Az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos tapasztalatokról

1. Az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos tapasztalatokról Összeállította: Őriné dr. Gracza Zsuzsa graczazs@vdsz.hu

2. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége • a) a napi munkaidőről, • b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, • c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, • d) a munkakörbe tartozó feladatokról, • e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint • f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá • g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint • h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

3. Próbaidő • A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. • Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.

4. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás • 53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. • (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

5. További jogviszony létesítése • Konkrét rendelkezés nincs az Mt-ben, az együttműködési kötelezettségből és abból kell levezetni, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyezteti.

6. Jogkövetkezmények a munkavállalók vétkes kötelezettségszegésért • Az eddigi bírói gyakorlat elfogadta az alapbér akár 20%-os csökkentését, akár egy évre is. • 2012. július 1-től a a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a megállapításkor irányadó – egyhavi alapbérét.

7. Azonnali hatályú felmondás • A munkáltató részéről gyakorolható azonnali hatályú felmondásra okot adó körülmények közötti újdonságok: • Nem a kijelölt dohányzóhelyen való dohányzás, • Jogellenes sztrájkban való részvétel, • Szabadság engedély nélküli igénybevétele, • Betegszabadság, keresőképtelenség esetén járó juttatások rendeltetésellenes igénybevétele.

8. Felmondási tilalmak • (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt • a) a várandósság, • b) a szülési szabadság, • c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §), • d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint • e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap • tartama alatt.

9. Védett korban lévők plusz végkielégítése • 3 évtől plusz egyhavi • 10 évtől plusz kéthavi • 20 évtől plusz háromhavi • távolléti díj, ha a munkaviszony az munkáltatói felmondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

10. Mikor nem jár végkielégítés? • Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha • a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy • b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

11. Védett korban lévők munkaviszonyának megszüntetése • A munkaviszony csak munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással szüntethető meg, de csak azonnali hatályú felmondásra okot adó körülmény folytán. • munkáltató működésével összefüggő okból, vagy a munkavállaló képességével összefüggő okból csak akkor szüntethető meg, ha munkáltatónál nincs olyan munkakör, amelyet a védett korú elláthatna, vagy annak ellátását visszautasítja.

12. Munkaidő-beosztás • (4) A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. • (5) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

13. Kötetlen munkarend • (2) Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. • Kötetlen munkarendnél se munkaidőkeret, se rendkívüli munkaidő.

14. Munkaközi szünet • 103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama • a) a hat órát meghaladja, húsz perc, • b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt • perc munkaközi szünetet kell biztosítani. • (3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. • (4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. • (5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. • (6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. • Kollektív szerződés hiányában a munkaközi szünet nem a munkaidő része.

15. Állásidő • 146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg. • Bérpótlék is megilleti, ha kap alapbért.

16. Műszakpótlék • 141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. • (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

17. Munkaszüneti nap • 87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. • (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.

18. Munkaszüneti napi díjazás • 1) Havibéres munkavállaló alapbére a díjazás átalány jellege miatt eleve tartalmazza a munkaszüneti napra járó díjazást. Vagyis munkaszüneti napra az alapbér jár. • 2) Óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállalót akkor illeti meg a távolléti díja (amelyben benne foglaltatik a műszakpótlék), amennyiben a munkaszüneti nap miatt az általa teljesítendő munkaidő csökkenne, pl. ha a munkaszüneti nap munkanapra (azaz hétfőtől péntekig terjedő munkanapok valamelyikére) esik. Ekkor tehát távolléti díj jár.

19. Munkaszüneti napi díjazás • 3) Ha valaki munkaszüneti napon dolgozik (mert pl. megszakítás nélküli munkarendben dolgozik), akkor rendes munkaidőben 100%-os bérpótlék jár a teljesített munkabéren felül. Ha pedig munkaszüneti  napi munkavégzés egyben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek is minősül, akkor további 100%-os bérpótlék jár.   • 4) A munkavállaló, amennyiben a munkaszüneti napra beosztás szerinti, rendes munkaidő volt előírva, tehát a munkavállalónak az adott munkaszüneti napon dolgoznia kellett volna (mondjuk 8 órás műszakban 14 és 22 óra között), de ő szabadságot vesz ki, akkor a munkavállalónak a szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díj címén a munkavállalónak az alapbére 8 órára eső részét kell kifizetni, továbbá meg kell fizetni a részére a 18 óra és 22 óra közötti időre járó műszakpótlékot (kollektív persze ettől eltérően is rendezheti a műszakpótlékot), valamint jár a munkavállalónak a 100 százalékos mértékű munkaszüneti napi pótlék is, mert ha beosztás szerinti munkaidőre járó bérpótlékok munkavégzés alóli mentesül esetén is megilletik a munkavállalót.

20. A munkavállaló kártérítési felelőssége • (3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. • (2) Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege.

21. Szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezmény • 274. § (1) A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára.

22. Munkajogi védelem • 273. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges - a (3) bekezdés szerint megjelölt - választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez. • (2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. • (4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt.

23. Várható módosítások • Kötetlen munkarend • Európai Unió irányelvével összhangban kívánja a kötetlen munkarend alkalmazhatóságának feltételeit megállapítani. Ugyanakkor a Javaslat azt is rögzíti, hogy a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Szűkítésként fogható fel, hogy már nem feltétel, hogy legalább a munkaidő felét maga határozhatja meg.

24. Várható módosítások • Kispapák szabadságának mértéke ne függjön attól, hogy a munkaviszonyuk esetleg adott munkáltatónál év közben kezdődött. • Készenléti jellegű munkakör • 14 egybefüggő nap szabadság: • A munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. • E rendelkezés alkalmazása során azonban a szabadságnapok megfelelő kiadása mellett, a tizennégy egybefüggő nap szempontjából figyelembe vehető a heti pihenőnap (pihenőidő), a munkaszüneti nap, a szabadnap, de az Mt. 55.§ szerinti munkavégzés alóli mentesülési esetek nem.

25. Várható módosítások • Következő évre átvihető szabadság megállapodással: • Minden aktuális évre meg kell majd kötni. • Csak az életkor szerinti pótszabadság egyharmadára. • Szabadság kiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén: választási lehetőség, hogy órában vagy napban tartja nyilván, de a kiadás munkanapra. • Betegszabadság: ha órában tartja nyilván, maradhat fönn néhány óra. Ekkor az egész napra betegszabadságot kell elszámolni.

26. Várható módosítás • Alapbér számítása • Alapbér esetén nem kell majd kötelezően a 174-es osztót alkalmazni. • A havi bér arányos részének kiszámításakor is az általános és nem a beosztásnak megfelelő munkarend szerinti munkaidőt veszik alapul. Így az egy napra járó havi bér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanap számmal kell a havi bért elosztani. Az egy órára járó havi bér megállapításánál az ilyen módon kiszámított havi alapbér egy napi összegét a munkaszerződésben megállapított napi munkaidő tartamával kell osztani.

27. Várható módosítás • Távolléti díj: • Megszűnik a beosztás szerinti munkaidőben történő távollét és a beosztás nélküli időben történő távollét szabályozási kettőssége, • Elemei bővülnek a vasárnapi pótlékkal (rendes és rendkívüli munkaidőben is a többműszakos, a készenléti jellegű és a kereskedelmi tv. hatálya alá tartozó munkáltatóknál)

28. Várható módosítás • Hatályba lépés: két lépésben • 2013. augusztus 1. • 2014. január 1.

29. Köszönöm a figyelmet!