó kisebbséggé válik, amely nem a tisztelet, hanem az erőszak révén tartja fenn uralmát. Ilyenkor a kihívásokra helytelen válaszok születnek, a civilizáció ellen fellázad a már leigázott „belső proletariátus”, és leigázással fenyeget a „külső proletariátus”.

50. A kihívás-válasz elmélet A civilizációk növekedését a „kihívás-válasz” szabja meg. A civilizáció (a kultúra) tulajdonképpen a természeti és történelmi környezet „kihívásaira” (challenge) adott „válasz” (respons). A kihívást a természeti és az emberi környezet, a földrajzi és történelmi tényezők összessége jelenti. Ha a kihívás túl gyenge, nem vált ki választ, ha túl erős lehetetlenné teszi azt. Ha egy társadalom rendszeresen helyes választ képes adni a kihívásokra, akkor civilizáció alakul ki belőle.