170 likes | 303 Views
A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének nemzetközi tapasztalatai. Sági Matild OFI XI. Országos Neveléstudományi Konferencia ELTE, Budapest 2011. november 3-5. A pedagógusok szakmai továbbfejlődése az oktatási rendszer, és a pedagóguspálya egészé nek t ükrében.
E N D
A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének nemzetközi tapasztalatai Sági Matild OFI XI. Országos Neveléstudományi Konferencia ELTE, Budapest 2011. november 3-5
A pedagógusok szakmai továbbfejlődése az oktatási rendszer, és a pedagóguspálya egészének tükrében
Az oktatás minősége és a pedagógusok • Mi befolyásolja a gyerekek iskolai teljesítményét? • (Pisa adatokra, kompetencia-mérésekre alapozott kutatási eredmények: Hanushek, Kain, Rivkin, Darling-Hammond, Vignoles, …) • A család szerepe a legfontosabb • Az iskolán belüli drága megoldások nemigen hatnak • Az iskolán belül a TANÁR A LEGFONTOSABB! • McKinsey elemzés2007:„Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?" • A megfelelő emberekből legyenek a tanárok • A tanárképzés valóban eredményes oktatókká képezzen • A rendszer a lehető legjobb színvonalú oktatást nyújtsa minden gyermek számára. • OECD 2006: „A tanárok számítanak!”
Oktatási rendszerek fejlesztési területei(2. McKinsey jelentés) FEJLESZTÉSI FÁZIS KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLET
Mitől függ a tanári munka minősége? • A rekrutációtól • A tanárképzés minőségétől • A pályakezdők „betanításától” • Attól, hogy hosszú távon (is) mennyire vonzó a tanári pálya • A fizetés számít • A tanári pályaív (oktatáson belüli karrier lehetőségek, önmegvalósítási lehetőségek) legalább ilyen fontosak • Munkafeltételek, iskolai légkör, tanítási környezet • Képzés, továbbképzés, hivatásbeli-szakmai fejlődési lehetőségek rendszerétől • „Tanuló közösség” • A tanári munka minőségének értékelésétől, visszacsatolásától, az ehhez kapcsolódó jutalmazási és támogatási rendszertől • Személyre szabott, egyéni támogatás, az adott célkitűzésnek, az adott helyzetnek leginkább megfelelő „optimális keverék” • Iskolavezetéstől
A pedagógusok szakmai továbbfejlődését az oktatási rendszer, és a pedagóguspálya egészének összefüggésrendszerében kell vizsgálni
Kutatások • A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című kiemelt projekt (Megvalósítók: Oktatáskutató és Fejlesztő intézet és Educatio Kft) „A tanárok alkalmazásával, bérezésével, szakmai fejlődésével kapcsolatos politikák követése” című elemi projekt • Félig strukturált interjúk, 2010 Pedagógusok (32 fő), iskolaigazgatók (32 fő), továbbképző intézmények vezetői (21 fő), helyi oktatásirányítók (9 fő) • OECD nemzetközi tanár kutatás (TALIS) • 23 résztvevő ország (Ausztrália, Ausztria, Belgium (Fl.), Brazilia, Bulgária, Dánia, Észtország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Korea, Litvánia, Malajzia, Málta, Mexikó, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország) • Standardizált kérdőíves adatfelvétel, 2008 • ISCED 2 szinten tanító tanárok és iskolavezetők • Igazgatói és tanári kérdőív, • Országonként 200 iskola, iskolánként 20 pedagógus (+ az iskolavezető)
A továbbképzések célkitűzései(OECD „A tanárok számítanak” (2005) és „Building a High-Quality Teaching Profession(2011)) • Szakpolitikai vagy oktatáspolitikai reform megvalósításának elősegítése • Új feladatok ellátásához szükséges új típusú készségek, kompetenciák kialakítása és megszilárdítása • Az iskola speciális igényeire, az intézmény szakmai tevékenységének fejlesztésére irányuló intézmény-orientált szakmai továbbfejlődés („Tanuló közösség”) • A pedagógusok egyéni szakmai továbbfejlődési igényei („Élethosszig tanulás”) • Információk és jó gyakorlatok cseréje pedagógusok között, illetve pedagógusok, és egyéb oktatási szakemberek között • A gyengén teljesítő pedagógus támogatása abban, hogy eredményesebb tanárrá fejlődjenek.
A célok megjelenése • Minden érintettnek meggyőződése, hogy a tanárok folyamatos szakmai fejlődésére szükség van • A pedagógusok szeretnek tanulni, folyamatosan továbbképzik magukat DE: • A legtöbb tanár nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy milyen témakörű, típusú szakmai fejlesztésre lenne szüksége • Az iskolavezetők többségének nincs különösebb koncepciója az intézményi vagy egyéni szintű szakmai továbbfejlődés fő irányáról • A fenntartók többsége nem érzi magát szakmailag kompetensnek • A vizsgálat idején nem volt észlelhető magasabb szintű oktatáspolitikai koncepció • Nincs kapcsolat az értékelés és a szakmai továbbfejlődés között
A szakmai fejlesztésekben való részvételaz elmúlt 18 hónapban, %Forrás: TALIS 2008 A tanuló közösségek koncepciójára épülő szakmai továbbfejlesztési módszer lassú, ám a nemzetközi trendektől lényegileg nem elmaradó mértékű. A hagyományos képzési formák dominanciája
A szakmai továbbképzésen való részvétel akadályai, %Forrás: TALIS 2008 • Programokban nincs hiány • Financiális korlátok ott, ahol: • Igény van a képzésre, • De ezt nem tudják pályázati forrásból finanszírozni • Mert az iskola számára az adott cél-pályázati forrás nem elérhető
A pályázati források dominanciája Normatív: Pályázati: Max. 3,4 milliárd Ft/év több 10 milliárd Ft Szervezeti-financiális keretek és hatásuk • Kettős finanszírozás: • Normatív támogatás – egyéni és iskolai szintű célok • Pályázati források – központi stratégiák • Az iskoláknak, és a legtöbb fenntartóknak nincs apparátusa a pályázati adminisztrációhoz • Nincs a rendszerben olyan segítő szervezet, amely érdek-semleges módon támogatná az iskolák és fenntartók pályázati tevékenységét • KÖVETKEZMÉNY: • A továbbképzéseket végző, többségükben profit-orientált cégek kiléptek a szolgáltatói szerepkörből, pro-aktív résztvevői lettek a rendszernek. • Az alapvetően szakmai jellegű döntéseket más – nem szakmai – érdekek, szempontok is jelentősen befolyásolhatják.
Minőségbiztosítás? • Nincs külső szakmai kontroll • A belső szakmai kontroll esetleges, egyéni tényezők függvénye • A „vevő-elégedettség” mérése csak formalitás • Nincs nyilvánosság és transzparencia • Van viszont „pályázati tanácsadás” KÖVETKEZMÉNY: • A pedagógusok és iskolák informális úton tájékozódnak és döntenek a továbbképzésekről • Még határozott továbbképzési célkitűzés esetén sem lehetnek biztosak abban, hogy a legjobb szolgáltatást választották • Így a piaci minőségbiztosítási mechanizmusok (a legjobbak megerősödnek, a gyengék kihullanak) sem működnek
Összegzés • Elvileg a rendszer jól szolgálná az egyéni, iskolai és országos fejlesztési célkitűzések összehangolását: • A normatív támogatásból finanszírozott szakmai továbbfejlesztések az autonóm az intézményi és egyéni fejlesztési célok szolgálatában állhatnak • A tematikus pályázatok az országos szintű szakpolitika továbbképzési stratégiai megvalósulásának terepei lehetnek • A gyakorlati megvalósításból kimaradt az eredetileg tervezett minőségbiztosítás, nyilvánosság és transzparencia • Súlyos aránytalanság van a két pillér között • Az elemek közti koherenciát a mára jócskán felpuhult szabályozás újragondolásával lehet csak megteremteni.
Dia címe Köszönjük a figyelmet! Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet matild.sagi@gmail.com