1 / 21

A települések és a városodás folyamata

A települések és a városodás folyamata. A falu az emberiség legősibb és legelterjedtebb településformája. Az emberi kultúra legmaradandóbb látható elemei a települések .

iren
Download Presentation

A települések és a városodás folyamata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A települések és a városodás folyamata FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

  2. A falu az emberiség legősibb és legelterjedtebb településformája • Az emberi kultúra legmaradandóbb látható elemei a települések. • A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén – a neolit korban – jötteklétre, és az ipari forradalomig a világnépesség nagyobbik része falvakban élt. • Elsősorban mezőgazdasági funkciójuk volt, de mára ez megváltozott  ipari-, szolgáltató-, üdülőfalvak stb.

  3. A falusi települések típusai A falusi településeket méretük és népességszámuk alapján osztályozhatjuk: • Magányos szórványtelepülések: 1-10 fő közötti lélekszám. Tanya, farm, major. • Tanyabokrok: 10-100 fő közötti lélekszám. A Nyírségre jellemző. Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági szerep mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be.

  4. Tanyatípusok alaprajz szerint:

  5. Zárt, csoportos falusi települések: • Törpefalvak: 100-500 fő. Közép- és Ny-Európa. • Kisfalvak: 500-2 000 fő. Közép- és Ny-Európa. • Nagyfalvak: 2 000-10 000 fő. Kelet- és Dél-Európa, Afrika, Latin-Amerika. • Óriásfalvak: 10 000-40 000 fő. Kelet-Ázsia.

  6. Falutípusok alaprajz szerint:

  7. A város időben és térben Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt. Elsősorban a XX. század eleje óta. Ma a világnépesség 46%-a városokban él.

  8. Városodás és városiasodás Városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. (Belgium, Kuvait 97%) Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, a dezurbanizáció, az "ellenvárosodás". Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások),mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

  9. A városalapításban szerepet játszó természeti és társadalmi tényezők(Tankönyv 248. oldal 193. ábra)

  10. A városodás dinamikája: taszítás és vonzás A városodást két irányból fellépő gazdasági és társadalmi erő fokozta. • A falusi térségekben megjelenő „taszítóerők”: • földhiány • gépesítés  csökkenő munkaerőigény • a fejletlen társadalmakban élelmiszerhiány, társadalmi konfliktusok, háborúk, stb.

  11. 2. A városokban felerősödő „vonzóerők”: • ipar munkaerőigénye, • magasabb jövedelem, • városi életmód, Az urbanizáció hulláma az Eyenlítő felé vonul. A városodási folyamat az északi és déli szélesség 30o között a legintenzívebb, ezzel szemben a mérsékelt övben csillapodik.

  12. Az urbanizáció következményei • Népesség tömeges városba özönlése.  Többmilliós városok kialakulása. • A túlnépesedett városokból megkezdődik a lakosság kiáramlása.  Elővárosodás folyamata (agglomeráció). Pl. USA • A sűrűbben elhelyezkedő nagyvárosok elővárosaikrévén összenőnek.  Városhalmazok (megapoliszok) alakulnak ki.

  13. Megapoliszok Atlasz: 92. old. USA atlanti partján a Boston – Washington Megapolisz. (700 km hosszú és 80 millió lakos)

  14. Városszerkezet Városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:

  15. Városszerkezet: • belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák

  16. belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal

  17. külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak

  18. külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

  19. Városok típusai funkciók alapján • világváros (metropolisz): pl.: New York, Párizs, London, Tokió. • országos jelentőségű város: pl.: San Francisco, München. • kereskedelmi és közlekedési központ: pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille. • ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város • mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él • egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.

  20. Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: a) bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. b) alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.

More Related