Anyagvizsgálatok

1. Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok

2. SzakítóvizsgálatEN 10002-1:2002 • Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása • egy szabványosan kialakított próbatestetegytengelyű igénybevétellel a szabványban előírt sebességgel szakadásig terhelnek, és közben mérik a próbatest által felvett erőt és a megnyúlást.

3. A szakítóvizsgálat elve

4. Szakítópróbatest Arányos próbatest

5. Szakítópróbatest Menetes befogás Lemez próbatestek Betonacél

6. Lágyacél szakítódiagramja A I. a rugalmas alakváltozás szakasza.  = E . (Hook törvény), ahol  - feszültség, E - rugalmassági modulus  - alakváltozás.

7. Lágyacél szakítódiagramja II.a.folyási szakasz a folyási szakasz az FeH erőnél kezdődik maradó alakváltozásmegindulása

8. Lágyacél szakítódiagramja II.b. egyenletes alakváltozás szakasza. próbatest minden keresztmetszete egyenletesen alakváltozik. keményedés jelensége

9. Lágyacél szakítódiagramja III.kontrakciós szakasz a próbatest alakváltozása egy meghatározott téfogatrészre korlátozódik .

11. A szakadás folyamata

12. Mérnöki rendszer feszültség :  = F/ Ao alakváltozás, fajlagos nyúlás :  =l/lo ahol F az erő Ao az eredeti keresztmetszet lo a jeltávolság eredeti értéke l a megnyúlás

13. F ¢ s = A dl j = d l Valódi rendszer feszültség: alakváltozás azaz az integrálás után F az erő A a megváltozott keresztmetszet dl a pillanatnyi megnyúlás a pillanatnyi hossz do az eredeti átmérő d a pillanatnyi átmérő

14. Folyáshatár A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültség Mértékegysége: N/mm2

15. Folyáshatár – egyezményes folyáshatár

16. Egyezményes folyáshatár A terhelt állapotban mért egyezményes folyáshatár : N/mm2 adott maradó alakváltozáshoz tartozó feszültség

17. Finom-nyúlásmérés

19. Szakítószilárdság A szakítószilárdság a vizsgálat során mért legnagyobb terhelő erő és az eredeti keresztmetszet hányadosa: Mértékegysége: N/mm2

20. Alakváltozási mérőszámok • Szakadási nyúlás vagy nyúlás. Jele: X Mértékegysége: %

21. Alakváltozási mérőszámok • Keresztmetszet csökkenés vagy kontrakció . Jele: Z Mértékegysége: %

22. A szakítóvizsgálat során kapott eredményeket befolyásolják a próbatest alakja, mérete, felületi minősége a terhelés növelésének sebessége a vizsgálati körülmények pl. a hőmérséklet

23. Fajlagos törésmunka Az anyag szívósságát jellemzi. A fajlagos törésmunka (Jele: Wc) sima, bemetszés nélküli próbatesten, a törés helyén mérve a külső erők munkája, amely a próbatesten a törésig felemésztődik.Mértékegysége J/cm3.

24. Az acél viselkedése magasabb hőmérsékleten

25. Nyomóvizsgálat Nyomószilárdság:

26. Példa nyomóvizsgálatra

27. Hajlító vizsgálat Nyomott oldal Húzott oldal

28. Meghatározható mérőszám Hajlító szilárdság Jele: Rmh Mértékegysége: N/mm2 ahol M a maximális hajlítónyomaték a K a keresztmetszeti tényező, ami kör keresztmetszet esetén négyszög keresztmetszetre

29. Hajlító vizsgálat

30. Keménységmérés a mérés gyors, egyszerű a darabon "roncsolásmentesen" elvégezhető az eredményekből egyéb anyagjellemzőkre is következtethetünk a technológiai folyamatba beilleszthető

31. A Brinell keménység értelmezése • Brinell keménységen az F terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosát értjük. • Jele: HB. A gömbsüveg felülete Dh. Ezzel a keménység számértéke: • A keménység mértékegység nélküli szám!

32. Vickers keménység mérőszáma A Vickers keménység a Brinellhez hasonlóan a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérjük.

35. Hordozható keménységmérő

36. A különböző anyagok keménységi értékei

37. Irodalom • …..Szemelvények • Szentgyörgyiné Gyöngyösi Éva – Bencsik Ferenc Pál : Villamos anyagismeret és technológia (Nemzeti tankönyvkiadó) • Csizmadia Ferencné: Anyagismeret (SzIF-Universitas Kft.) • Ginsztler – Hidasi –Dévényi: Alkalmazott anyagtudomány (Műegyetemi Kiadó)