Hétköznapi és tudományos tudás (a tudományos megismerésről)

1. Hétköznapi és tudományos tudás(a tudományos megismerésről) Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann

2. Világról való ismereteink forrásai Béla nem a Hyattben lakikKinéz a törött ablakonVeri az apja ha felébredPornóképek a falakonHat öccse van, szőkék, barnákÉs egy fekete, de nagyonVerés közben nehéz a futás,A szíj gyorsabb, mint a lába.De bosszút áll majd, hogyha nagy leszLaposan néz az apjáraÉs egy NATO katonabakancsbanLeköltözik az utcáraTízéves múlt, még nem tud írni.Nem tudja, szívjon, vagy egyen.Nem arról álmodik, hogy mérnök,Tengerész, vagy zenész legyen.Várja, hogy felnőjön végrePénzt szerezzen;És egy rugóskést vegyen. (Hobo Blues Band : A bosszú angyala) (Részletek a Nemzeti Ifjúsági Stratégiából)

3. Világról való ismereteink forrásai A kis falvak elnéptelenedése a hetvenes évek után felgyorsult. A vidéki iparosítás, a mezőgazdaság átszervezése, modernizációja következtében is kialakult munkanélküliség szintén a centrum települések felé irányították a térbeli mozgásokat. A területi egyenlőtlenségeket meghatározó dimenziók alapján egyértelmű a falu várossal szembeni társadalmi hátránya. Van egy falu a határon. Üres, kihalt, hideg,Az emberek szép lassan elmenekültek.Mindenki elvitt valamit, ki a múltat, ki a reményt.Sikít a csend az iskolában, a postára nem jön levél.A csillag levált a falról, kidőlt a kerítés,A padlót régen eltüzelték, a gaz az égig ér.Bicikli rozsdáll a sárban, a pap Pestre szaladt,Bagoly szunnyad a padláson, macska az ágy alatt.Túl a hegyeken, túl a határon,Van egy falu, ahol senki sem él.Túl a hegyeken, túl a határon,Van egy falu, ahol senki sem él.Nem épült állomás, se malom, se kastély,Szeretet volt a faluban, a Béke köztük élt.Emberek nélkül csak pár ház, ahol senki sem él,Meghal a falu, mielőtt Európa ideér. Hobo Blues Band : Senkifalva (Dr. Szirmai Viktória: A településszociológia alapjai) A falvak differenciálódása egész Európában általános. Nyugat-európai országokból vettük át az iskolakörzetesítést, az igazgatási összevonásokat, és a falusi elnéptelenedés nem öltött nagyobb mértéket, mint például a szomszédos Ausztriában. A falvak differenciálódása természetes velejárója az iparosításnak, illetőleg az iparról a szolgáltatási társadalomra történő áttérésnek. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a szocialista rendszer megszűnésétől nem várható a falvak egy részében a népességcsökkenés vagy a kiürülés megállása. Enyedi György: A magyar falu – nyertes, vesztes? Felsőbéndek, Somogy megye

4. Világról való ismereteink forrásai Yo, mit kíván a magyar nemzet?Magyar nemzeti hip-hop rappet!Mit kíván a magyar nemzet?Hungaro-pannon-népi-nemzeti magyar rappet! Yo, fülünket sérti, és szívünk nem értiHogy rádiónk éjjel mért van tele nyugati zenével,Nem pedig nyugtató szép magyar rappel?Javarészt külföldi folyik a médiábólNem ezért jöttünk ide Levédiából!Magyaros zenét! Magyar szavakat!Hazafias rappereket,hip-hop-fiakat!Szép szöveget, erkölcsi témát!Ezeréves múlthoz hű magatartást!Mert pornós, kábítós hip-hop nekünk nem kell,Neveljünk etikus, hazafias rappel!Aki erkölcstelent kiad ,és dörzsöli a tenyerét,nem érdemli meg a magyar rap kenyerét!(Bëlga: Magyar Nemzeti Hip-Hop) (CSEPELI GYÖRGY-ÖRKÉNY ANTAL: Jelképek és eszmék az európai nemzeti himnuszokban In: Regio – Kisebbség, politika, társadalom 1996. 7. évf. 2.sz.)

5. már megint szmogriadóbemondta minden adómindegy hogy páros vagy, vagy páratlana por a tüdődben vanó lesz-e dugóadó?P+R parkoló?hát mért nem érthető, hogy így nem élhetőna még egy térfigyelőbudapest te csodásfecsegés locsogásbudapest te csodásfecsegés locsogásnyugdíjas lázadásjól fogy a záptojáshálós szatyorral, kordonok rácsainálördögöt vizionálszamurájkardozás zebrán gázolásbicikli úton keresztbe parkolásszélvédőn csattan a láncbudapest te csodásfecsegés locsogásbudapest te csodásfecsegés locsogáshajnali villamosmindenkit összehozegymás emberszagát öleljük finoman átásít egy szakadt plakáthontalanok hadacsípős az éjszakaújságpapírból készül a hálószobamegmar az illatabudapest te csodásfecsegés locsogásbudapest de csodáscsupa szívdobogás Pannonia Allstars Ska Orchestra : Budapest

6. Fejemre hullik a vakolatMeg kéne szerelni a csapokatBiztonság, nyugalom, kényelemA haldokló tévém szétveremMert a lift régóta nem működikA szomszédok az ajtót köpködikÉs nyakamra támadnak kutyákMár két hónapja nincs munkámJól tökön rúgott a csajomVédte az igazságát, az igazságátRepült a szekrény az erkélyről, Megszabadult a terhétőlA telefonomon a gombom csak díszAzt mondja erről nem hívszA kádon szétreped a hűtőrács,Szivárog a gáz és szétesik a ház A házmester újfasiszta,A szomszédom alkoholistaMúltkor a házat körbehugyozta A felettem lakó pszichopataTegnap előtt beáztam,Két jehovást leráztamHolnap jönnek a gázosok, Nincs pénzem, de a számla sokLendül a kar mikor összegyűlik az árjaA földszintenA legális piknik a megváltó patak vért várjaKinézek a betört ablakonAz erőszak nyomot hagy az arcokonCsattan a pofon és fröccsen a nyálBüntet a rendőr és 'jó reggelt' kíván!Nem idegesítem magam halálra, vissza költözöm a tanyámra!A tanyámon megehet az enyészet, valamit úgyis majd tenyésztek! Pannonia Allstars Ska Orchestra: Tanya

7. Sokféle módon szerzünk ismereteket a bennünket körülvevő világról (megfigyelés, beszélgetés, kutatások, dokumentumfilmek, híradó, művészet éít.) Nincs abszolút jó módszer, előnye, hátránya mindegyiknek van! Tudomány: a megismerés egyik fajtája, amely eltér más formáktól Kritériuma: logikailag alátámasztható Empirikusan igazolható

8. A tudományos kutatás alapja Tudomány= logo- empirikus jelenség A világ értelmezésének logikailag is összhangban kell állnia azzal, amit tapasztalunk. Logika=ésszerűség megfigyelés

9. Kétféle valóság • Tudás= a valóság megismerése • Konszenzuális (egyezményes): mondták, hogy valóságos, mindenki egyetért abban, hogy ez így van • Tapasztalati: saját közvetlen tapasztalatunkból tudjuk • Mindkét valóság egyformán hiteles életszerű és elfogadható. Nem mindig egyeznek! Mi igaz, és mi nem? A tudomány fogódzót nyújt!

10. Tudományos megismerés kialakulása Ókori görög kultúra Földrajzi felfedezések, tőkés, polgári társ. – szaktudományok kial. XX. szd. közepe: interdiszciplinaritás (a kül. tudományágak összekapcsolása)

11. Mitől tudományos a megismerés? Miért nem tudományos? • Jóslat (nem azt mondja, ami van - mi lesz szerinte) • Evidencia, közhelyek leírása • Definiálatlan fogalmak (kinek szánja – alappopuláció nem pontosan körülhatárolt) • Ellenőrizhetetlen, nem cáfolható megfogalmazás • Nincs indoklás, magyarázat (idézetek, források megadása hiányzik) Haszna: • Tájékoztatást nyújt, egyszerű nyelvezet • Megnyugtató – szorongást csökkenti • Pozitív dolgokra sarkall • A tömegkultúra része

12. Mitől tudományos a megismerés? Kutatás: a megismerés célszerű, tervezett, módszeres, ellenőrizhető (kontrollálható) eredményekhez vezető változata • Objektivitásra való tudatos törekvés • Szándékos, tudatos, reflektált megfigyelés –önmagát is! ( eseti, szubjektív) • Oksági kapcsolat keresése a jelenségek között • Pontosan definiált, mérhetővé tett jelenségek között ( rosszaság?) • Alap: elméleti elgondolás • Előfeltevés, tudományos módszer alapján Alappélda: Pista bácsi és az ifjúság problémája

13. A tudomány három alappillére • Elmélet: logikai aspektusokkal foglalkozik • Kutatásmódszertan: az adatgyűjtéssel foglalkozik • Statisztika: szolgáltatja a végeredményt, hogy összevessük, ami logikusan várható volt azzal, amit ténylegesen megfigyeltünk

14. A hétköznapi megismerés hibái Babbie p37-46 • Pontatlan megfigyelés Rendszertelen, esetleges, öntudatlan ( tudatos, mérési segédeszközök segítik - leírás, fotó…) • Túláltalánosítás Kevés idő, kis minta alapján ( mintavétel-reprezentativitás, replikáció, kiterjesztés) • Szelektív észlelés Általunk igaznak vélt összefüggést hajlamosabbak vagyunk észrevenni, figyelmen kívül hagyva az egyéb tapasztalatokat (pl. autóvásárlás után saját kocsi megítélése) faji és etnikai előítéletek fennmaradása

15. A hétköznapi megismerés hibái • Hozzáköltések Érthetetlen dolgok magyarázatára kiegészítjük az ismereteinket pl.: általános következtetésünknek ellentmondó tényeket „megmagyarázzuk” „Pista a helyemre pályázik, csak azért segített, hogy utána bemártson” ( újabb hipotézisek, újabb kutatás) • Illogikus okoskodás A zavaró ellentmondások feloldására módszerek: • „kivétel, ami erősíti a szabályt” • „a szerencsejátékos tévedése” (idővel megváltozik a helyzet – pl.: hét közben szép idő, hétvégén eső lesz!) • Elfogultság a megértésben Ragaszkodunk ahhoz az értelmezéshez, amit kialakítottunk, hogy ne kelljen azt átdolgozni (megkérdőjelezné képességeinket) inkább megmagyarázzuk, átértelmezzük a helyzetet („kirúgtak, mert kellett a hely a főnök haverjának”)

16. A hétköznapi megismerés hibái • Megismerés idő előtti lezárása A korábbi hibák sokszor ide vezetnek „kellő ismeretem van a dologról, ne zavarjatok össze!” (tudom, milyenek a zsidók, a drogosok, a leányanyák, a cigányok…) a megértést, megismerést akadályozza! • Misztifikáció Vannak dolgok, amiket nem tudunk felfogni, megismerni, megérteni (Juli néni: világegyetem létezése: Istenhit – ezzel lezárja a megismerést!) Tudomány álláspontja: potenciálisan minden megismerhető!

17. Társadalomtudományos objektivitás A kutatót is befolyásolja élettörténete, társadalmi, nemi, etnikai, életkori hovatartozása Objektivitás elősegítője: • Interszubjektivitás Szakmai közösség, kommunikáció, publikálás • Megismételhetőség Ellenőrizhető, cáfolható • Kritika Szintén alátámasztható formában, csakúgy, mint a következtetéseket.

18. Az objektivitás kérdése Saját nézeteitől függetlenül kell tevékenykednie – az eredményeket nem igazíthatja önmaga vagy a megrendelő ízléséhez! • Weber: a kutatási téma megválasztása, kérdések megfogalmazása önmagában értékeket mutat • Mannheim: nem tud osztályérdekeitől függetlenedni, befolyásolja az a réteg, melynek tagja • Myrdal, Gunnar: jelezze világnézetét az elején, különítse el a véleményt az eredményektől • Eredmények közlése: hétköznapi ember által is megérthető formában