A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia

1. A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia Kerékpáros Tárcaközi Bizottság 2010. április 7. Bozzay Andrásné főosztályvezető Turisztikai Stratégai és Fejlesztési Programok Főosztály

2. A stratégiakészítés előzményei • Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia – kiemelt termékek • A megbízás célja - a kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása az ország egészére vonatkozóan a kereslet és kínálat helyzetének, várható alakulásának, valamint a nemzetközi trendek vizsgálata alapján. • Tartalmi elvárások • konkrét célok, irányok • a megvalósítást célzó feladatok, eszközök • időbeli ütemezés és felelősök • hozzávetőleges költségvetés • a monitorozásra vonatkozó javaslatok

3. A stratégiakészítés folyamata • Helyzetfeltárás • (hazai és nemzetközi keresleti-kínálati trendek, best practice példák) • Partnerség a helyzetértékelés és a stratégiaalkotás folyamatában: • Szakértői interjúk hazai és nemzetközi kerékpáros civil szervezetek képviselőivel, kerékpáros és kapcsolódó szakterületek szakértőivel, kerékpárosbarát szálláshelyekkel • Szakértői workshopok (Budapesten és vidéken), 30 szakértő részvételével • Online kérdőíves felmérés (866 beérkezett kérdőív) • Fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása • Egyeztetések, konzultációk

4. Nemzetközi trendek • Fenntartható turizmusfejlesztés • A zöld gazdaság szélesítése: a környezetbarát közlekedési módok elterjedése a természet-közeli turisztikai ágazatokban • A kerékpáros turizmus a világturizmus 5-10%-ára tehető • A kerékpáros turizmus fő nemzetközi trendjei: • Folyamatos növekedés • Elmozdulás a magas minőségű szolgáltatás irányába • Rövidebb és egyre gyakoribb kerékpáros utazások, kirándulások • Fokozódó verseny a kerékpáros szolgáltatók, desztinációk között • Egységes információs és szolgáltatási rendszer kialakulása egyre több országban • Határokon átívelő kerékpáros útvonalak, utazások iránti érdeklődés növekedése • Tematikus utak (komplex kerékpár-turisztikai rendszerek) terjedése

5. Nemzetközi trendek • Európában évente megközelítőleg 2,8 milliárd kerékpáros turisztikai utazás, kirándulás - 54 milliárd €-ra becsülhető • Az egynapos kiránduló utakon az átlagos költés 16 €, a többnapos utazásoké fejenként 350 € körül alakul (EuroVelo jelentés) • A tipikus európai kerékpáros turista: • 40-55 éves illetve 20-29 éves • Magasabb iskolai végzettségű • Párban vagy kisebb csoporttal utazik • 3-4 vendégéjszakát tölt el utazása alatt • Utazásait egyénileg szervezi • Legalább annyit – de gyakran többet – költ, mint a hagyományos turista • Költése sokkal inkább az útvonal mentén található helyi szolgáltatók termékeire, szolgáltatásaira irányul, mint a más motivációjú utazók esetében • Fő motivációja az egészséges életmód, a relaxáció és az attraktív vidéki környezet élvezete

6. A kerékpáros turista definiálása • Helyváltoztatás – lakóhelyen kívüli kerékpározás • Motiváció – a kerékpározás célja a kikapcsolódás, szabadidő-eltöltés, illetve az ezekhez az élményekhez való hozzájutás • Látnivaló megtekintése, programon való részvétel – valamilyen természeti vagy épített látnivaló megtekintése, élvezete, valamely programon való részvétel a kerékpáros út során • Szolgáltatások igénybevétele, infrastruktúraigény – használ valamilyen háttér- illetve turisztikai infrastruktúrát • Tartózkodási idő hossza – legalább néhány órás időtöltés • Költés – az utazáshoz, kerékpározáshoz kapcsolódóan • költ (nem kizáró szempont a költés hiánya, • vagy alacsony szintje!)

7. A kerékpáros turizmus jövőképe Legalább mintarégiók szintjén komplex turisztikai termékké váljon • kerékpárosbarát infrastruktúra és szolgáltatások, • az érintett szereplők koordinált, partneri együttműködése és • proaktív marketingtevékenység Mérhető részarány az ország turistaforgalmában: • nagyszámú belföldi kirándulóforgalom, • növekvő belföldi és érzékelhető nagyságú külföldi turistaforgalom Növekszik a kerékpározás jelentősége Erős kapocs a térség más turisztikai termékeinek összefogására, Akevésbé látogatott attrakciók bekapcsolása a turizmusba és Hozzájárulás a fenntartható turizmusfejlesztéshez.

8. A kerékpáros turizmus célcsoportjai

9. Főbb fejlesztési javaslatok I. • I. Szervezetfejlesztés • Összehangolt szervezeti együttműködés • Folyamatos kommunikáció és kooperáció kialakítása az érintett szervezetek között a kerékpáros turizmus megalapozott fejlesztésének és zökkenőmentes működésének érdekében • II. Kínálatfejlesztés • II. 1. Kerékpárosbarát útvonalak fejlesztése (kitáblázott, attrakciókat és kerékpárosbarát szolgáltatásokat felfűző, biztonságos és lehetőség szerint akadálymentes, nem kizárólag önálló, gépjárműforgalomtól elkülönített kerékpárutakat vagy kerékpársávokat magában foglaló útvonalak hálózatba szervezése) • II. 2. Útirányjelző és információs táblarendszerek • II. 3. Kerékpáros attrakciók fejlesztése (attrakciók, programok, események, termékcsomagok fejlesztése)

10. Főbb fejlesztési javaslatok II. • II. 4. Kerékpárosbarát szolgáltatási rendszer kialakítása • kerékpározás integrációja más közlekedési rendszerekbe, • kerékpáros szolgáltatások (tárolók, forgalomszámláló rendszerek, kölcsönzés, szervíz, szálláshelyek, programszervezés, csomagajánlatok, túravezetői és szolgáltatói képzések) • minősítési rendszerek kidolgozása és bevezetése • információszolgáltatás (térképek, kiadványok kiadása, helyi információs pontok kialakítása, interaktív turisztikai portál stb.) • II.5. Kerékpáros turizmus kapcsolása más turizmuságakhoz • közös termék- és útvonalfejlesztés • közös marketingtevékenység, információszolgáltatás, • kerékpárosbarát infrastruktúra fejlesztése meglévő tematikus útvonalak mentén, • együttműködések fejlesztése az érintett területek között) • II.6. Kínálatfejlesztés területi differenciálása – kerékpáros desztinációk, magterületek kijelölése, fejlesztése

11. Főbb fejlesztési javaslatok III. • III. Marketingtevékenység fejlesztése • proaktív marketingtevékenység végzése • marketingstratégia kidolgozása • IV. Monitoring feladatok • marketing információs rendszer kialakítása • bypad audit bevezetése • monitoring tevékenység • fejlesztési források felhasználására vonatkozó szempontrendszer kialakítása

12. Horizontális szempontok • Környezeti és egészségügyi szempontok • kerékpározás, mint közlekedési eszköz környezetkímélő hatása • kerékpárosbarát infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés: környezeti és egészségtudatos szempontok érvényesítése • szemléletformálás • Kohéziós szempontok • térségek megközelítése fenntartható közlekedési módokkal • széles körű helyi partneri részvétel a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában • fejlesztések összehangolása (indokolatlan párhuzamosságok elkerülése) • kapcsolódás más turisztikai és közlekedési fejlesztésekhez • Szinergiahatások • közösségi hozzáférésű területek, turisztikai attrakciók fenntartható és környezetbarát megközelíthetőségének javítása, ezáltal a természet-közeli területek megőrzése • az egyéni motorizált közlekedés arányának csökkenése • helyi vagy kistérségi természeti és kulturális értékek megőrzése

13. Intézkedési terv • Az intézkedési terv • szorosan a turizmusirányításhoz tartozó feladatok: az ÖM TSZÁT-nak szervezeti, működési és finanszírozási keretei között, illetve később a nemzeti turisztikai desztinációmenedzsment szervezet által megvalósítható intézkedések, • egyéb kapcsolódó feladatok: egyidejű megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy tényleges előrelépés történhessen az ország kerékpáros turizmusában (ezen intézkedéseket a Kerékpáros Tárcaközi Bizottság készíti elő és koordinálja).

14. A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei I.

15. A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei II.

16. A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei III.

17. A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei IV.

18. A stratégia letölthető a www.otm.gov.hu honlapról (Turizmus/Dokumentumtár/ Stratégiák/Termékstratégiák) Köszönöm a figyelmet!