A Jász-Nagykun-Szolnok TISZK MŰKÖDÉSI TAPASZTALATAI

1. A Jász-Nagykun-Szolnok TISZKMŰKÖDÉSI TAPASZTALATAI „A felnőttképzés, szakképzés helyzete” nemzetközi konferencia KARCAG 2010. 11. 12.

2. A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLATKERESLET Oktatás Munkaerő-piac  Gazdaság (közvetítő közeg)  Képzési Folyamatos változás Foglalkozási struktúra struktúra Szakmák Foglalkozások (szakképzettségek) Képesség- és Tevékenység- tudáscsomagok csomagok Cél: a kereslet és a kínálat közelítése

3. A TISZK-ek létrehozásának alapvető céljai • az oktatás, képzés minőségének KÖLTSÉGHATÉKONY javítása • a képzések tartalmát a gazdaság igényeihez kell igazítani • az iskolarendszerből képzettség nélkül kilépők és lemorzsolódók arányát csökkenteni kell • az új tanulási környezet megteremtéséhez, a korszerű tananyagokhoz és pedagógiai módszerekhez való hozzáférés biztosítása • a szakképzettséggel nem rendelkező, munkanélküli fiatalok bevonása az iskolarendszeren kívüli képzésbe, a rész-szakképesítések megszerzése lehetőségének biztosítása

4. A jelenlegi JNSZ TISZK modell RFKB Támogatások Kistérségi Társulás Társulás (költségvetési szerv), mint fenntartó Megállapodás Iskola Önkormányzati fenntartó Önkormányzati fenntartó Önkormányzati fenntartó Felsőoktatási intézmény Képzőhelye (Iskola) Iskola Nem önkormányzati fenntartó Iskola Iskola Iskola Iskola Iskola Iskola

5. A JNSZ TISZK struktúrája • Társulási Tanács • Területi Munkabizottságok • Munkaszervezet • Igazgatók Tanácsa • Tanácsadó Testület • Ellenőrző Bizottság • Szakmai Munkabizottságok • Külső szakmai megvalósítók

6. Kiemelt céljaink a TÁMOP-2.2.3 projektben • a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése • szakmájukban elhelyezkedők számának növelése • szakképzésből lemorzsolódók arányának csökkentése • munkaerőpiacra valóban reagáló szakképzés • vállalati kapcsolatok erősítése

7. Legfontosabb tevékenységeink • Szakmastruktúra fejlesztése, rugalmas képzési szerkezet kialakítása • Stratégiai fejlesztési döntések összehangolása, szervezetfejlesztés • Külső és belső közösségi szolgáltatások (ki)fejlesztése • Humán erőforrás biztosítása és fejlesztése • Nyilvánosság biztosítása • Nyomonkövetési tevékenység

8. Beszédes számok • Elkészített tanulmányok: 8 db • Elkészült egyéb kiadványok: 11 db • Lebonyolított képzések: 21 db • Kiképzett pedagógusok: 643 fő • Egyéb módon bevont pedagógusok: 136 fő • Kifejlesztett tananyagok: 8 db • Felkínálható közösségi szolgáltatások: 4 db • Nyilvános TISZK rendezvények: 7 db • Egyéb megjelenés, PR: 25 db

9. Legfontosabb TIOP-3.1.1-es céljaink, tevékenységeink • Központi tanműhelyek kialakítása mindhárom póluson • Központi tanműhelyek fejlesztése mindhárom póluson • Csúcstechnológiához való hozzáférés biztosítása mindhárom póluson • A központi fejlesztések eszköz-kihasználtsá-gának növelése mindhárom póluson

10. TIOP fejlesztések

11. Szerződésekben vállalt kötelezettségeink • A projektek végrehajtása során kiépített rendszerek működtetése • A pályázati anyagokban szereplő indikátorértékek teljesítése • Évente beszámoló, monitoring • Nemteljesítés esetén arányos visszafizetési kötelezettség • Nyíltan senki nem néz szembe a csökkenő gyereklétszámból következő problémákkal

12. A projektidőszak működési tapasztalatai • Egyes pályázati célok túlméretezettek, igen nehezen teljesíthetőek • A (passzív) ellenállókkal szemben nincsenek hatékony eszközeink • Körvonalazódott, mely külső szakmai megvalósítói pozíciókra; szakmai bizottságokra van szükség, ezekben kikre érdemes számítani a továbbiakban • Motivációs lehetőség híján a „HÁLÓZATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS” KUDARCRA VAN ÍTÉLVE!

13. Megoldandó feladatok összefoglalása az ötéves fenntartási időszakra • A TISZK (költség)hatékony, magas szakmai színvonalú működési mechanizmusának kialakítása, fenntartása • Források bevonása az önkormányzatok tehermentesítése érdekében • Motivációs lehetőségek biztosítása a hálózatos együttműködésben résztvevőknek • Egységes, pozitív jövőkép kialakítása

14. „Közös erővel a jó irányért”

15. GAZDASÁGI KÖRNYEZET • A megye gazdaságilag nagyon heterogén • A tartós kereslet megtévesztő is lehet • Ellentmondásos igények a munkaadóktól • Kicsi a potenciális munkaerő mobilitási hajlama • Mindenki a gyakorlott szakembert keresi • Csak kevesen hajlandók „áldozni” a leendő munkaerőért (ösztöndíj, tanulószerződés)

16. RFKB DÖNTÉSEK, HATÁSAIK • Vitatottak a döntések alapját képező információk • Nincs kezelve a ciklikus indítás problémája • Nincs mód a mikroszintű igények érvényesítésére • A döntések nincsenek tekintettel a TISZK méretére • A legutóbbi „lazább” döntésnek rossz üzenete volt az iskolák, önkormányzatok felé • Nem megoldott a nem csak megyén belüli TISZK-ek kezelése (Edu-Régió; egyházi TISZK)

17. FELNŐTTKÉPZÉS • Nem vonatkozik rá az RFKB határozata, így NEM EGYENLŐEK A FELTÉTELEK • „HELYZETBE KELLENE HOZNI” a TISZK-eket, hogy kihasználhatók legyenek kapacitásaik, erőforrásaik • Anomáliák a képzési időben

18. ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS • Ellentmondásos fogadtatás • Növekvő aránya megjósolható • Funkcionális analfabétáknak mindegy, milyen a képzési forma… • Mit kezd a munkaerőpiac a hirtelen rázúduló végzősök tömegével? • Mi lesz a szükségtelenné váló tanárokkal?

19. DECENTRALIZÁLT PÁLYÁZAT • A kiírás többszörösen sújtotta a nagyobb TISZK-eket • Indokolatlan a gazdálkodó szervezetek fajlagosan sokkal nagyobb támogatása • Meg kellene adni a lehetőséget a hiánypótlásra • Nem szerencsés a mindent megengedő kiírás • A pályaorientáció eszközrendszerét prioritásként kellene kezelni (itt is)

20. LÁNYOS SZAKMÁK • Aki jelesnél rosszabb átlagú lány, nehéz helyzetben van • Statisztikailag több a lány, de nekik való szakma eleve kevesebb van • Tömeges átáramlásukra a hagyományos fiúszakmákba nem vagyunk igazán felkészülve (tanítási módszerek, eltérő problémák, szociális helységek, kollégium)

21. Csak így sikerülhet… Működési peremfeltételek remélt változásai: • TISZK-ek irányítási szerepének, jogosítványainak megerősítése • normatív finanszírozás legalább regionálisan egységes szabályozás szerint • RFKB tervezés szakmai megerősítése, rugalmasabbá tétele • TISZK feladatok finanszírozási elismerése

22. Csak együtt sikerülhet • Felelősségteljes együttműködés az elfogadott stratégiák mentén • A JNSZ TISZK méretelőnyének kihasználása (sokpólusú koncentrált fejlesztés, „verhetetlen” felnőttképzési portfólió, közös üzemeltetés) • Iskoláink egyedi szerepének kimunkálása az együttműködésben (orientálás és alapozás, fogadó és küldő szerep a gyakorlati képzésben, felnőttképzés, szerepvállalás közös szolgáltatásokban)