A mérések folyamata, határidők, mérési azonosító, tanulói kérdőívek és az új skála

1. A mérések folyamata, határidők, mérési azonosító, tanulói kérdőívek és az új skála

2. Kérdések 1. Miért kell olyan sokat várni az eredményekre a mérés után? 2. Hogyan készül a tanulói képességpont és miért nem lehet az iskolában kiszámolni? 3. Kellenek nekünk a Tanulói kérdőívek?

3. 1. kérdés: Miért kell olyan sokat várni az eredményekre a mérés után? Nézzük meg, mi minden kell egy kompetenciaméréshez!

4. Egy OKM mérés előkészítésének, lebonyolításának és feldolgozásának fázisai A kompetenciamérés adatfelvétele május utolsó szerdáján Az N. évi kompetenciamérés Alapdokumentum: tartalmi keretek http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2014/AzOKMtartalmikeretei.pdf

5. Egy OKM mérés előkészítésének, lebonyolításának és feldolgozásának fázisai Az N. évi kompetenciamérés A kompetenciamérés adatfelvétele május utolsó szerdáján

6. Az előkészületekről… Feladatírás (javítás, szerkesztés, lektorálás)folyamatosan Tesztfüzetek összeállítása, a próbamérés előkészítéseáprilis Próbamérés (következő évi főmérésé!) az OKM főmérés előtti három hét Visszaérkező anyagok ellenőrzése, kódolás és rögzítés, adattisztításjúnius-szeptember A próbamérés adatainak feldolgozása, statisztikai paraméterek kiszámításaszeptember-október Iskolai adatok begyűjtése december közepe

7. Az előkészületekről… A főmérés feladatainak kiválasztása, véleményeztetése szakmai lektorokkal december vége A tesztfüzetek összeállítása, szerkesztése, nyelvi lektorálása, nyomdai példányok leadása január vége Háttérkérdőívek aktualizálásajanuár/március vége Adminisztráció, minőségbiztosítás előkészítése május közepe Csomagolás, felmérési anyag kiszállítása május közepe

8. A főmérés és az adatok feldolgozása • A főmérés lebonyolítása és ellenőrzésemájus utolsó szerdája • A mérés utáni iskolai adminisztrációa mérés utáni pár nap • A felmérési anyagok visszaszállítása, kicsomagolásjúnius végéig • Kódolásaugusztus első hetéig • 6 hét, 300 kódoló, 300.000 tesztfüzet, 15 millió feladat • Adatrögzítés (100 millió karakter)augusztus végéig • Adattisztításszeptember • A furcsa adatokkal rendelkező osztályok vizsgálata szeptember • A főmérés végleges adatfájljainak előállítása október-november • A FIT-jelentésekhez, a Tanulói jelentésekhez és a FIT elemző szoftverhez szükséges adatok előkészítése november-december

9. Az adatfájlok és elemzések elkészítése,visszajelzés • A FIT-jelentések, a Tanulói jelentések és a FIT elemző szoftver fejlesztése (új elemek, javítások)november-január • A FIT-jelentésekpdf-jeinek előállítása és feltöltése a honlapra január-február • Az adatok feltöltése a Tanulói jelentésekhez és a FIT elemző szoftverbefebruár • A Feladatok és jellemzőik kötetek elkészítése január-február • Az Országos jelentés elkészítésejanuár-február • A FIT-jelentések és a Tanulói jelentések megjelenése, a FIT elemző szoftverben az új eredmények elérhetővé tételefebruár 28.

10. 2. kérdés: Hogyan készül a tanulói képességpont és miért nem lehet az iskolában kiszámolni?

11. A tanuló képességpontja Nem összpontszám! Nem százalékos megoldottság! Valószínűségelméleti modellből származó paraméter!

12. Egypontos feladat megoldási valószínűsége - nehézsége Minél jobb képességű a tanuló, annál nagyobb valószínűséggel ér el 1 pontot. Egy nagyobb meredekségű feladat 0,5 0,23 1373 1250 1300 1350 1400 1450 1500 1550 A 0,5-ös valószínűségnél van az 1 pontos feladat nehézségi paramétere. Ebben a pontban értelmezzük a meredekséget is.

13. A 2012. évi 8. évfolyamos matematika teszten elért 60%-os eredménnyel… …különböző képességpontokat kaphatnak a tanulók. A képességpont attól is függ, hogy HOGYAN érte el a 60%-ot, MELYIK feladatokat oldotta meg! Nehezebb feladatokért magasabb képességpont jár. 1725 1733 1740 1743 1754 1763 1720 1730 1740 1750 1760 A matematika képességskála

14. A skála rögzítéseÉvfolyamfüggetlen és mérési évtől független skála Bármely évekből és évfolyamokról vett két képességpontot össze lehet hasonlítani a közös skálán! Közössé váltak a képességszintek meghatározásai is. • Az évfolyamok összekötését a közös feladatok biztosítják, a mérési évek összekötését pedig a CORE teszt, ami: • titkos, változatlan • reprezentatív mintába válogatott osztályok írják meg. A közös skála és a mérési azonosító segítségével nyomon követhető a tanulók fejlődése négy éven át! A mérési azonosító 2008-as bevezetése után 2012-ben lett először teljes az adatsor az akkori 10. évfolyamosokra.

15. A skála rögzítéseÉvfolyamfüggetlen és mérési évtől független skála

16. 3. kérdés: Kellenek nekünk a Tanulói kérdőívek?

17. Mi a Tanulói kérdőív célja? Olyan háttér-információk gyűjtése, amelyek segítik a teszteken elért eredmények értelmezését, árnyalását. • Legfontosabb hozadékuk a jelentések szempontjából a hátránykompenzáló hatás számításának lehetősége, ami egy fontos önértékelési szempont. (CSH-index) A komplex modellben más adatokat is figyelembe veszünk, így az azonosított hatásoktól független képességfejlődést vizsgálhatjuk tanulói szintre lebontva. Időről időre felül kell vizsgálni, hogy mely tényezők hatnak a leginkább, ezért a többi kérdés is fontos, hogy szükség esetén bevonhassunk új adatokat. A kutatásokban is értékesek a begyűjtött információk.

18. Kiknek van CSH-indexe? • A tanulók 80%-ának (súlyozás nélkül 73%) • A telephelyek 64%-ának • Miért nincs CSH-indexe a telephelynek? Arány • Kevesebb, mint 10 tanulónak van CSH-indexe 17,5% • Kevesebb, mint a tanulók 2/3-a rendelkezik • CSH-indexszel 18,1% • A CSH-indexszel rendelkező tanulók eredménye • jelentősen eltér az összes tanuló eredményétől 0,2%

19. A komplex modell A két érték különbsége a modellben figyelembe vett tényezőktől független része az eredménynek. A tanuló korábbi eredménye Az iskola típusa és a településtípus A kulturális háttér (könyvek száma) A tanuló becsült eredménye A tanuló tényleges eredménye A vele egy osztályban és telephelyen tanulók szüleinek végzettsége Nem A család anyagi helyzete (vagyontárgyak száma) A szülők iskolai végzettsége A vele egy osztályban és telephelyen tanulók korábbi eredménye

20. A komplex modell A tényleges eredmény jobb, mint a modell alapján becsült. A tényleges eredmény gyengébb, mint a modell alapján becsült.