Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete

1. Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújításegyensúlyának kísérlete F. Dárdai Ágnes - Kaposi József Új Pedagógiai Szemle 2005.

2. Az érettségi reform előzményei • A 2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi rendszer közel tíz esztendős fejlesztőmunka eredménye. • „sokváltozós” feltételek • az oktatáspolitika szándék - folyamatosan nőtt a középiskoláztatás iránti igény • munkaerőpiaci elvárások • a felsőoktatás hozzáállása - standardizált vizsgakövetelmények alapján történő felvételi kiválasztás.

3. Az 1995-ben a Nemzeti Alaptanterv kiadása után elindult vizsgafejlesztő munka • A kezdeti elképzelésekben a vizsgarendszer a középiskolai expanzió • a felsőoktatás felvételi szándékainak összehangolása • a 10. évfolyamig szóló alaptanterv kiegészítését szándékozott megvalósítani • vizsgakövetelmények a 11-12. év tananyagát visszafelé szabályozták volna.

4. A fejlesztőmunka során • a tartalmi modernizáció „kifulladása”, • illetve az egyre riasztóbb hazai és nemzetközi mérési eredmények, • valamint a felsőoktatás kezdődő szerkezeti reformja • vizsgarendszerrel, illetve követelményekkel megvalósítandó oktatáspolitikai célok köre. • Szakmapolitikai gondot vet fel az a tény, hogy a 2005-ben bevezetendő érettségit legtöbbször kétszintűnek nevezik.

5. A kétszintű elnevezés ellentmondásossága két alapvető okból vethető fel: • egyrészt a nemzetközi gyakorlat egészen mást ért kétszintű vizsga alatt • másrészt azt a közvélekedést erősíti, hogy a reform egyetlen és kizárólagos célja a felsőoktatási felvételi kiiktatása. • A vizsgareform felvételit érintő része csak a felszín, hiszen a vizsga visszaszabályozó szerepe miatt a felkészítési folyamatra (a tartalmi és módszertani szemléletváltásra) gyakorolt hatása lényegesen jelentősebbnek tűnik.

6. A vizsgareform meghatározó eleme az alkalmazott tudás mérése és a kulcskompetenciák (nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, érvelés, szövegalkotás, információk kezelése, probléma-felismerés, probléma-megoldó gondolkodás, logikai kapcsolatok felismerése, modellalkotás, önkifejező képesség) hangsúlyos szerepe.

7. A vizsgafejlesztés nehézségei • Társadalmi környezet, nem érezte szükségességét a tartalmi modernizációnak. • A ’90-es évek első felének reformláza után a társadalom elfordult a változásoktól. • A pedagógusok elbizonytalanodtak. • Mindez azt is eredményezte, hogy az érettségi reformjával kapcsolatban a pedagógus szakma csak kisebb része nyilvánított véleményt, a többség néma szemlélőként figyelte a különböző változatokat és elképzeléseket.

8. Az új érettségi bevezetése konfliktusokkal jár. • Ennek ellenére nem látszik más út, az elmúlt évtized azt bizonyította, hogy a tantervi decentralizáció, a helyi tantervi döntések mozgásterének növelése (ami egyébként világjelenség), csak az értékelés sztenderdizációjával együtt tudja a szemléletváltást elérni. • Ha a kimenet (vizsga) meg tud változni, és ha a szakma képes másként gondolkodni és cselekedni, akkor van csak esély a hosszú távú oktatáspolitikai célok és érdekek tényleges érvényesülésére.

9. A vizsgareform általános céljai és várt eredményei • a tanári munka szemléletváltásának kikényszerítése, • a kikerülhetetlen tartalmi modernizáció megvalósítása. Felértékelődik • a középiskolázás jelentősége, • a vizsga előrejelző szerepe, • megrendülni látszik a kiterjedt második iskoláztatás helyzete • növekedhet a tanárok közötti szakmai együttműködés kényszere.

10. A vizsga koncepciója Nagyobb hangsúllyal kell az új követelményekben megjeleníteni az ún. képességjellegű követelményeket. • Kezdetben a vita a kronologikus és tematikus megközelítés között folyt, • később pedig leginkább a tartalmak mennyiségéről, köréről és a vizsgaanyag belső arányairól (pl. magyar és egyetemes történelem, a korábbi korok és a jelenkor) folyt.

11. A vizsgafejlesztés utolsó fázisában markánsan eltérő nézőpontok: • a tartalmi követelmények, az ún. tudáskánon létjogosultságának megkérdőjelezése, mondván, hogy a tartalmak konzerválják majd a jelenlegi rossz tanítási gyakorlatot. • a képességjellegű követelmények túlzott előtérbe kerülése veszélyezteti a hagyományos történelmi ismeretek elsajátítását, rombolja a társadalmi kohéziót.

12. A vizsgafejlesztési szándékból kiinduló pontjai • Korszerű történelmi műveltséggel ma az rendelkezik, aki gazdag és sokrétű ismeretanyag birtokában van, gondolatait képes mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni, szemléletét a nyitottság, a problémaérzékenység jellemzi, aki ugyanakkor tisztában van a múlt rekonstruálásának objektív és szubjektív korlátjaival.

13. A történelem megismerése során a tanulók tényeket, adatokat, ismereteket, összefüggéseket tanulnak meg, amelyek általános történelmi műveltségük fundamentumát képezik. • Tényismeretük és tudásuk azonban csak abban az esetben válik hasznos tudássá, ha a történettudomány által kínált konstrukciókat, sémákat, fogalmakat rugalmasan képesek adaptálni a múlt, valamint a jelen megértéséhez.

14. A történeti tanulás mindenekelőtt történelmi gondolkodást jelent, • annak a képességnek a birtoklását, hogy a tanuló a múlt-jelen-jövő hármas dimenziójában tudjon gondolkodni, • hogy életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjének megfelelően ismerje és tudja alkalmazni a történettudomány vizsgálati eljárásainak legfontosabb alkotóelemeit.

15. Az új vizsgakövetelmények • Az új történelem érettségi vizsgakövetelmények ezért azt célozzák meg, hogy a tantárgy oktatási céljait illetően helyreálljon az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés„hármasának” belső egyensúlya.

16. A képességjellegű követelmények (kompetenciák) hangsúlyossá tétele a történelem tantárgyból azt jelentette, hogy a források használata és értékelése, a szaknyelv alkalmazása, a térbeli és időbeli tájékozódás, az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása kiemelt fejlesztési célként fogalmazódtak meg.

17. A követelményeket két szinten fogalmazódtak meg • Középszintena mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit, és képességeit kell megkövetelni, • emelt szintenelsősorban a felsőoktatásban történelmet tanuló diákok felkészítése történik

18. A középszintű vizsga egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét igényli. • Az emelt szintű vizsga bonyolultabb ismeretszerzési és kifejezőképességet, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontok alkalmazását, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körének ismeretét követeli meg.

19. A témakörök és a lexikai anyag • A témakörök meghatározásánál • általános vizsgakövetelmény a lexikális ismeretek lényegesen szűkebb körét jelölte ki • biztosította a magyar és egyetemes történelem 60–40%-os megoszlását • meghatározó módon jelenik meg a XIX–XX. század története • A vizsga két szintje közötti lényeges tartalmi és egyéb különbségek csak a 11. év anyagában jelennek meg – időben kitolja az osztálykereteket is befolyásoló differenciált oktatás elkezdését.

20. A témakörök • 1. Az ókor és kultúrája • 2. A középkor • 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora • 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban • 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban • 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora • 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon • 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig • 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig • 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig • 11. A jelenkor • 12. A mai magyar társadalom és életmód

21. Az egyes témakörökhöz rendelt ún. altémák megfogalmazásakor az alábbi szempontok is érvényesültek: • a politikatörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés-, életmód- és mentalitástörténetnek is fontos szerep jusson, • a témakörökhöz kapcsolódó konkrét tartalmak meghatározásakor a történettudomány legújabb eredményei is megjelenjenek.

22. a vizsga feladataiban csak az alap- és középfokú kerettantervek követelményeiben megfogalmazott konkrét lexikális adatokat lehet számon kérni. • Ettől az elvtől csak akkor lehet eltérni, ha az adott feladat föltünteti (pl. kronológiai táblázattal, fogalom meghatározással, szöveges forrással, térképpel stb.) mindazokat a lexikális ismereteket, melyek a megoldáshoz szükségesek.

23. Írásbeli és szóbeli vizsga • A vizsgareform meghatározó eleme az írásbeli vizsgarész bevezetése • melyet a vizsgateljesítmények összemérhetősége, • a vizsga követelményeinek és a vizsga feltételeinek egységesítése, indokoltak

24. Az érettségi feladatai nem egyszerűen a megtanultak visszaadását hanem a tanultak új helyzetekben történő alkalmazását várják el. • Minden írásbeli feladat magába foglal valamilyen ismeretforrást, • melyek vagy tartalmazzák a szükséges információkat, • vagy segítenek előhívni azokat az ismeretelemeket, amelyekkel a feladat sikerrel megoldható.

25. Újszerű eleme a megfogalmazott követelményeknek, • Tudatosan jelennek meg a vizsgán azok a segédeszközök, ismeretforrások (pl. térkép, helyesírási tanácsadó szótár, segédletek), amelyeket a szaktanárok, illetve a diákok a mindennapi munkában gyakorta használnak.

26. Az írásbeli feladatlap • Központilag készül mindkét vizsgaszinten. • A feladatlap értékelését a javítási útmutató határozza meg. • Két részből áll: • 1. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból. • 2. Szöveges (kifejtendő) feladatokból, amelyek • problémamegoldó • Elemző.

27. A szöveges feladatoknál megjelenik a választhatóság, • vagyis a vizsgázók a megadott feltételek, szempontok figyelembevételével szabadon választhatnak a feladatlap feladatai közül. • (Pl. a középszintű feladatlapban a felkínált nyolc feladatból csak hármat, míg emelt szinten a tízből négyet kell kidolgozniuk.)

28. A szóbeli vizsga • A történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását várja el. • A vizsgaforma elsődleges célja • hogy a diákok bemutassák, hogy szóbeli kifejezőképességük milyen színvonalon áll, • miként tudnak a történelem különböző dimenzióiban (pl. gazdaság, társadalom, politikatörténet) eligazodni • a tételben meghatározott problémát összefüggéseiben bemutatni, elemezni és értelmezni

29. A vizsgafejlesztés figyelembe vette és érvényesítette: • a nemzetközi vizsgáztatási trendeket, teljesítménykritériumait, eredményeit; • számolt a tudás értelmezésében bekövetkezett változásokkal, mert az informatikai forradalma alapvetően átértékelte a tudásról vallott eddigi elképzeléseket; • felértékelte az információkezelést.

30. A szóbeli vizsga témakörei Mindkét vizsgaszinten azonosak: • gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra; • népesség, település, életmód; • egyén, közösség, társadalom; • nemzetközi együttműködés és konfliktusok; • politikai intézmények, eszmék, ideológiák; • modern demokráciák működése. Középszinten lehetőség van szabad téma megfogalmazására is.

31. A szóbeli tételek összeállítása • Középszinten a tanuló szaktanára állítja össze a szóbeli vizsga tételeit • Ő javítja és értékeli a vizsgázók írásbeli munkáját, és minősíti a szóbeli feleletet. • Emelt szinten a vizsgaközpont által felkért – a tanuló iskolájától – független (külső) szakértők (felkészített szaktanárok) határozzák meg a szóbeli vizsga konkrét tételeit, javítják az írásbeli dolgozatokat és értékelik a szóbeli vizsgát.

32. A vizsga értékelése • Mérhető kritériumokkal fejezi ki az elvárható tudás minőségét és mennyiségét, biztosítva ezzel a teljesítmények méltányos és az eddigieknél objektívebb és megbízhatóbb értékelését. • Az új érettségi vizsgának értékelési szempontból meghatározó eleme az összemérhetőségre való törekvés.

33. Avizsgadokumentumokrögzítik a vizsgán elvárt teljesítményeket, a vizsga menetének alapvető elemeit, valamint a javítás és értékelés meghatározó szempontjait. • A vizsgafeladatok részletes javítási útmutatóval készülnek, így lehetővé válik az is, hogy a vizsgákon jelenleg alkalmazott ún. globális értékelési gyakorlatot fölváltsa a kompetenciák szerinti, ún. analitikusértékelés

34. Kifejtendő feladatoknál • Újszerű javítási, értékelési szempontok érvényesülnek, hiszen a megoldási útmutatóban megfogalmazott kritériumok elsődlegesen; • az elvégzendő műveletre (pl. megadott szempontok alapján információk gyűjtése, egyszerű következtetések megfogalmazása történelmi események okairól, következményeiről); • és nem csupán az elvárt konkrét (fogalmakra, történelmi adatokra) tartalmakra vonatkoznak.

35. A felkészítő munka új elemei • A témakörök megváltozása következtében a tanítási gyakorlatban bővíteni szükséges a XX. század és a jelenkor tanítására fordított időt, és tágabb teret kell a tanórák során biztosítani a társadalomtörténeti, művelődés- és életmód központú tananyag-feldolgozás számára.

36. A szaktanári felkészítő munkában: • lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia az ismeretforrásokkal (pl. szöveg, ábra, kép, térkép) való tananyag-feldolgozásnak, mely a tanulók aktív és egyéni feladatmegoldó munkájára épít. Mindez alapvetően tevékenységközpontú tanítási órát feltételez, melyben a hangsúly a tartalmi ismeretek feldolgozása mellett a tanulói képességfejlesztésre helyeződik.

37. A sikeres vizsgafelkészítés • Kiemelt területe a szövegértési és szövegalkotási feladatok gyakorlása. • Meghatározó jelentőségű a képességjellegű követelményekhez illeszkedő szövegalkotási algoritmus begyakoroltatása (pl.: a probléma azonosítása, a feladat megértése, a tématartás; anyaggyűjtés a megadott forrásokból, az információk felhasználása, beépítése; a „háttér”, az ok-okozati kapcsolatok, célok és következmények feltárása; önálló ismeretelemek beépítése; önálló kérdés, nézőpont megfogalmazása; a szükséges szakszókincs alkalmazása; a problémához kapcsolódó tér és idő koordináták meghatározása stb.).

38. Módszertani változások • A szaktanároknak kiegészíteni szükséges eddigi értékelési gyakorlatukat, • különösképpen az írásbeli szöveges feladatainál, de a szóbeli tételeknél is. • A korábban megszokott tartalmi szempontok (pl. nevek, évszámok) mellett értékelni kell a feladatban megfogalmazott probléma megértését, a tématartást, a válaszelemekben tükröződő kompetenciák használatát, azok szintjét (pl. a szakszókincs relevanciáját, az elemzés koherenciáját, a kifejezőképesség és nyelvhelyesség szakszerűségét), valamint színvonalát.

39. A vizsgakövetelmények koncepciója nem csak lehetőséget biztosít, de el is várja a szaktanári módszerek változatos alkalmazását, a feldolgozandó tananyag mindenkori adaptálását, súlyozását, ha szükséges szelektálását, illetve az egyes kiválasztott témákban való elmélyülést, valamint a tanulók felkészültségi és felkészítési szintjéhez igazodó, differenciált feladatkijelölési és értékelési módszerek gyakorlati alkalmazását.